Névnapok: Lenke, Brigitta, Apollinár, Apollinária, Ila, Laborc, Polina, Polla
Események:
1599 – Francesco Maria Del Monte bíboros közbenjárásával Caravaggio olasz festő megkapja első megbízását – a San Luigi dei Francesi-templom Contarelli-kápolnája részére Szent Máté életének jeleneteinek megfestését – Rómában.
1961 – Grace Bumbry amerikai operaénekesnő (mezzoszoprán) az első fekete énekesnő, aki fellépett a németországi Bayreuthi Ünnepi Játékokon Richard Wagner Tannhäuserének, Vénusz szerepében. 42-szer tapsolták vissza.
1966 – Frank Sinatra Strangers In The Night című albuma az első helyre kerül az amerikai slágerlistákon. Grammy-díjat kap az év lemezéért és a legjobb férfi énekes előadásért.
2004 – hat állam képviselőjének jelenlétében átadják Mostarban az újjáépített Öreg hidat (Stari most). A szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák rombolták le. Nemzetközi összefogás eredményeként épült újjá, 2005 óta a világörökség része.
Meghalt Giuseppe Domenico Scarlatti (1685–1757) olasz zeneszerző, csembalóművész, Bach és Händel mellett a barokk 
zene egyik legnagyobb alakja.
Apja tanításának köszönhetően korán, mindössze tizenhat évesen nápolyi királyi orgonistává nevezték ki. Scarlatti számos művet írt, de híressé elsősorban csembalóra írt szonátái révén vált. Általuk Scarlatti olyan technikai újítások gyakorlatát alakította ki, mint például a kézkeresztezés, a teljes klaviatúra kihasználása, az egy hangon történő repetálás, futamok és vakmerő ugrások. Scarlatti jelentős hatással volt a billentyűs zene fejlődésére, Több csembaló- és zongoraművész készített felvételt Scarlatti szonátáiból. Két művész mind az 555 szonátáját felvette (Te Deum, K.27 szonáta, Salve Regina).
Megszületett gróf Zichy Géza (1849-1924) író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, félkarú zongoraművész, belső titkos 
tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.
A főrangúak között kevés olyan kivételes egyéniség ismert, aki a művészetek terén oly áldásos és termékeny működést fejtett ki, mint gróf Zichy Géza. A hazai kultúra fejlődését tartotta szem előtt, mecenatúrájával a magyar tehetség támogatását és kibontakozását segítette elő. Minden saját művészeti tevékenységéből szerzett jövedelmét visszafordította a hazai kultúra javára. Támogatásaival, ösztöndíjaival, jótékonysági adományaival kimagaslóan képviselte a nemességet a magyar kulturális életben. A zongorabalkéz virtuozitásának a megteremtője lett Európa-szerte, ezzel kapcsolatos szakírásai egyedülállóak. Több alkalommal is együtt koncertezett Liszt Ferenccel, európai hangversenykörútjainak egy-egy állomáshelyén. Írt számos operát, zenekari és zongoraművet, táncjátékot, etűdöket, de költeményei kapcsán is nevezetes, valamint vígjátékíróként is debütált 1898-ban, amikor is a Tízparancsolat című művét műsorra tűzte a budai Aréna (A vár története, Roland mester, A leányvári boszorkány).
Megszületett Raymond Chandler (1888–1959) amerikai krimiíró.
Jelentősége mérhetetlen volt: leginkább stílusa és gondolkodásmódja volt az, amely az elmúlt hatvan évben hatást gyakorolt a bűnügyi irodalomra. 1907-ben megszerezte a brit állampolgárságot, hogy letehesse a közszolgálati (Civil Service) vizsgát. Ezt sikerrel véghez is vitte, és állást kapott a haditengerészetnél. Első versét ebben az időben adták ki. Miután felhagyott közszolgálati pályájával, alkalmi újságírásból élt meg, és folytatta a versírást, kései romantikus stílusban. Hogy megéljen tehetségéből, ponyvaregényíróvá képezte magát. Első történetét 1933-ban adták ki. A regényeivel aratott siker után Chandler hollywoodi forgatókönyvírónak szegődött. Finoman megmunkált prózáját széles körű csodálat övezte a kritikusok és az írók körében egyaránt, az értelmiségiektől a kevésbé kifinomultakig (Hosszú álom; A kicsi nővér; Elkéstél, Terry!).
Meghalt Georges Auric (1899-1983) francia zeneszerző, zongoraművész, a francia hatok csoport tagja.
Számtalan filmhez írt zenét, sok ismert dallam fűződik a nevéhez, de néhány filmben színészként is szerepelt. 13 évesen felvették a párizsi konzervatóriumba. A csodagyerek Auric ismertté vált mind zeneszerzőként, mind zongoristaként. Az 1910-es és ‘20-as években jelentős szerepe volt a párizsi avantgárd zene alakításában. Korai szerzeményeit a zenei establishment iránti lázadás és a zenei utalások használata jellemezte. A Les Six csoport munkájában költemények és más szövegek megzenésítésével vett részt. 1930-ban kezdett el filmzenéket írni. Az egyik legnépszerűbb filmzenéje a Moulin Rouge, melynek híres dala, a „Where Is Your Heart?” nagyon népszerűvé vált. 1962-ben felhagyott a filmzenék komponálásával, folytatta viszont a klasszikus kamaraművek komponálását, különösen fúvósokra, egészen haláláig (A púpos, Római gyertyák, Az élet oldalán).
Ezen a napon született:
Philipp Otto Runge (1777-1810)
német romantikus festőművész. 1799-től a Koppenhágai Művészeti Akadémián tanul, 1801 és 1804 között tanulmányait a Drezdai Művészeti Akadémián folytatja. Színelméleti munkaként megalkotja az úgynevezett színgömböt. Kisszámú festmény-, rézmetszet-, papírkivágás- és tollrajz hagyatékában vannak portrék, úgynevezett napszak-képek, élete végén két nagy vallási témájú képet fest. Költő és prózaíró is, a Grimm-fivérek gyűjteményeibe két mesét is ír (A gyermek Louise, Pihenés Egyiptomba menekülés közben, Reggel).
Peder Severin Krøyer (1851–1909)
impresszionista dán festő, a skageni festők csoportjának egyik vezéregyénisége. Koppenhágában nevelkedett, 19 évesen elvégezte a Királyi Dán Művészeti Akadémiát. 1877 és 1881 között bejárta Európát, festői tanulmányokat folytatott, művészekkel találkozott. 1882-ben tért vissza Dániába, a nyarakat Skagenben töltötte egy bérelt házban. Főként plein air képeket festett, de télen a koppenhágai házában élt és portrékat készített megrendelésre.
Bródy Sándor (1863–1924)
író, drámaíró és publicista. Jóképű, szenvedélyes természetű ember volt. 1891-ig Fehér Könyv címen irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, amit teljesen egymaga írt. A Nyomor című novelláskötetén és Faust orvos című regényén kívül sok jelentős művet hagyott hátra. Hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is.
Szemes Mihály (1920-1977)
Balázs Béla-díjas filmrendező, egyetemi tanár. 1942-ben a Magyar Filmirodához került naplóvezetőként. A második világháború idején hadifogoly volt. A háború után a Mafilm dramaturgja, majd vágója volt, később híradós, szinkronrendező és segédrendező volt. 1949-1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola oktatója (Föltámadott a tenger, A szánkó, Az alvilág professzora).
Damiano Damiani (1922-2013)
olasz filmrendező, forgatókönyvíró. Tanulmányait a brerai Képzőművészeti Akadémián végezte el. 1946-tól 10 évig csak rövid- és dokumentumfilmeket forgatott. 1958-1960 között forgatókönyvíróként dolgozott. 1959-től játékfilmeket rendezett. Az 1960-as évek hozták meg számára a sikert (Miért ölnek meg egy bírót?; Egy zseni, két haver, egy balek; Polip).
Tálas Ernő (1926-2018)
operaénekes. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett német–olasz szakos tanári oklevelet, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán énekművész-énektanári képesítést kapott 1956-ban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után elhagyta Magyarországot. A Stockholmi Királyi Opera tenorja lett.
Balla László (1927-2010)
kárpátaljai magyar költő, író, műfordító és újságíró, Kárpátalja egyik jelentős magyar közéleti személyisége volt, az 1960-as évektől az 1980-as évekig íróként és irodalomszervezőként is meghatározó szerepet játszott a kárpátaljai magyar irodalmi életben.
Bodnár György (1927-2008)
Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, professor emeritus. 1951-től rendszeresen publikált, s párhuzamosan dolgozott az irodalomtörténetben és az irodalomkritikában. Kutatási területei a 20. század magyar irodalma, az élő irodalom, a modern magyar kritika és irodalomtudomány története, s irodalmunk, valamint kritikánk eszmetörténeti kapcsolatai voltak (Szüreti fürt, A „mese” lélekvándorlása, Párbeszéd az idővel).
Hubert Selby (Hubert „Cubby” Selby, Jr., 1928-2004)
amerikai regényíró, legismertebb művei az Utolsó letérő Brooklyn felé és a Rekviem egy álomért. Bármiféle formális képzés nélkül elkezdett írni a sajátos nyers stílusával azt az erőszakos és sivár világot, ami fiatalkorában kísérte végig. Számos neves író és költő dicsérte a műveit, azonban megfogalmazásaiért ugyanúgy kritizálták rengetegen (A démon, Rekviem egy álomért, A szoba).
Albert Zsuzsa (Marek Zsuzsanna, 1932)
József Attila-díjas író, költő, műsorvezető. 1950-1954 között az ELTE BTK magyar szakos hallgatója, 1954-től 40 évig a Magyar Rádió irodalmi osztályának szerkesztője volt. 1994 óta nyugalmazott irodalomtörténész; esztétikai műsorokat, íróportrékat készít (Miért szép?, Legendás irodalom, Odaát esik)
Vass Éva (1933-2019)
kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész. 1952-1954 között az Úttörő Színház, 1954-1956 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1983-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja, 1991-1994 között a Független Színpad művésze volt. 1994 óta a Budapesti Kamaraszínház tagja, 1998-ban visszavonult a színpadtól. Első filmes szerepe az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben volt (Bogáncs, Két emelet boldogság, Hideg napok).
Szőke István (1942-2016)
Jászai Mari-díjas magyar színész és rendező. 1983-tól öt évig a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott, mint rendező. 1988-tól egy évadot az egri Gárdonyi Géza Színházban töltött rendezőként. 1989-től öt esztendőn át a Nemzeti Színházban rendezett darabokat. 1994 óta a Békéscsabai Jókai Színház rendezője (Szarvassá vált fiúk; Ámbár tanár úr; Csocsó, avagy éljen május elseje).
Gardner Dozois (Gardner Raymond Dozois, 1947-2018)
Nebula-díjas amerikai science fiction-író, szerkesztő (Zsiványok, Idegenek, Veszélyes amazonok).
Marsek Gabi (1948)
színésznő. 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1973–1978 között a 25. Színház tagja volt. 1977-től a Népszínházban, 1983–1989 között a Nemzeti Színházban játszott. Naiva- és karakterszerepeket is sikeresen alakított. A gyerekek között is népszerű volt. 1989-óta szabadfoglalkozású színművésznő (Jó estét nyár, jó estét szerelem; Ida regénye; Viadukt).
Marsek Ottília (1948-1992)
színésznő, ikertestvére Marsek Gabi színésznő. Színészi pályája 1973-tól a Bartók Színházban indult. 1974-től Budapesti Gyermekszínház néven működött a társulat, melynek 1985-ig tagja volt. 1986-tól szabadfoglalkozású művésznőként dolgozott. 1992-ben öngyilkos lett.
Margócsy István (1949)
Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, szerkesztő. A hetvenes évek végén és 1983-ban a ún. régi Mozgó Világ szerkesztője volt a lap ellehetetlenítéséig. Szépirodalmi kritikái már akkor feltűnést keltettek, mára pedig a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó kritikusegyéniségévé vált. Közérthetőségre törekvő bírálatai nemcsak megbízható ízlésről, jó ítélőképességről tanúskodnak: veretes nyelvezetükkel és utánozhatatlan humorukkal is kitűnnek. A József Attila Kör tiszteletbeli és a Szépírók Társaságának tagja (Jöjjön el a te országod, Hajóvonták találkozása, Színes tinták).
(Ifjabb) Sapszon Ferenc (1952)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, Magyar Kulturális Örökség-díjas, kétszeres Kórusolimpia-győztes. Számos országban tartott bemutatókat, kurzusokat, előadásokat, valamint több nemzetközi kórusverseny zsűrijének is tagja.
Kuna Károly (1957)
Jászai Mari-díjas színész. 1976-1980 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1980-1984 között, valamint 1989-1998 között a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1984-1987 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1987-1989 között a győri Kisfaludy Színházban lépett fel. Jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház színművésze (Felelet, Rab ember fiai, Szegény Dzsoni és Árnika).
Woody Harrelson (1961)
amerikai színész. Filmszerepei mellett feltűnt televíziós sorozatokban és játszott klasszikus színházi darabokban is (Seattle öt napja, Az éhezők viadala, Szemfényvesztők).
Böszörményi Gyula (1964-2022)
író, újságíró. A Gergő-sorozat írója. Ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat ír, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használ fel. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek. 1997-ben beválogattak az Élet és Irodalom legjobb novellistáit közlő antológiába. A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben.
Philip Seymour Hoffman (1967-2014)
Oscar-díjas amerikai színész és színházi rendező. Miután a középiskolában is foglalkoztatta a színjátszás, a New York-i Egyetem Laurence Tischről elnevezett karára iratkozott be, ahol 1989-ben, dráma szakon szerzett diplomát. 1991-ben a My New Gun című filmben kapta első valódi filmszerepét, de 1992-től kezdve több nagyobb produkcióban feltűnt. 2005-ben széles körű elismerésben részesült a Capote című portréfilm címszerepében nyújtott alakításáért; többek között a Golden Globe legjobb férfi főszereplőnek járó díját és a BAFTA-díj a legjobb férfi főszereplőnek járó díját is besöpörhette, de ugyanebben a kategóriában a 2006-os Oscar-díjat is megnyerte (Egy asszony illata, A vörös sárkány, Az éhezők viadala).
Nyári Oszkár (1968)
Jászai Mari-díjas roma színész, rendező, színházi pedagógus, a Karaván Művészeti Alapítvány vezetője. A veszprémi színházban volt segédszínész, majd 1992-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára. 1996 júniusában diplomázott le, még ebben az évben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött, aminek azóta is tagja. 2000-ben Budapesten megalapította a Karaván Művészeti Alapítványt, melynek célja a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatalok segítése. 2003-tól 2005-ig a Maladype Találkozások Színházának társulatával is játszott. (Szőke kóla, Csigavér, Nofilter).
Shawn Levy (Shawn Adam Levy, 1968)
kanadai születésű, az Egyesült Államokban működő filmrendező és színész. Los Angelesbe költözve több tévésorozatban töltött be rendezői posztot és szerepelt a kilencvenes években. Több sikerfilmben szerepelt, illetve forgatott (Tucatjával olcsóbb, A rózsaszín párduc, Éjszaka a múzeumban).
Szélesi Sándor (Anthony Sheenard, 1969)
nyolcszoros Zsoldos Péter-díjas sci-fi-, fantasy- és thrilleríró, forgatókönyvíró, szerkesztő. Több, mint 30 megjelent regény és 100 publikált novella szerzője. 2007 szeptemberében a koppenhágai Eurocon találkozón megkapta az European Science Fiction Society legjobb szerző díját, mint az év legjobb európai sci-fi-szerzője. 2018-tól a Magyar Írószövetség SF Szakosztályának vezetője (A szerencse zsoldosai, Pokolhurok, A szellemtáltos legendája).
Halász Péter (1976)
karmester. A Bécsi Zeneművészeti Egyetem karmester szakán diplomázott. A Mainzi Állami Színházhoz szerződött karmesterként. Nagy hatással volt rá Fischer Ádám, 2010-ben Rossini: “A sevilliai borbély” című operájával debütált meghívására a Magyar Állami Operaházban. 2013-tól 2016-ig a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójaként dolgozott. Számos német operaházban dirigált operaelőadásokat vendégként. 2016-ban mutatkozott be a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén.
Daniel Radcliffe (Daniel Jacob Radcliffe, 1989)
Tony-díjas brit színész. J.K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve című regényének filmváltozatában a főhős, Harry Potter szerepe hozta meg számára az ismertséget. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Az ember, aki mindent tudott; Impérium; Talpig fegyverben).
Ezen a napon halt meg:
Fényes Elek (1807-1876)
statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyar honismereti és statisztikai tudomány egyik megalapítójának tekintik. Műveinek többsége ma is forrásértékű (Magyarország leirása, A magyar birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben, A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint).
D. W. Griffith (David Llewelyn Wark Griffith, 1875-1948)
amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, színész és filmproducer. Első rendezői munkája 1908-ban a Dolly kalandjai című film volt, a cigányok által elrabolt kislány története. Mary Pickforddal, Douglas Fairbanksszel és Charles Chaplinnel megalapította a United Artists filmstúdiót (Letört bimbók, Egy nemzet születése, Türelmetlenség).
Ács Ágoston (1889-1947)
festő- és ötvösművész. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolában végezte. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb, legtöbbet alkotott életkép festője. Jellegzetes falusi témáit, vonásait, ecsetkezelését, színalkalmazásait fel lehet ismerni. Képei eljutottak Magyarországon túlra is (Varró asszonyok, Falusi udvaron, Lányok a napfényes tornácon).
Kazimierz Sikorski (1895-1986)
lengyel zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus. 1911-1919 között zeneszerzést tanult a Stanisław Moniuszko nevét viselő Varsói Zenei Társaság főiskoláján. Jogot és filozófiát is tanult a Varsói Egyetemen, majd zenetudományt Lwówi Egyetemen. Alapító tagja volt a Lengyel Zeneszerzők Egyesületének. 1945-től a łódźi Állami Zeneművészeti Főiskolán volt az összhangzattan, ellenpont és zeneszerzés professzora. 1954-ben Varsóba költözött, ahol az ottani Állami Zeneművészeti Főiskola tanára lett. Sok híres tanítványa volt, számos kitüntetésben részesült (Falusi képek, Populáris nyitány, Harsonaverseny).
Ághy Erzsébet (1895-1948)
Farkas–Ratkó-díjas színésznő. a színészakadémiára iratkozott, melyet 1915-ben végezett el. Kiváló tehetségével annyira feltűnt, hogy 1916-ban a Nemzeti Színház tagjai sorába szerződtették. A Nemzeti Színház tagja 1944-ig maradt. 1921-ben a Pódium, 1923-ban a Pesti Kabaré is foglalkoztatta. 1945 után nem léphetett színpadra. Elsősorban vígjátékokban, népies darabokban, boldogtalan sorsú nők megformálásával aratott sikereket.
Giuseppe Tomasi di Lampedusa (1896-1857)
olasz író. Posztumusz megjelent A párduc című regényével vált világhírűvé. A francia nyelvet anyjától, nagyanyjától pedig az irodalom szeretetét tanulta. A Monarchia csapatai foglyul ejtették, Magyarországon volt hadifogságban, ahonnan megszökött és gyalog tért haza Olaszországba. Regényét már csak halála után, 1958-ban adták ki. Egy év alatt negyven kiadást ért meg, és azonnal világsiker lett.
Darvas Lili (1902–1974)
színésznő, Molnár Ferenc felesége. Góth Sándor növendéke volt, a közönség a Budai Színkör előadásán ismerhette meg 1920-ban. Egy évvel később Beöthy László szerződtette a Pesti Magyar Színházhoz, majd 1924-ben a Vígszínház tagja lett. 1925-től játszott Max Reinhardt bécsi és berlini színházaiban is. 1939-ben férjével emigráltak az Egyesült Államokba. Először 1944-ben lépett fel angol nyelvű színdarabban a Broadway-n, ezt számos színházi és tv-szereplése követte.
Kemény Egon (1905-1969)
kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a 20. század jelentős magyar zeneszerzőinek egyike. Klasszikus műveltséggel és nagy zenetörténeti tudással is rendelkezett, közismert művész, komoly és szerény ember volt, finom eleganciája alkotásait is jellemezte. Neve és zenéje – a XX. századi közönség generációin át és a szakmai körökben egyaránt – fogalom volt, magas színvonalú művészetet garantáló márka. Életét elsősorban a zeneszerzés töltötte be, közel négy évtizedes karrierje során szám szerint több mint háromszáz sikerrel előadott zeneművet alkotott. Rendkívüli tehetsége már első, Budapesten 1927-ben előadott műveiben érvényre jutott. Modern táncai kirobbanó sikereivel – jazz- és szalonzenekari kompozíciói – a magas zenei körökben is feltűnést és elismerést keltett (Délibáb, Fekete liliom, Hatvani diákjai).
Gertler Endre (1907-1998)
hegedűművész, tanár. Bartók Bélához művészi és személyes kapcsolat is fűzte. Hatéves korában Budapesten kezdte hegedűtanulmányait, 1925-ben végzett a Zeneakadémia hegedű szakán. A 20. század hegedűirodalmának remekműveit állandóan repertoárján tartotta. Más kortárs zeneszerzőkkel is, mint Igor Stravinsky, Darius Milhaud, Paul Hindemith és Karl Amadeus Hartmann, személyes kapcsolatot ápolt.
Hegedűs Lajos (1908–1958)
tanár, nyelvész. A kísérleti fonetika legjelentősebb magyar képviselője. Nyelvjárási kérdésekkel is foglalkozott. 1942-től gyűjtött nyelvjárási hangfelvételei az MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratóriuma honlapján is meghallgatható.
Eudora Welty (1909-2001)
Pulitzer-díjas amerikai novellista és regényíró (A számkivetett indián leányzó).
Tábori György (George Tabori, 1914-2007)
író, műfordító és színrendező, a 20. századi világszínház meghatározó alakja. Fiatalon költözött az akkori Európa színházi fővárosába, Berlinbe, de 1935-ben zsidó származása miatt el kellett hagynia az országot. Londonban a BBC-nek dolgozott és brit állampolgárságot szerzett. 1947-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Az 1950-es és ’60-as években több darabját állították sikerrel színpadra New Yorkban (Menekülés Egyiptomba, A köd mögött, Jubileum).
Borbándi Gyula (Brutofszky, 1919-2014)
Széchenyi-díjas író, történész.
Montgomery Clift (1920-1966)
amerikai színész. Már 15 éves korában fellépett a Broadwayen, ahol tíz sikeres évet töltött el, mielőtt Hollywoodba költözött volna. Első mozifilmje John Wayne oldalán volt a Vörös folyóban. 1958-ban megkapta az Oroszlánkölykök című háborús mozi egyik főszerepét Marlon Brando és Dean Martin mellett (Egy hely a nap alatt, Most és mindörökké, Ítélet Nürnbergben).
Chaim Potok (1929–2002)
amerikai író, filozófus (Vándorlások, Fények könyve, November a küszöbön).
Attalai Gábor (1934–2011)
Munkácsy Mihály-díjas iparművész, textilművész, grafikus, a konceptuális művészet kiemelkedő magyar képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Felsőfokú tanulmányokat az Iparművészeti Főiskolán folytatott, 1958-ban diplomázott. Mindig a mű és a közönség közti kapcsolatot kereste, gondolatokat akart megragadni, közvetíteni, nem pusztán a látás, hanem inkább a látvány által való megtalálás volt a célja, az anyagok öntörvényűségének megismerését és megismertetését éppen úgy magában foglalja az ő művészete, mint szabad asszociációinak és szubjektív gondolatainak lenyomatait.
Karátson Gábor (1935-2015)
Kossuth-, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjas író, műfordító, festő, filozófus, művészetpedagógus. Az 1956-os forradalom során részt vett a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakításában, s az ELTE forradalmi bizottságának tagjává választották. Miután a forradalom leverését követően illegális lapok terjesztésében segédkezett, 1957-ben rövid időre őrizetbe vették, és júniusban letartóztatták. Izgatás vádjával hároméves börtönbüntetésre ítélték. Minthogy egyetemi tanulmányait nem folytathatta, előbb fizikai munkás, a Nemzeti Színház statisztája, majd a Corvina Könyvkiadó korrektora, 1974-től szerkesztője lett. 1968 óta a nyilvánosság előtt is szerepelt tempera- és olajfestményeivel, akvarelljeivel. A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen adott elő keleti filozófiát. Több művészeti és filozófiai írás szerzője (A festés mestersége; Az Én, az visszafordul; A csodálatos kenyérszaporítás).
Pap Éva (1939-2023)
Jászai Mari-díjas színésznő. Felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben végzett. A főiskola elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színházhoz került, mivel a kor szokásának megfelelően kötelező volt vidéki színháznál kezdeni. 1963-ban már Budapestre került a Nemzeti Színházhoz, majd 1966-ban átszerződött a Vígszínházba. 1982-ben újra a Szegedi Nemzeti Színház művésze lett. 1985-től a kecskeméti Katona József Színházban játszott, 1987-től pedig a nyíregyházai Móricz Zsigmond Színház tagja lett. Hat évig volt szabadúszó színész, majd 1994 és 2003 között a Madách Színház társulatához tartozott. Alapvetően lírai alkatú színész, de drámai és vígjátéki szerepekben is sikeres (Két emelet boldogság, Harlekin és szerelmese, Akli Miklós).
David Warbeck (1941-1997)
brit filmszínész és modell. Évekig dolgozott modellként és csak jóval később kezdett színészetet tanulni, először szülőhazájában, amit színházi előadásokban kamatoztatott. Első filmszerepét nem Új-Zélandon, hanem Angliában egy romantikus vígjátékban kapta 1960-ban. Az 1969-es év jelentett áttörést művész életében. John Hough filmre vitte Robin Hood történetét, és művében Warbeck kapta a címszerepet, a film címe Farkasfej (Az apokalipszis lovasai, A pánik, Szerelmi történet).
Cserháti Zsuzsa (1948-2003)
EMeRTon-díjas énekesnő, az 1970-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években háttérbe szorult, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után, 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak. Egyes kritikusok szerint Kovács Kati mellett a magyar könnyűzene történetének legjobb női énekhangja (Édes kisfiam, A boldogság és én, Hamu és gyémánt).
Amy Winehouse (1983-2011)
hatszoros Grammy-díjas angol soul-, jazz- és rhythm and blues-énekesnő és dalszövegíró volt. Minden idők legtöbb zenei kiadványát értékesítő brit női előadók közé sorolják a több mint 24 millió eladott lemezével (Frank, Back to Black, Lioness: Hidden Treasures).
