a papiruszportal.hu archívumából [2010]
Szerző: Nyulász Péter (Egyszervolt.hu – másodközlés)
Nagyobb figyelmet kell szentelni a gyermekkultúrának! – jelentette ki Jankovics Marcell a Nemzeti Kulturális Alap régi-új elnöke. Stratégiai elképzelésében szerepel: szorosabbra vonná az oktatás és a gyermekkultúra kapcsolatát, előtérbe helyezné az alkotást és a terjesztést, nem megfeledkezve a gyermekművészeti csoportoktól.
Gyermekkultúra a piramisban
– Már az előző NKA-elnökségem idején is úgy véltem, hogy a kultúrát egy piramisnak lehet elképzelni, aminek minél szélesebb az alapja, annál magasabbra emelkedhet – mondja Jankovics Marcell. A szemléletes hasonlat pedig életkor szempontjából is értelmezendő, hiszen a ma gyermekeiből lesznek a holnap felnőttei. Segíteni kell őket az alkotásban, és segíteni kell őket a kultúra, a művészetek megismerésében is, hogy felnőtt korukban professzionális alkotó – avagy értő közönség válhasson belőlük. Jankovics Marcell úgy látja, a gyermekkultúrára jelenlegi helyzetét a gyermekkönyveken lehet legkönnyebben lemérni.
– Elég bemenni egy nagy könyvesboltba, és megnézni az ott előtérben lévő, elérhető köteteket. Azt gondolom, abból világosan látszik, hogy az értékhordozó gyermekirodalom megismertetésének, terjesztésének ez eddiginél jóval nagyobb teret kell kapnia. Szeretném, ha erre a szépirodalmi, illetve a környezetkultúra-kollégiumokban tekintettel lennének.
Oktatás és kultúra
Jankovics Marcell úgy látja, nem volt szerencsés, amikor kettévált a kultúrát és az oktatást felügyelő tárca, mert akkor megszűnt a két terület közötti kapcsolat. Az újonnan felállt Nemzeti Erőforrás Minisztériumában azonban adott a lehetőség, hogy egymásra találjanak. A kultúrának fontos ismeretközvetítő szerepe van, ahogyan a gyerekkultúra alakításában is óriási szerepe lehet az oktatásnak – véli az új elnök. Van, ami nem is annyira pénzkérdés, hanem törvénnyel szabályozható. Mindenképpen ki kell használni, hogy egy tárca felügyeli ezeket a területeket, s a gyermekkultúra támogatását összhangba kell hozni az oktatási törvénybe foglaltakkal.
Kultúra terjesztése
Hiányosságok vannak a visszacsatolás, a „monitoring” terén, azaz egy-egy támogatás hasznosulását illetően – mutatott rá Jankovics Marcell. Ha megjelenik egy könyv, az nem biztos, hogy eljut az olvasóhoz, ott maradhat a raktárban vagy a hátsó polcokon, elérhetetlenül. Fontosnak tartja, hogy a létrejött művek a nagyközönség számára is elérhetők legyenek – ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy tudomást szerezzenek azok létezéséről, s hogy fizikailag is elérhető legyen a számukra. Örvendetesnek nevezte, hogy a Márai-programban – melynek az a célja, hogy a kiadványokat eljuttassa a könyvtárakba – hangsúlyosan szerepelnek a gyerekkönyvek.
Az internet jó is lehet
Az online kultúraközvetítés mellett sem kíván elmenni Jankovics Marcell, jóllehet – mint mondja – számára ez még mindig a jövő technológiája – azaz ő maga keveset használja az internetet. Úgy véli azonban, azt lehet jól és rosszul használni, ő leginkább ismeretszerzésre, lexikonként fordul a világhálóhoz. A stratégiai irányok között azonban mindenképpen kitér arra, hogy szükség van a paradigmatikus váltásra, amit az informatikai forradalom, a digitalizáció indított el. Mivel az internet jelentős teret hódít – különösen a fiatal generációk körében –, nagyon fontos az értékes tartalmakat hordozó, biztonságos internetezés.
A szándék nyilatkozatai
Az elnök az irányvonalat, a stratégiát adhatja meg, a döntés a bizottságé – bocsátja előre Jankovics Marcell. Hozzáteszi, azért is vállal erőn felül nyilatkozatokat, szerepléseket, mert ha sok helyen megjelenhetnek a stratégia elemei, az bizonyára hatással lehet a bizottság, illetve a szakmai kollégiumok munkájára is, a majdani pályázati célok meghatározásánál s a pályázatok elbíráláskor is. Végeredményben pedig majd a pályázatokat elbíráló kuratóriumok gyakorlatán lehet számon kérni, hogy teljesültek-e az elfogadott arányok, jutott-e megfelelő arányban támogatás a preferált területeknek.
Comment on “Jankovics Marcell jelentősebb hangsúlyt adna a gyermekkultúrának”