Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • A sci-fi irodalom nagyszerű tanára Archívum
  • XVIII. Lord Dunsany (1878. július 24. – 1957. október 25.) Archívum
  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban Archívum
  • John Lukacs: Hitler és Sztálin – 1941. június Archívum
  • Király! – A világjáró Szent Korona Archívum
  • Heti papiruszok (2323) Egyéb kategória
  • Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény Archívum
  • Dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében Archívum

„…aki hiányzik, azt szeretem”

Posted on 2023.07.10.2023.07.08. By admin Nincs hozzászólás a(z) „…aki hiányzik, azt szeretem” bejegyzéshez

Kiss Ottó: A nagypapa távcsöve

a papiruszportal.hu archívumából [2010]

Szerzõ: PP

A tavasz óta József Attila-díjas Kiss Ottó kedvelt Csillagszedõ Máriója tavaly év elején jelent meg újra, új köntösben a Móra Könyvkiadónál, s legutóbbi ifjúsági regénye, a 2007-es A terepasztal lovagjai után most friss verseskötettel örvendezteti meg egyre gyarapodó olvasóközönségét. A nagypapa távcsöve azon a sajátos, Kiss Ottó-féle szabad verses, jól kitaposott ösvényen halad, amit a Csillagszedõvel kezdett és az Emese almájával folytatott. Jó csapás!

A kötet fülszövege rövid és lényeg-/messze látó, mint a belül olvasható versek mindegyike: „A nagypapa távcsöve varázslatos eszköz. Amikor belenézünk, nemcsak a távolság fogy el, közelebb kerül a múlt is, vele pedig az emlékek: újra kicsi lesz a nagyból, és nagy lesz a kicsibõl.” A távolság pedig, amit le kell rövidíteni, eleinte nem kicsi, ahogy a kötet elsõ versében olvasható, két hétre érkeztek a nagyszülék: vajon „mit lehet majd velük addig csinálni”?!
Kiss Ottó verseit sokszor sokan lesvédezik, aminek három oka lehet, vagy nagyon sok a svéd Gyulán, és így borzasztó egyszerû a dolga a szerzõnek; vagy titkos tanulmányutakat folytatott messze északon; esetleg csupán a távcsõnek arra az oldalára áll, amelybe a gyerek belenéz, és az amerikai elnöktõl eltérõen leveszi a lencsét védõ kupakot is. Mi, nem kizárva a tévedés lehetõségét, az utóbbira voksolnánk.
Az alaphelyzet ismerõs, a gyerekhõsnek a ritkán látott nagyiékkal kell töltenie két hetet, ám nem „vidéken”, hanem saját terepen, otthon. Mi sülhet ki ebbõl? Ráadásul a nagypapa hiába ugyanolyan, mint az unokája, mégis egészen más, és még felnõtt is, így sok értelmetlen dologról beszél. Az hamar kiderül, hogy a legegyszerûbb útvonalak nem járhatók, „a nagypapa nem ért a számítógéphez”, így hiába is lenne három élete a játékban, vele nem lehet ilyen idõtöltést folytatni. Nagymama egész délelõtti elõadása pedig, míg a sokmozgásos unoka a történethallgatásra/semmittevésre összpontosított, igencsak fárasztó volt, hõsünk alig várta az ebédet… Ám a közös hangot mégis megtalálták, ehhez a nagypapa olyan régimódi szerkezetei kellettek, mint az iránytû, a távcsõ vagy épp az ajándékba hozott sárga játék autó, illetve a nagyi nagyszerû fõztje. Kiderült, a nagyiékkal nemcsak a templomba lehet menni, hanem még a vidámparkba/vurstliba is dodzsemezni. És csak rá lehet venni a nagypapát az e-mail küldésre is.
Kiss Ottó történetei most egy teljes családba visznek, ahol az anyuka morog ugyan a vendégek miatti többletmosogatásért, de elnézõ mosollyal (homlokráncolással?) gurítja be apa súlyzóit tréning után az ágy alá (a családfõ balfék sárgaautó-ügyben is). A vidám élethelyzetek közt persze a mindennapi élet hoz kellemetlen perceket is: a nagy dinnyeevésbõl nem lesz semmi, mert olyan az íze, mint a töknek; vagy a levessel lelögybölt, majd piros tussal eltüntetni vélt foltos terítõt ki kell dobni. Ám a mogorva, hivataloskodó („megállapítást nyert”) felsõ szomszéd, Kovács bácsi is megszelídül a nagypapa-gyerek kettõstõl, családi fényképet készít, azaz kis híján barátságossá válik. És a kibõvült családban a férfiak – nagypapa, apa, gyerek – is elmehetnek sétálni, hogy legyenek egy kicsit egymás közt, bár „…akárhogy is mentünk / ketten közülünk mindig a szélére kerültek.”
A sajátos gyereklátásmód végigvezet az egész köteten, amely történetként is ívet rajzol, a fenntartásokkal várt nagyiékkal töltött két hét után hõsünk záporesõs könnyekkel búcsúzik az állomáson. Talán a kötet legszebb sorai foglalják össze a látogatás eredményét:

„Mert aki nincs velem, az hiányzik,
és aki hiányzik, azt szeretem.”

A szerzõ nagyon jól ismeri a gyerekgondolkodást és a gyerekbeszédet. Hõse a nagypapával „felslisszol” a harmadik emeletre, ám nagyon frappáns gyermeki definícióval „elég jó nagy sárga autó”-t kap ajándékba, ebben minden fontos információ benne van. A gyerek sok mindenen gondolkodik, a nagyléptékû dolgokon kívül például azon is, hogy az angyalkáknak hiába a szárnyuk, olyan kövérek, hogy emiatt nem képesek repülni; jó-jó a nagypapa iránytûje is, de ha mégsem használható, nagymama mindig kész a nagypapa feltételek nélküli irányítására… A kedvenc ide passzoló versem:

Délelõtt elestem

Délelõtt elestem,
beütöttem a térdem,
és leborotválódott a könyököm.

Két helyen is fájt,
de én mégis csak egy helyen sírtam!

A sajátos Kiss Ottó-s humor szinte mindegyik versbõl kikandikál, például a verscímek a címtelen népdalok formájára többnyire az elsõ sorokból adódnak, de ettõl néha eltér, s a címben lerövidíti a sort (Nagymamának annyi mindent megadott az élet, ebbõl ennyi lett a cím: Nagymamának annyi). A szerelmes hasonlat, miszerint a szerelem állandóan üldözi az embert, az illusztrációval együtt egészen fergeteges. Megint tudatosan él a szövegrontás eszközeivel is (korábban például: „Hálló Istvá” a Mindenki…-ben), az egyik versben az emberi hibákat hátránnyá nemesíti. A versek nagyon fontos világlátó/érzelmi töltete mellett a szerzõ zsáknyi finom humort sûrített a kötetbe, aki pedig egyszer rákap a Kiss Ottó-s stílusra, nehezen jön le róla, ne is próbálkozzon!

Paulovkin Boglárka és Kiss Ottó

A szöveggondozás a Mórától megszokottan jó, Paulovkin Boglárka pedig az új Csillagszedõ alakjainak mintájára formálta meg a kötet szereplõit. Jó és jelen idejû az új vonat a borítón; tökéletes a kövér angyalka, Kovács bácsi, apa súlyzózása, miközben anya feltekint a könyvébõl; a szerelem árnyéka és a „semmittevés” illusztrálása fergeteges; de. De nagypapa fizimiskájával és orrával nem tudok kibékülni – lehet, hogy a blendémben van a hátrány.

Kiss Ottó:
A nagypapa távcsöve

Móra, Budapest, 2009

Illusztrátor: Paulovkin Boglárka
Kötött, 48 oldal
ISBN: 9789631186949

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Ágyúk és virágok
Next Post: A Liszt Ferenc Kamarazenekar és Steven Isserlis koncertje

Related Posts

  • Kis nép, kis lélek? – Tahiti Archívum
  • Szerenád és trombitaverseny a Budapesti Vonósok koncertjén Archívum
  • Boksay János és Farkas Ferenc művei egy-egy cédén Archívum
  • Haydntól Griegig az Engegård Quartettel Archívum
  • Richter Magyarországon, 1954 és 1993 közt Archívum
  • Két hét egy másik városban: Egy amerikai Rómában Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Helga Weiss: Helga naplója
  • „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!”
  • Október 3.
  • Snatches
  • Finomra hangolt kapcsolatok

Legutóbbi hozzászólások

  1. James Herriot: Az állatorvos is ember szerzője Október 3. – papiruszportal.hu
  2. „A könyv a lelke az elmének” szerzője Október 2. – papiruszportal.hu
  3. Kékszakáll francia módra szerzője Október 1. – papiruszportal.hu
  4. A Mesemondó – Benedek Elek szerzője Szeptember 30. – papiruszportal.hu
  5. Nem csak habos torta: Hollywood hercege – Tony Curtis életrajza szerzője Szeptember 29. – papiruszportal.hu
  • Szeptember 27. Naptár
  • Szeptember 16. Naptár
  • Rossini és az olasz nő Archívum
  • Július 1. Naptár
  • Schumann szimfóniáit Riccardo Muti vezényli Archívum
  • A sokoldalú Brahms és Széll György Archívum
  • Szeptember 23. Naptár
  • Bűnös gondolatok A bűvös vadászról Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme