Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Az oroszországi finnugor népek jövője Archívum
  • Lackfi János világa III. Archívum
  • „Az énekest az ég madarainak kellene etetni” – Cseh Tamás Archívum
  • „A refréneket úgyis mindenki tudja” Archívum
  • A legnagyobb komédiás – Richard Pryor Archívum
  • Egy őrült nap Archívum
  • Szulyovszky Sarolta: A hálás virág Archívum
  • Májusünnep: kegyelem Titusnak Archívum

Csapó, Szőllősy, Beethoven – Csalog

Posted on 2023.06.28.2023.06.27. By admin 1 hozzászólás a(z) Csapó, Szőllősy, Beethoven – Csalog bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2016]

Szerző: szabói

Csalog Gábor új lemeze két kortárs magyar szerző darabjával párosítja Beethoven két utolsó zongoraszonátáját. Csalogtól nem szokatlan az első látásra meghökkentő műsorválasztása, de sosem kétséges, mit miért párosít a művész koncertjei lemezei anyagához. A BMC kiadványán Szőllősy András és Csapó Gyula zongoraművei adják a bevezetést a két Beethoven-opuszhoz, nagyon találóan. Arra is választ kapunk, hogy milyen volt a zene pillanatnyi állapota a VIII. században, és milyen a XX. század végén, a XXI. század első évében, hova fejlődött, mennyit változott a zongorára írt zene.

Különös hangulat hatja át Szőllősy András Paessaggio con morti című 1987-es darabját, nagyon érdekes mű nyitja a lemezt. Szőllősy kompozíciója számos karakterrel bír, a zenei szövet változatos, több tételre elegendő. Hogy mégis az egytételes formát választotta a szerző, az talán azért van, mert a kortárs zenében csak kevés nagyszabású darabnak lenne közönsége, ha bemutatnák. A szerző egyetlen egységbe komponálta a szerteágazó elemeket, de nem érezzük, hogy sérülne a mű teljessége, hogy tarka a darab. Szőllősy nagyszerű atmoszférát teremt, a darabot nyitó pasztellszínekkel, máskor vad, szinte eszelős vágásokat, félelmet kifejező zenei anyagot hallunk, a műben rejlik a régi korok zenéjére való utalás, a koráldallam. A műtől annak sem kell elzárkóznia, aki a kortárs zenében nem járatos.
Csapó Gyula címadásai gyakran figyelemfelhívóak, az Egyenes labirintus is folytatja e sort. A mű 2001-ben keletkezett, némi repetitív zenei vonást is vélünk felfedezni, de egy modern kori zenélő doboz hangzásának érzete is felvetődik a hallgatóban. Máskor mintha a ma divatos meditáló zenét hallanánk, de éppen ezek az apró változások adják meg a darab különlegességét. Nem lehet nem odafigyelni az apró változásokra, egy-egy hang megjelenésére, ritmikai sűrűsödésre.

Beethoven utolsó három zongoraszonátája a műfaj egyik csúcspontja, a középsőt tekintik a központi darabnak. Beethoven e műveivel kitágította a műfaji határokat, új dimenziót adott mind a zongora hangzásának, mind a formai keretnek. A zongoristák ezért is érzik kihívásnak e szonátákat, hiszen a zenei megvalósítás nem könnyű, a három szonáta utalásait is ismerni kell, nem lehet romantikus elemekkel átszőni a művet, hiszen akkor sérül a darab. A szabályos formát felváltja a rögtönzésszerű zenei anyag, a tételek építőkövei nem szabályosak.

Beethoven Op. 110-es, Asz-dúr szonátájának nyitó tételét Csalog úgy játssza, hogy a dinamikai tartomány legszélesebb skáláját bejárja. Gyönyörű a témabemutatás, a művész nem távolságtartóan játssza a dallamot, hanem bensőségesen – ilyenkor érzi a hallgató, hogy a mű lélegzik, zeneszerző és előadó egymásra talál. A nem csak beethoveni mércével mérve rövid középső tétel szintén a karakterek különbsége miatt izgalmas, Csalog képes az Allegro moltóba feszültséget vinni, váratlan pillanatokat teremteni. A gyönyörűséges, több szakaszból álló záró tétel nyitó ütemei talán nem fejezik ki az időtlenséget, később viszont lélegzetelállító pillanatokat hallunk. A fúga gyengéden indul, Csalog folyamatosan erősíti a hangerőt, helyenként orgonaszerűen szól a zongora. A másik fúgaszakasz szinte sürgetővé válik, hihetetlen fokozást hallunk, a tétel zárása hihetetlenül jó. Nagyon szép színekkel tolmácsolja Csalog a tételt, az elvágyódás, melankólia, mely atmoszférát többször érinti a tétel, az éppen csak derülő zene szinte láttató, a szakaszhatárok érzékelhetőek, de nem szakítják meg a két szélső tétel zenei anyagának egységét.

Az Op. 111-es szonáta (c-moll) kéttételes, a nyitó tétel fantáziaszerű, a gyors szakasz könnyen transzformálható témája Csalog játékában mindig más arcát mutatja, hol hősi, súlyos, hol vidám, a fúga nagyon jól kidolgozott. A lágy részek olvadékonyak, szépek, az ellentétes karaktereket jól kiemeli Csalog. Az Arietta egyszerű, de gyönyörűségesen dallama szépen szólal meg, az időtlenséget azonban nem érzem. A hét variáció sorozata nagyszerű ívet képez a művész előadásában, itt is képes megteremteni a feszültséget, a várakozást a fordulatok előtt. A trillás variációkban nem gondoljuk, hogy sok lenne, vagy hosszadalmas a díszítés, nem üres fecsegésként szólalnak meg a trillák. A drámai, gyorsabb, erőteljesebb szakaszokat Csaloghoz közelebb állónak érzem a Beethoven-szonátákban, de egy nagyon átgondolt, szép előadást hallunk.

Három koncert felvételeiből áll össze a lemez anyaga, benne két zenei stílussal – kétféle hallgatóság kedvére tett a kiadó. Csalog a kortárs zenében nagyon járatos, koncertjei nem egyszer rendhagyóak, de nem „szakosodott kizárólag a modern zenére, ezt a lemez is bizonyítja.

BMC CD 224

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Csácsumi, csőváz, Csókolom, pókmajom!
Next Post: Június 29.

Related Posts

  • Shakespeare és a film I. rész Archívum
  • Nekrológ helyett Archívum
  • A Liszt Ferenc Kamarazenekar és Steven Isserlis koncertje Archívum
  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban Archívum
  • A Magvető lett újra az év kiadója – Budai Díj Archívum
  • Maurice Ravel, spanyolul Archívum

Comment (1) on “Csapó, Szőllősy, Beethoven – Csalog”

  1. Visszajelzés: Május 17. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  2. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  3. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  4. A legnagyobb komédiás – Richard Pryor szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  5. Csillogó Kolonits szerzője Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária – papiruszportal.hu
  • Április 9. Naptár
  • Egyedül harcoltunk 1956-ban is Archívum
  • Szeptember 20. Naptár
  • A Vámos-klub újabb termése: Írók egymás közt II. Archívum
  • Ritkaságok pódiumon Archívum
  • Norman Mailer Archívum
  • Március 13. Naptár
  • December 7. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme