a papiruszportal.hu archívumából [2007]

Szerző: bookworm
A magyar irodalom egyik legegyénibb hangú írója nemcsak felnőtteknek szóló írásaival, verseivel, hanem gyermekirodalmi munkásságával is maradandót alkotott. Az egészen kis gyerekeknek szóló írásai, a Bárány Boldizsár (verses mese) vagy a Sziget-kék, Tündér Lala (meseregények), a nagyobbaknak szóló regényekig mind mívesek. A Tündér Lala és az Abigél tévéképernyőre is kívánkozott, mindenki örömére.
Az 1970-ben – ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn – írt Abigél az egyik legsikeresebb regénye. Nemcsak önéletrajzi vonatkozásokat találunk a könyvben, hanem a háború által okozott hatások, lelki sebek is plasztikusan szerepelnek benne. A jellemrajzok, ahogy az írónő minden munkájában, alaposak. Árkod a debreceni gimnázium megfelelője – egy sziget az embertelen világban –, mely a lehető legszigorúbb, a világtól elzárt hely az országban tán egyedül. Ide kerül Gina, Vitay Georgina, aki nagypolgári körülmények között nőtt fel. Anyja korán meghalt, az Édesapa mellett Mimó, a nagynéni és Marszell, a francia nevelőnő lesi minden gondolatát. A Sokoray Atalából Árkodra került lány a világi, az árkodihoz képest szinte hedonista életvitelt fel kell cserélje egy puritán, agyonszabályozott, az érzelmeket megtagadó intézménybe. Büntetésnek érzi, apja új házasságát sejti a háttérben, de az olvasó tudja, hogy Gina élete veszélyben forog.
A Matula szabálya azt sem engedi, hogy Gina szervusszal köszönjön el apjától, sőt, ékszerét is hazaküldik. A megpróbáltatásoknak azonban nincs vége. Ginának át kell öltöznie, haját két varkocsba fonni, bimbózó nőiessége, ahogy a többi lányé is, elrejtetett az esetlen egyenruha, egyentarisznya, egyencipő mögé. Osztálytársaival rögtön összevész, durcás, kiállhatatlan lesz. Bár prefektája, Zsuzsanna testvér megpróbálja könnyebbé tenni Gina helyzetét, a lány nem hajlandó beilleszkedni. Mindenkit utál, fenntartás nélkül, tanárait, legfőképp Kőniget, a sete-suta, kétbalkezes „jó bolondot”, még nem sejti, hogy ő vigyázza lépteit, segíti a bajba jutottakat. Ugyanígy gyűlöli Horn Micit, a Matula támogatóját. Egyedül talán Kalmár tanár úrral megbocsátóbb, Zsuzsanna testvérben is szinte csak a rosszat látja. A vadóc pesti lány végül beilleszkedik a többiek közé, a légiriadó lelki hatásai miatt, legjobb barátnője Torma lesz, a nagy hírű intézmény igazgatójának árva rokona.
A Matula növendékei szentül hiszik, hogy a kerti szobor, Abigél teljesíti a nagy bajban lévők kívánságait. Gina ezt kereken elutasítja, de épp ő az, aki a legtöbb üzenetet, segítséget kapja. A lányok csak találgatják, ki segíthet. Bár senki nem tudta, hova került Gina, szerelme, Kunz Feri m. kir. hadnagy egyszer csak felbukkan az istentiszteleten. Bezárult a kör, Gina szabad préda az ellenség kezében, apja zsarolhatóvá válik.
Árkod életét megkeseríti egy ellenálló, s a háború következményire hívja fel a figyelmet. Sokan szimpatizálnak vele, de csak titokban, hiszen a besúgórendszer működik (még ha nincs is a könyvben említve, csak a sorok között). A legváratlanabb helyen jelennek meg plakátjai, összekeveri a zsoltárokat, végül segítőivel Gina megmentőjévé válik. Az ellenálló, a személytelen valaki egyre nagyobb szerephez jut a könyvben. De nem csak így fokozza a történet izgalmát Szabó Magda, hanem a többi alak is mind bonyolultabb jellemrajzú: Zsuzsanna testvér ruhája mögött egy ízig-vérig nő rejtőzik, a lányok közül néhányuk származása, annak titkolása, emiatti félelmük jelenik meg, Kőnig szíve aranyból van, eltussolja a rá irányult karikírozó fogalmazást nagy hatalmú elöljárói előtt. A gyűlöletes, férjét-fiát elvesztett Horn Mici a magamutogatásával, kivagyiságával, tettetett ledérségével, az igazgatóval való pimaszul beszélésével növi ki hőssé magát, Zsuzsanna testvér képes hazudni Gina érdekében. Georgina e személyek által válik felnőtté, már tisztán látja és megérti a korábbi eseményeket, melyek az ő életben maradását szolgálták. Gina/Zsini megtanulja, hogy a csillogó vagy éppen egyszerű felszín alatt rejtőzhetnek más tulajdonságok, amit ő feltételez, az emberek nem feketék és fehérek, hanem árnyaltak. Azt is nehéz tudomásul vennie, hogy az általa utált személyek mentik meg az életét, szerelme pedig a vesztére tör, karrierje érdekében; azért is ismerkedett meg a Ginával, hogy alantas céljaira felhasználhassa. Gina nagy pofonokat kapott rövid árkodi tartózkodása alatt, szinte nagyobbakat, mint amit el lehet viselni. Utolsó szökése a Matulából a félelem, a határozatlanság, a másokra való támaszkodás kényszerének tökéletes ábrázolása.
Bár ifjúsági regényt olvasunk, nem mehetünk el a háttér mellett, melyet a háború szolgáltat. A keserű légkör szinte mindenki életébe beférkőzik, kimondatlanul is. A Matula azonban egy olyan intézmény, amely a lehető legtovább ki tudta zárni a valóságot szigorával, látszat embertelenségével, kiszámíthatóságával. A regény kiáltó ellentétei, a titokzatos Abigél, Vitay tábornok telefonjai, a szökések, a megmagyarázhatatlan események (az akvárium betörése) mind a megoldást erősítik. Szabó Magda szereplői sorsáról sem feledkezik meg egy-egy közbeszúrt félmondattal a nagyszerű történetmesélés során.
A regényből nyolc évvel a megjelenése után tévésorozat is készült, az írónő forgatókönyvével. Egy ország nézte a képernyőt, Gina sorsát követve. Többször ismételték, néhány éve a gyerekeimmel néztem, a legkisebb még óvodás volt. A filmből is áradt a nyomasztó hangulat, a helyszín telitalálat volt, a váci püspöki negyed, a szereplőket sem fogjuk elfelejteni, Piros Ildikót Zsuzsanna testvérként, Garas Dezsőt Kőnigként, Ruttkay Évát az ellenszenves Horn Miciként, Nagy Attilát Vitay tábornokként, és persze Szerencsi Évát Ginaként. Ez a könyv, aminek a tévés feldolgozása egyenértékű az írással, ez az a film, ami miatt elolvassák a kötetet. A regény hangoskönyvben is megjelent, mp3 formátumban.
A kiadó a regény díszkiadásának megjelentetésével köszönti Szabó Magdát a Móra kiadó klasszikusai sorozatban. Az Abigél 12. kiadásának borítója ízléses, a borítórajz Békés Rozi munkája, a megértést jegyzetek segítik, egy tömör utószó (szerző nélkül) zárja az alaposan átnézett munkát.
Szabó Magda
- október 5-én született Debrecenben, itt is érettségizett és végzett az egyetemen latin–magyar szakon és kapott bölcsészdoktori diplomát. 1945-ig még szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz került. 1949-ben elnyerte a Baumgartner-díjat, még költőként, de még abban az évben visszavonták, sőt állásából is elbocsátották, sokáig nem jelenhettek meg művei. Ezalatt egy általános iskolában tanított. 1958-ban jelent meg a Freskó, következő évben Az őz című regénye, melyek ismertté tették az olvasóközönség körében. A költészettel kezdő Szabó Magda az egyik legismertebb magyar író külföldön is. Számos díjat mondhat magáénak. 1947-ben Szobotka Tiborral kötött házasságot, a férfi alakja több regényben is szerepel, ahogy Debrecen, a szülőváros és Szabó Magda életének állomásai. Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték. 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Legismertebb regényei
Gyermek- és ifjúsági művek: Mondják meg Zsófikának, Bárány Boldizsár, Sziget-kék, Álarcosbál, Tündér Lala, Abigél
Regények: Születésnap, Pilátus, Ókút, Régimódi történet, Az ajtó, Megmaradt Szobotkának, Für Elise
A színművek, drámák mellett írt elbeszéléseket, esszéket, tanulmányokat, kritikát, hangjátékokat, publicisztikai írásai, műfordításai is jelentősek.
Comment on “Újraolvasva – Szabó Magda: Abigél”