szomorú, hogy az 50. évfordulót már nem érhette meg, és 15 éve nincs igazi otthona az egyik legszélesebb érdeklődésre számot tartó intézménynek (a szerk.)
a papiruszportal.hu archívumából [2006]
Szerző: L. Kiss Anna – leho
A millennium évében, 1896-ban, Budapest akkori igazi világvárossá válásakor építették a Közlekedési Csarnokot, mely a Monarchia közlekedését, gazdasági erejét, fejlődését volt hivatott bemutatni. Fél évszázad múlva azonban a II. világháború bombázásai akkora kárt tettek az épületben, hogy kis híján megszűnt az intézmény, s csak 1966. április 2-án adták át újra a nagyközönségnek. A múzeum az évfordulót időszaki kiállítással ünnepli.
40 éves az újjáépített Közlekedési Múzeum címmel időszaki kiállítás nyílt a Városligeti körút értékes közlekedéstörténeti műtárgyakkal körülvett épületében. Amikor a Közlekedési Múzeum valamely rendezvényére megyek, mindig időben kell elindulnom – nem csak a közlekedési dugók miatt –, nehogy elkéssek: újra és újra meg kell állnom, hogy megcsodálhassam a kültéri kiállítási tárgyakat, a mozdonyokat, a Lánchíd és az Erzsébet híd eredeti darabjait. Így volt ez április 3-án is, amint az új kiállítás ünnepélyes megnyitójára tartottam.
A rendezvényre meghívták a múzeum immár nyugdíjas vezetőit és munkatársait is. Őket köszöntötte először az új főigazgató, dr. Sági Zoltán. Felkérésére az intézményért tevékenykedő, de már nem élő munkatársakra emlékezett kegyelettel a megnyitó valamennyi résztvevője néhány pillanatig tartó néma csendben. Ezután a II. kerületi Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola leánykara csilingelő hangjával, bájával, fiatalságával újra tavaszt varázsolt az ünneplőknek.
A tárlatot Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg, aki gratulált a főigazgatónak és munkatársainak a kiállítás megszervezéséhez és a múzeumban folyó színvonalas munkához. Elmondta, hogy legyenek büszkék elődeikre, akik rengeteg energiával hozták létre, illetve működtették a múzeumot. Tudja, mekkora kihívás számukra megfelelni az elődök által felállított magas mércének, sőt mindig újat nyújtani a kor elvárásainak megfelelve. Új ötletek, érdekes, közönséget vonzó programok kellenek, a minőségre kell törekedni. A Közlekedési Múzeum különleges szerepet tölt be a múzeumok között, hiszen talán a szülők első programja, hogy felcseperedő gyermekeiket elhozzák ide. A helyes közlekedésre nevelés fontos bázisa az intézmény. A múzeum munkatársai a kiállítások és programok szervezésén és az intézmény működtetésén túl tudományos-elemző munkát is végeznek, mégpedig magas színvonalon, ami ugyancsak elismerésre méltó.
Az elismerések ezen a napon nem maradtak el, melyeket Dióssy Gábor és Sági Zoltán mellett Gaál Gyula, a MÁV elnök-vezérigazgatója, Menyhért László, a BKV vezérigazgató-helyettese és Hónig Péter, a Malév igazgatótanácsának elnöke adta át a múzeum dolgozóinak.
Az újjáépített Közlekedési Múzeum negyven évét bemutató kiállításról dr. Molnár Erzsébet főmuzeológus tartott rövid, de tartalmas ismertetőt. Elmesélte, hogy a múzeum alapítása a millenniumhoz kapcsolódik, így 110 évével Európa legrégibb közlekedési múzeumának tekinthető. A Pfaff Ferenc tervei alapján épült méltóságteljes Közlekedési Csarnok adott otthont 1899. május 1-jétől az országos gyűjtőkörű Közlekedési Múzeumnak. Az I. és a II. világháború után is felmerült, hogy felszámolják a múzeumot, illetve ami megmaradt belőle. A II. világháborúban két bombatalálat érte, a gyűjtemény 70 százaléka elpusztult, s csak a széles körű támogatottságnak és a vasúti szakemberek elszántságának volt köszönhető, hogy bár hosszú időbe telt, de 1966. április 2-ára végre újjáépült a korábbiakhoz képest szerényebb kivitelű épület.
Az időszaki kiállítás alapvetően fotókon, tablókon mutatja be az elmúlt negyven év történéseit, felidézve a múzeum dolgozóinak munkáját, a kiállításokat, a gyűjtemény gyarapodását. (Megható volt, amint a múzeum hajdani dolgozói izgatottan keresték önmagukat és kollégáikat a fényképeken, felidézték közös emlékeiket, hol kicsit mosolygósan, hol kicsit könnyes szemmel.) Molnár Kálmán grafikusművész rendkívül szép és stílusos grafikái adtak méltó „keretet” a kiállítási daraboknak.
Gyönyörű, élethű modellek teszik még izgalmasabbá a látogató számára a tárlatot, a Lodács testvérek fából készült mozdonya 1884-ből, a Zagyva gőzhajó, a Rowan rendszerű fogaskerekű, a Kisfaludy gőzhajó, Csonka postaautó-, Jedlik Ányos forgonyos modellje, a Bőgőshajó fából – mindezek és a többi modell bízvást felkelti az érdeklődést a múzeum állandó kiállításai iránt is.
A megnyitó résztvevői kézjegyükkel látták el a kiállítás „hivatalos” megnyitásaként elvágott nemzetiszínű szalagot. Reméljük, valamennyiükkel találkozunk az 50. és a 100. évfordulón is…
Egészségkultúra – a Közlekedési Múzeumban
Az új időszaki kiállítás mellett a kultúrához csak közvetetten kapcsolódó, de hatását tekintve annál fontosabb és az intézmény falain túlmutató esemény zajlott a múzeumban április 6-án: megnyílt az új büfé, amely az egészséges táplálkozás meghonosítását tűzte ki célul. Az iskolákat ugyan már A puffasztott rizstől a müzliszeletigtörvény kötelezi arra, hogy változtassanak büféik árukínálatán, erre az egészen egyedi kezdeményezésre a munkahelyeken és a közintézményekben még nem sok példa akadt.
Sági Zoltán főigazgató elmondta, hogy néhány napja alakították ki új helyen, a földszinten a büfét, s ez beleillik az intézmény megújulási folyamatába. A múzeum „családias” jellege ösztönözte a vezetést arra – az iskolai csoportokon kívül főként a családok látogatják –, hogy a büfé termékkínálatán a bérlő aktív közreműködésével és az Országos Egészségfejlesztési Intézet segítségével változtassanak. Az évi mintegy 200 ezer gyermek látogató elég nyomós érv ehhez. A múzeum egyik célcsoportja ezután is a családok lesznek, s ezt a további program-összeállításokban is tapasztalhatják majd az érdeklődők. Így már a múzeumok éjszakáján is, amikor mesés éjszakát rendeznek, témául a mesehősök járműveit választották.
Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója mesélt az előzményekről: korábban beszélt a múzeum főigazgatójával arról, hogy kezdenek kialakulni az iskolákban az egészséges büfék, s egyre több iskola csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez; majd jött a szabályozás, tehát most már kötelezően át kell mindenütt alakítani az iskolabüfék kínálatát. Tehát jó példák születnek arra, hogy a közösség hogyan tudja megváltoztatni evési szokásait.
Egy másik örömteli tényre is felhívta a figyelmet: a Közlekedési Múzeum munkahely is, több mint száz fő dolgozik itt, s ebből a szempontból is úttörő szerepet vállalt az intézmény. Magyarországon csak egy-két multinacionális cég ismerte fel – külföldi példára – az egészséges büfék, az egészséges munkahely fontosságát, ahol már rájöttek arra, hogy az egészséges munkavállaló sokkal jobban és hatékonyabban dolgozik.
Az eseményen megjelent Monspart Sarolta is, aki 1972-ben tájékozódási futásban, egyéniben világbajnok lett, s jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Központban dolgozik. Többek között a Johan Béla Népegészségügyi Program egyik alprogramját irányítja, továbbá a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke. ő az élő bizonyíték arra, hogy a sport és az akaraterő milyen fontos az ember életében.
Rejtett kamerás meglepetés
A Közlekedési Múzeum húsvétra adja át azt a kamerával felszerelt terepasztalt, ami izgalmas látványt kínál a látogatóknak. A 150 méteres sínpályán együtt száguldozhatnak a gyerekek a vonattal, hiszen a kis kamera segítségével a mozdonyvezető szemszögéből élvezhetik az utazást. Útközben a szembe jövő szerelvényekkel és villamossal találkozhat a látogató, és egy alagúton keresztül is vezet az út. A látványt monitor segítségével élvezhetik az érdeklődők. A megújult terepasztal átadása április 15-én, szombaton lesz.
Comments on “Negyvenéves az újjáépített Közlekedési Múzeum”