Névnapok: Hilda, Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely
Megszületett Eötvös József (Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert, 1813–1871) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1836–37-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket szívott magába. Már utazásának megkezdése előtt levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. 1840-ig a Borsod megyei Sályon élt, apja birtokán, és szinte teljes egészében az irodalomnak szentelte magát. Az 1848-as forradalom elképzeléseinek diadalútja volt. Az első magyar felelős minisztérium megalakult, neki a vallás- és közoktatási tárca jutott. Deák Ferenccel és Széchenyi Istvánnal a mérsékeltebb, békésebb irányvonalat képviselte. Bécsbe utazott családjához, majd továbbment Münchenbe, 1853-ban tért haza, s budai villájába vonult vissza (Bosszú, A falu jegyzője, Gyöngysarok).
Meghalt Ivan Szergejevics Turgenyev (1818–1883) orosz író, drámaíró, költő, műfordító.
Dosztojevszkijnál három évvel, Tolsztojnál tíz évvel volt idősebb. A 19. század második felének e három meghatározó orosz írója közül ő állt legközelebb a nyugati szemlélethez, nagyrészt az ő munkássága irányította Nyugat-Európa figyelmét az orosz irodalomra. 15 évesen beiratkozott a Moszkvai Egyetemre, majd egy év után a Szentpétervári Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1834-től 1837-ig ókortudományt, orosz irodalmat, filológiát tanult. Az 1840-es évek orosz értelmisége számára a legfontosabb kérdés a jobbágyrendszerhez való viszony volt. Belinszkij és köre a jobbágyfelszabadítás híve volt; ezen az állásponton volt a fiatal Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij, Goncsarov mellett Turgenyev is, habár ők a mozgalomnak nem a forradalmi, inkább a mérsékeltebb, liberális szárnyához tartoztak. Kiemelkedő művei az Egy vadász feljegyzései című novellaciklusa, az Apák és fiúk, a Nemesi fészek, A küszöbön című regényei, az Első szerelem és az Aszja című kisregényei.
Meghalt Heltai Jenő (Herzl Eugen, 1871–1957) Kossuth-díjas író, költő, újságíró, producer, dramaturg.
Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Dalszövegeket is írt. Sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Már 1900-ban titkárként, 1914–18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínháznál, 1918-tól az Athenaeum kiadó irodalmi igazgatója, 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt. Más ünnepelt szerzők mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki. A PEN klub magyar elnökévé választották, 1957-ben Kossuth-díjat kapott (Heltai Jenő versei, A tündérlaki lányok, Nyári rege).
Ezen a napon született:
Nicola Amati (Niccolo Amati, 1596-1684)
itáliai hangszerkészítő, Antonio Stradivari mestere. Hangszerei rendkívüli finomsággal készültek, a tető és a hát íveltebb, mint a korábban szokásosak, a felhasznált faanyagot igényesen választotta ki, és szabályos minta alapján vágta ki őket.
Sarah Orne Jewett (Theodora Sarah Orne Jewett, 1849–1909)
amerikai költőnő, írónő. Első munkája 1868-ban jelent meg, ezután az 1870-es években számos szépirodalmi alkotást publikált. Pályafutása elején leginkább novellákat írt.
Hans Aanrud (1863-1953)
norvég író, aki főként novella- és színműíróként vált ismertté. Műveiben a délkelet-norvégiai parasztok életét mutatta be a 19. és 20. század fordulójának idejéből. Vígjátékaiban kigúnyolta a félművelt, öntetszelgő hivatalnoki és papi réteget, melyek magatartásával és viselkedésével az egyszerű emberek józanságát állította szembe (Egy téli éjszaka és más elbeszélések, Sidsel hosszú szoknyácskája, Sölve Solfeng, a vasárnapi gyerek).
Szobotka Imre (1890-1961)
Munkácsy-díjas festőművész, a nagybányai tradíció és a kubizmus egységét kereste az impresszionizmus és kubizmus formajegyeinek ötvözésével. Képeit finom színvilág, lírai hangulat jellemzi (Muzsikus, Malom, Zebegényi délután).
Sásdi Sándor (Tintner Sándor, 1898–1992)
József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, a népi írók nagy nemzedékének a kortársa volt. Első regénye a Nyolc hold föld címet viselte, melyet a Nyugat című folyóirat pályázatán dicséretben részesítettek (Aratástól hóhullásig, Magvetők, Szabálytalan szerelem).
Trauner Sándor (Alexandre Trauner, 1906-1993)
magyar származású francia festőművész, színész, Oscar-díjas díszlettervező. Tehetsége korán megmutatkozott, 1921–22-ben a Haris közi szabadiskolában Rippl-Rónai József növendéke volt. A hivatalos szankcióktól tartva, illetve az erősödő antiszemitizmus miatt 1929-ben Franciaországba ment. A második világháború alatt – zsidó származása miatt – bujkálni kényszerült. Kiemelkedő tehetsége folytán nemzetközi hírnévre tett szert. Sorban keresték meg és látták el munkával (Legénylakás, Délutáni szerelem, Találkozás).
Irene Papas (Iríni Leleku, 1929-2022)
görög színésznő, énekesnő, szupersztárrá az 1964-es „Zorba, a görög” című film tette, énekesnőként is sikeres volt. Több alkalommal dolgozott együtt Vangelisszal is. Főiskolai tanulmányait a Drámai Művészeti Főiskolán végezte Athénban. 1948 óta szerepel színpadon (Navarone ágyúi, Anna ezer napja, Ódák).
Babarczy László (1941-2022)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházrendező, színigazgató, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. A Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1969-ig rendezett. 1969 és 1973 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője lett, majd 1974-től 1981-ig főrendezője, 1978 és 2007 között pedig a színház igazgatója volt.
Fodor Tamás (1942)
Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Alapító színésze, rendezője volt 1960-ban az Universitas együttesnek. Szinkronszínészként és szinkronrendezőként is dolgozott. 1997–2003 között az Alternatív Színházak Szövetségének alelnökének tisztségét töltötte be (Egy szerelem három éjszakája, Megint tanú, A napfény íze).
Varga Tamás (1946)
színész, számtalan magyar és külföldi filmben játszott, rendszeresen szinkronizál. Pályáját 1970-ben az Egyetemi Színpadon kezdte, majd a 25. Színház tagja lett. 1976–1978 között a veszprémi Petőfi Színházban szerepelt. Öt évadon át a szolnoki Szigligeti, négy évig pedig a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1987–88-ban a Jurta Színház színésze volt. 1989-től szabadfoglalkozású művész (Eldorádó, Julianus barát, A katedrális).
Sáfár Anikó (1948)
színésznő, temperamentumos, érdekes egyénisége színpadon és filmen is jól érvényesül. 1969-től tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1973-ban végzett. 1973-1978-g a Thália Színház tagja. 1978–1986 között Mafilm társulati tag. 1986–1987 között a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1987–1990 között a Magyar Szinkron és Videó Vállalat szinkron társulatának tagja volt. 2000-től a Vidám Színpad tagja. 2002- től a Fogi Színház, később Pesti Művész Színház tagja (141 perc a befejezetlen mondatból, Viadukt, Uramisten).
Görbe Nóra (1956)
Kossuth-díjas színésznő, a Linda című tévésorozat kapcsán lett ismert. Gyermekkorában balettozni tanult, ritmikus sportgimnasztikára járt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dráma szakán tanult 1975–1979 között. 1979–1986 között a Mafilm társulatának tagja volt. 1981 óta taekwondózik, zöld öves taekwondós (Dögkeselyű, Jób lázadása, Könnyű testi sértés).
Steve Schirripa (Steven Ralph „Steve” Schirripa, 1957)
amerikai színész, producer, író. Az igazi áttörést a Maffiózókban eljátszott Bobby Baccalieri szerepe hozta meg számára. Az HBO sorozatában Tony Soprano kissé nehézfejű, de szerethető sógorát alakította öt évadon keresztül (Félelem és reszketés Las Vegasban, Flintstones 2. – Viva Rock Vegas, Maffiózók).
Barcsik Géza (1963)
festő, grafikus. Művészi hitvallásában az egykori táltosok hitvilága és a magyar népi pásztorfaragások ornamentikája adja azt az alapot, melyre formavilága építkezik. Grafikai tevékenysége mellett fest és előszeretettel fotózik is, festőként ismert alkotásai közé tartozik az a sorozat, amelyben nagy méretű kavicsokra festette meg az erdélyi és az anyaországi magyar kulturális élet számos jeles alakját.
Charlie Sheen (Carlos Irwin Estévez, 1965)
Golden Globe-díjas amerikai színész, Martin Sheen színész fia, Emilio Estevez, Renée Estevez és Ramon Luis Estevez színészek testvére. 1974-ben, 9 évesen szerepelt először a kamerák előtt, az apja mellett egy kisebb szerepben. Filmes karrierje 1984-ben kezdődött, első főszerepét 1986-ban játszotta A szakasz című háborús filmdrámában. 1991-ben és 1993-ban játszott a Nagy durranás című vígjáték első és második részében, ami híresebbé tette a nevét. 2003-tól a Két pasi – meg egy kicsi című sorozatban játszotta Charlie Harper reklámzeneszerző szerepét, egészen 2011-ig (Tőzsdecápák, A vadnyugat fiai, Nagy durranás).
Ezen a napon halt meg:
E. E. Cummings (Edward Estlin Cummings, 1894–1962)
amerikai költő, festő és szerző. Munkássága a modernista szabad formájú költészethez kapcsolódik. Műveinek nagy része u.n. szabadvers, a szöveg általában csupa kisbetűvel írva. Műveiben a mondatok általában nem követik az angol nyelvtan szabályait, illetve gyakoriak a szándékos elírások. Több összetett szót is kitalált. Legtöbb verse szatirikus jellegű, ugyanakkor a romantika témája is fontos szerepet játszik műveiben. Gyerekkönyveket is írt.
Frank Capra (Francesco Rosario Capra, 1897-1991)
háromszoros Oscar-díjas olasz születésű amerikai filmrendező, filmproducer és forgatókönyvíró. Első filmjét még 1915-ben készítette középiskolásként. A háború után némafilmekben dolgozott. 1924-ben, a Columbia Picturesnél, szépen lassan Hollywood legfelkapottabb rendezőjévé vált (Így élni jó, Váratlan örökség, Ez történt egy éjszaka).
Harry Partch (1901-1974)
az egyik legérdekesebb 20. századi avantgárd zeneszerző és hangszertervező (Quadrangularus Reversum, Delusion of the Fury, Boo II).
Szepes Mária (1908-2007)
író, forgatókönyvíró, költő és színész. Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt. Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat. Több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amivel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot (A Vörös Oroszlán, Jupiter palotája, Varázstükör).
Ágay Irén (1912-1950)
színésznő. Az iskolapadból került az Országos Színészegyesület iskolájába. Diplomáját 1931-ben kapta meg. 1931 és 1935 között a Vígszínház művésze volt. Főként modern tárgyú színművekben, filmvígjátékok főszereplőjeként aratott sikert. A harmincas évek derűs, könnyed filmjeinek kedvelt fiatal hősnője volt. 1933. október 28-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül ment Székely Istvánhoz, aki legtöbb filmjének a rendezője volt. A házaspár 1938-ban az USA-ba emigrált. (Ida regénye, Lila akác, Maga lesz a férjem).
F. Györffy Anna (1915-2006)
grafikusművész, illusztrátor. Az 1950-es évek elején kezdett mese- és gyermekkönyveket illusztrálni, nemzedékek nőttek fel jellegzetes stílusú, humorral teli illusztrációin, amelyek közül Varga Katalin: Mosó Masa mosodája és Szepes Mária: Pöttyös Panni sorozat könyvei a legismertebbek. Hosszú éveken át 1989-ig a Dörmögő Dömötör és a Kisdobos című gyermeklapok egyik legtöbbet foglalkoztatott grafikusa volt.
Tóth Eszter (1920-2001)
író, költő, az 50-es években főleg gyerekverseket és meséket írt. Az Állami Bábszínház számos bábjátékát sikerrel tartotta műsoron. A 60-as évek közepétől 20 éven át ő volt az írója a Magyar Televízió Zsebtévé című gyermekműsorának (Meghatott vitatkozás, Feltámadás egy betyárnótára, Emberi madárdal).
Bánffy György (Hunyadi-Buzás, 1927–2010)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész. 1949–50-ben a filmgyári színészcsoport tagja volt. 1950–1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. Elvégzése után 1950–1953 között a Nemzeti Színház, 1953–54-ben az Állami Bábszínház, 1954–1960 között pedig a Fővárosi Operettszínház tagja. 1960–1971 között Pécsre szerződött a Nemzeti Színházhoz, 1971-től a József Attila Színház tagja volt. 1978-tól a Zeneakadémia beszédtanáraként működött. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma jól érvényesült előadóestjein is (141 perc a befejezetlen mondatból, Az ötödik pecsét, Mephisto).
Foky Ottó (1927-2012)
Munkácsy- és Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, érdemes és kiváló művész. Jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. Hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében (Ellopták a vitaminomat, Mirr-Murr kandúr kalandjai, Misi Mókus kalandjai).
Michael Clarke Duncan (1957-2013)
amerikai színész. Legismertebb szerepe John Coffey a Halálsoron című filmben, melyért 2000-ben Oscar-díjra és Golden Globe-díjra is jelölték. 1998-ban Duncan bekerült az Armageddon című filmbe Bruce Willisszel a főszerepben. Ezután sorba hívták olyan filmekhez, mint a Bérgyilkos a szomszédom, A majmok bolygója, a A Skorpiókirály, A sziget, a Daredevil – A fenegyerek.
Esemény:
1857 – Felavatják a Miskolci Nemzeti Színházat.
