Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Olvasó olvas – Esterházy Péterre emlékezünk Archívum
  • Karen Carroll: Talk To The Hand és Jimmy Dawkins Present: The Leric Story Archívum
  • Galambok, hősök, terek – Parti Nagy Lajos Szombathelyen Archívum
  • Guinness Rekordok könyve és a Biblia Archívum
  • Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa Archívum
  • Sebő József: A Bakony-mítosz
    A Bakony a magyar irodalomban
    Archívum
  • A florentinkalap titka Archívum
  • Baráti és Pace szonátaestje Archívum

Idilltől a csodáig

Posted on 2023.06.27.2023.06.26. By admin Nincs hozzászólás a(z) Idilltől a csodáig bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2012]

Szerző: szabói

Késői romantikusok műveiből összeállított műsort játszott a Concerto Budapest a Karajan-bérlet első előadásaként szeptember 18-án a Művészetek Palotájában, a karmester Keller András volt, Rost Andrea énekelt. A koncert legizgalmasabb felfedezése talán a három mű kapcsolódása volt, három különböző zeneszerző-egyéniség háromféle műfajú darabja adta ki a késő romantika összegzését, a szerelem, a halál, az életigenlés többféle zenei megjelenítését.

Richard Wagner Siegfried-idillje, melyet a zeneszerző kedvesének, Cosimának írt 30. születésnapjára, és fiuk születésére, kedvelt koncertet indító mű. Az 1870-ben készült Idill technikailag nem nehéz, annál inkább a megvalósítás szempontjából, hiszen intim, meghitt hangulatot kell varázsolni, ami karmesteri elképzelés, jó felépítés és nem mellesleg kiváló vonóskar nélkül nem jöhet létre.
A Concerto Budapest előadásából a telt vonóshangzást kell kiemelni, bár a szépen előadott darab eleje kissé tónustalan volt, kicsit összemosódott. A fafúvósszólók tetszettek, bár az oboa nem vette át a hangerőt, rendre hangosabban szólt. Az intimitás, a bensőség kivetítése nem minden esetben érződött, így a darab hosszúnak tűnt – csak a legjobb tolmácsoláskor nem érezzük az Idillt túlméretezettnek. A mű és az előadás tetőpontjának az ujjongó szakaszt tartottam, szinte eksztatikus volt, nagyszerű, pontosan kifejezve a szerző által írt gondolatot.
Richard Strauss Négy utolsó éneke a zenekari dalok egyik legjobb ciklusa, sokan a szerző halálra való készülését látják a műben, mindenesetre az 1948-ban keletkezett darabokat Strauss hattyúdalának tartják. A Négy utolsó éneket két költő verse ihlette, csak egyetlen, a kezdő dal, a Tavasz nem az elmúlásról szól. Ahogy a Siegfried-idill, a Négy utolsó ének is a szerző legbelsőbb érzéseit tárja a hallgató elé, és ilyenkor bizonyosodik be, hogy amit nem lehet elmondani szavakkal, azt el lehet mondani zenével.
A mű előadása érzékeltette a zeneszerző komponálta hangulatokat, a harmadik dalban (Lefekvéskor) egy pillanatra el is jött a csoda, mintha megállt volna az idő, a zene megérintette a közönséget. Szép volt az előadás, Rost Andrea hangja csodálatos, de ez alkalommal elmaradt a mindent elsöprő érzelmi hullám. Keller András a hangszínekkel csínján bánt, a Strauss-mű mélyén sokkal több apró hullám, rezdülés van, a belső szólamok, a szólamarányok nem érvényesültek. Sokszor mintha csak szólt volna a szép zene, de nem éreztük a tartalmat. Az első két tétel pontatlan kezdése, a dinamika egyszínűsége, a zenekar helyenkénti hangerőfölénye az énekes szólista fölött nem eredményeztek igazán kiváló előadást.
Hogy inkább a kifogásokat említettem, annak a Mahler-szimfónia csodálatos előadása az oka. Az 1901-ben bemutatott, s a bemutatón nem éppen sikeres szimfónia tolmácsolásakor kivételesen jól megfogott, érzelemtől túlfűtött, hullámzó zenét kaptunk (éppen ezt keveselltem a Négy utolsó énekben), a nyitó taktusoktól a felemelő zárótétel énekszólójáig. A vonóskar minden képzeletet felülmúlt, helyenként teljesen egyedi hangzással szólt, a nyitótételben a mélyvonósok staccatói, a III. tételben szintén a mélyvonósok szívszorítóan szép dallambemutatása feledhetetlen. A könnyedség, légiesség, a diabolikus, máshol himnikus vagy éppen fanfárszerű hangzás is tetszett, a dinamikai ívek, a nagyobbak és egy-egy rövid frázison belüliek mutatták, hogy a zenekar és Keller András értően vitte végig a művet, Rost Andrea érzékeny-érzéki zárótételbeli szólójával.
A közönség hálásan tapsolt, és talán a legemelkedettebb pillanatok a koncert hivatalos része után következtek. Richard Strauss szenvedélytől átfűtött dala, a Cecilia szólalt meg, fantasztikusan, majd a közönség kitartó tapsa után a Morgen, Keller András hegedűszólójával. Mindkét dal sokáig emlékezetes marad, Rost Andrea már a Mahler-szimfóniában is gyönyörűen énekelt, a két zenekari dalban hihetetlen bensőségességgel adta át a legszebb érzéseket. Csodálatos hangulatot teremtettek az előadók, Rost Andrea, Keller András és a Concerto Budapest.

2012. szeptember 18., Művészetek Palotája

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Június 27.
Next Post: Comrie–Matthews–Polinsky: A nyelvek világatlasza

Related Posts

  • Bartók, Danubia Zenekar, Kocsis Archívum
  • Diszkrét báj és kitárulkozás Archívum
  • Olvas(s)atok – Závada Pál: Jadviga párnája Archívum
  • Lady Augusta Gregory: Istenek és harcosok – Példaértékű magyar kiadvány Archívum
  • Webern zenekari művei Archívum
  • „A könyv a lelke az elmének” Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Helga Weiss: Helga naplója
  • „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!”
  • Október 3.
  • Snatches
  • Finomra hangolt kapcsolatok

Legutóbbi hozzászólások

  1. James Herriot: Az állatorvos is ember szerzője Október 3. – papiruszportal.hu
  2. „A könyv a lelke az elmének” szerzője Október 2. – papiruszportal.hu
  3. Kékszakáll francia módra szerzője Október 1. – papiruszportal.hu
  4. A Mesemondó – Benedek Elek szerzője Szeptember 30. – papiruszportal.hu
  5. Nem csak habos torta: Hollywood hercege – Tony Curtis életrajza szerzője Szeptember 29. – papiruszportal.hu
  • Március 23. Naptár
  • Kelemen Barnabás, Bogányi Tibor és a Pannon Filharmonikusok Archívum
  • Június 22. Naptár
  • Kiszin és Szkrjabin Archívum
  • Ábrándozás Ivesszal, Debussyvel és Richard Strauss-szal Archívum
  • Augusztus 13. Naptár
  • Vásáry és Schumann a Hungaroton lemezén Archívum
  • Miért jó? – Fűzfa Balázs: Miért szép Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme