Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Az arany középút Archívum
  • Nagypénteki varázs: Parsifal Archívum
  • Korona: Római történeti kézikönyv Archívum
  • Boksay János és Farkas Ferenc művei egy-egy cédén Archívum
  • Oscar Wilde szívhez szóló tanmeséi Archívum
  • A cvibak próbája az evés Archívum
  • Antonín Dvořák és Aram Hacsaturján évfordulójára Archívum
  • A Zongora – ifj. Balázs János koncertje Archívum

Két hét egy másik városban: Egy amerikai Rómában

Posted on 2023.05.16.2023.05.14. By admin Nincs hozzászólás a(z) Két hét egy másik városban: Egy amerikai Rómában bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2007]

Szerző: bookworm

Irwin Shaw-t a magyar közönség az Oroszlánkölykök című regényéről ismerheti. Azonban a középkorúak, idősebbek „tudat alatt” találkoztak vele: amikor a mindössze kétcsatornás választékban a Magyar Televízió a Szegény ember, gazdag ember című regényéből készült sorozatot vetítette, egy ország ült a készülékek előtt (nyugati sorozat volt!).
Az Alexandra Kiadó Irwin Shaw műveinek újrakiadását tervezi, s a tavaly kiadott Egy amerikai Rómában az első kötet regényeiből.

Az író számára 1948-ban az Oroszlánkölykök című háborús regénye hozta meg a sikert, de előző, expresszionista hangvételű drámája, a Temessétek el a holtakat, már jelentősnek számított. A fiatalkorában profi focista, eladó, teherautósofőr regényeken és drámákon kívül rádiójátékokat is írt.
Az Egy amerikai Rómában című kötet Jack Andrus, vagy ahogyan a filmszakmában ismerik, James Royal kétheti római tartózkodását írja le. Jack viszonylag sikeres színészből lett – háborús balesete miatt – diplomata. Régi jó barátja, Delaney hívja Rómába, hogy szinkronizálja egy kollégája hangját, aki már az alkoholizmus útjára lépett. Jack akarja is, nem is ezt a kalandot, de a régi barátságra való tekintettel (és némi lelkiismeret-furdalás miatt) belevág. A kétgyerekes, szép francia feleséggel Párizsban élő Jacket már a reptéren egy részeg férfi pofon vágja, ami rossz ómen lesz római tartózkodása alatt. Belecsöppenve a rég feladott színészi életformába, akarva-akaratlanul felveszi a szokásokat (tempót), és életében először megcsalja aktuális feleségét (a harmadikat). Persze ez is bonyodalmakat okoz, Veronicának, az új kedvesnek a barátja majdnem leszúrja Jacket. Ahogy fejlődik a szimpla történet, az olvasó egyre inkább belecsöppen a színészek, rendezők, forgatókönyvírók és mágnások világába. Az író nem igazán jellemes személyeket mutat be, bár eleve elnagyolt az ábrázolásuk. Talán Jack mellett Veronica és annak volt barátja a legárnyaltabb, de így is felszínes a szereplők jellemzése. Jack fiatalkori cselekedetei leginkább egy Júlia- vagy Tiffany-füzet lapjain lennének hitelesek: első feleségétől előbb elvált, és csak utána kezdett viszonyt a leendő másodikkal. De hasonló történetek jönnek sorra: Delaney titkárnőből lett felesége, Clara személyiségfejlődése (és visszafejlődése), Bresach a legádázabb ellenségből jó baráttá lép elő, a Holt házaspár gyermektelensége stb. – túl sok a hatásvadász elem a könyvben. Bresachról menet közben kiderül, hogy egy meg nem értett zseni: nagyszerű forgatókönyvíró és rendezőnek is bevált, a durva természet egy érzékeny lelkű, sebzett múltú, az apai terrortól meghasonló férfit takar. Érdekességképpen a regényben magyar származású szereplő is feltűnik, a mindennapi Max néven, Bresach barátja, aki sokáig az egyetlen, aki képes visszafogni Bresachot.
Jack már a történet elején utal arra, hogy ő már nem az az ember, aki fiatalon volt. Nem sokat tudunk meg korábbi éveiről, csak annyit, amennyi fontos a cselekmény szövése szempontjából. Már-már kacérkodik a gondolattal, hogy visszatér a színészethez, barátjának betegsége miatt, de a végkifejletet a könyvből érdemes elolvasni. A fő szálat álomleírások tördelik szét, ám ezek az epizódok megszakítják a ritmust, és nem árnyalják, nem viszik előre történetet.
Maga a téma filmre kívánkozik, képi eszközökkel jobban érvényesül az ábrázolás. Bár a könyv a szórakoztató irodalom kategóriájába tartozik, érdemes továbbgondolni a történetet. Vajon megbékél-e Jack újra az életével? Nem szédült meg a színészettel való találkozástól? Új szakasz kezdődik-e az életében? Bresach szavaival: „De mi lesz velem öt év múlva? Miféle alak leszek?”

Az eredeti cím jelentése Két hét egy másik városban, ezzel a felirattal nemrég látható volt az egyik kereskedelmi csatornán, a rendező az Oscar-díjas Vincente Minnelli, a főszereplő Kirk Douglas, Edward G. Robinson és Cyd Charisse. A regény igen későn jelent meg magyarul. Odze György 1993-ban fordította le az 1960-ban kiadott munkát. A Világirodalmi kisenciklopédiában Két hét egy másik városban címmel találtam meg a könyvet. Az Alexandra kiadó Egy amerikai Rómában címmel jelentette meg, gondolom, utalva Gerschwin szimfonikus zenekari fantáziájára.
Kíváncsian várjuk a következő Irwin Shaw-kötetet.

Irwin Shaw (Irwin Gilbert Shamforoff, 1913. február 27., New York – 1984. május 16., Davos)

Orosz zsidó emigránsok gyermekeként született. 1934-ben a Brooklyni Egyetem bölcsészkarán diplomázott. Első forgatókönyvét 21 évesen írta. 1936-ban mutatták be első színdarabját Bury the Dead címmel.
Shaw végigharcolta a II. világháborút. Első regénye, az Oroszlánkölykök 1948-ban jelent meg, s 1958-ban filmet is készítettek belőle Marlon Brando, Montgomery Clift és Dean Marton főszereplésével. Második regénye, a McCarthy-korszakról szóló Amerikai história (The Troubled Air) 1951-ben jelent meg. Egyike volt azoknak, akik aláírták a legfelsőbb bíróságnak küldött beadványt John Howard Lawson és Dalton Trumbo Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottsági meghallgatásának felülvizsgálatát kérve – ezért tévesen kommunistának bélyegezték, és feketelistára került Hollywoodban.
1951-ben Európában telepedett le – a következő 25 évét többnyire Párizsban és Svájcban töltötte. További sikerkönyveket írt: Egy amerikai Rómában (1960), Gazdag ember, szegény ember (1970, 23 Emmy-díjra jelölték, és négyet el is nyert), Magyarországon is vetítették az 1976-ban a regényből készült sorozatot.
Számos díjat nyert, többek között két O. Henry- és három Playboy-díjat. A svájci Davosban halt meg. (Forrás: http://www.alexandrakonyveshaz.hu/index.php?mod=konyvjelzo&id=519)

Irwin Shaw: Egy amerikai Rómában
Alexandra, [Pécs, 2006]

Fordította: Odza György
Kötött, 368 oldal, 2499 forint
Borító: Streicher András
Nyomás és kötés: Alföldi Nyomda
ISBN: 9633698847

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Szellő szárnyán
Next Post: Várdai István, Frankl Péter, Beethoven

Related Posts

  • Somlyó György (1920–2006) halálára Archívum
  • Képzett társítások Harasztÿ Istvánnal és Petőcz Andrással Archívum
  • Fischer és Brahms Archívum
  • A jóslat – a sztárkultusz előzményei Archívum
  • Komédia, filmopera Archívum
  • Jolsvai András: Az ember játszik Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Bereczki Bálint: A mese
  • Komédia, filmopera
  • November 30.
  • Opera, moziban
  • Egy kaptafára

Legutóbbi hozzászólások

  1. Irodalmi Nobel-díjasok – Theodor Mommsen szerzője November 30. – papiruszportal.hu
  2. Monteverdi, az újító – Madrigals Book 6 szerzője November 29. – papiruszportal.hu
  3. Somlyó György (1920–2006) halálára szerzője November 28. – papiruszportal.hu
  4. Egy élet az operaszínpadon – Portré Melis Györgyről szerzője November 27. – papiruszportal.hu
  5. „Galambok hangatlan csókja” szerzője November 26. – papiruszportal.hu
  • A zene gyönyörűsége Archívum
  • Felipe Fernández-Armesto: A középkor történeteAlternatív világtörténet Archívum
  • Komédia, filmopera Archívum
  • Április 26. Naptár
  • Beethoven: IV., VI. szimfónia – Brahms: I. szimfónia, 14. magyar tánc, Változatok egy Haydn-témára Archívum
  • A bolhabőr topánkától az ördög Csepel kerékpárjáig Archívum
  • Jégkék Archívum
  • Veszprémbe vagy Veszprémben lakom? Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme