Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében Archívum
  • Koncert Veress Sándor születésének 100. évfordulóján Archívum
  • Család- és keresztnevek enciklopédiája Archívum
  • Egy kaptafára Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek Archívum
  • Mahler és Schönberg Archívum
  • Márkus-passió Bachtól és Koopmantól Archívum
  • Ügyeletben. Egy kezdő orvos feljegyzései Archívum

Busoni, Doktor Faust, Operaház

Posted on 2023.04.01.2025.04.02. By admin 2 hozzászólás Busoni, Doktor Faust, Operaház című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2015]

Szerző: Lehotka Ildikó

Az idei év tematikus sorozata a Faust-témakör egy szeletét mutatta be, az Operaház sorozata három repertoárdarabja mellett két bemutatóval is vonzóvá tette a kínálatot, Schumann: Jelenetek Goethe Faustjából című műve is a program része. Az „Ördögfesztivál” a Goethe mű első, töredékes változatának 225. évfordulóját ünnepli, Faust225 címmel a Májusünnep keretén belül (az ember elvész a számokban, címekben).

Ferruccio Busoni a XIX-XX. század egyik kiemelkedő zenészalakja volt, ma leginkább zongoristaként és átiratok készítőjeként ismerjük. A rendkívül jó megjelenésű Busoni azonban zeneszerzőnek tartotta magát elsősorban, nem zongoravirtuóznak, nem utolsósorban a toscanai születésű, de élete nagy részét Németországban töltő művész elméleti munkássága is kiemelkedő. Busoni bár a hagyomány vonzásában élt, ennek ellenére a mikrotonalitásban, vagy az elektronikus zenében rejlő lehetőségekre is kíváncsi volt, Egy új zeneesztétika vázlata című tanulmánya miatt zenei avantgárd (szimbolikus) vezetőjének tartották. Busoni zeneszerzői oeuvre-je jóval nagyobb figyelmet érdemelne, a Doktor Faust című operája ezt bizonyítja. Busoni több operát írt, különös módon Turandot címmel is, ezt Puccinié kiszorította a színpadokról, a Faust-téma sincs előzmények nélkül, ami az operairodalmat illeti.

A Doktor Faust rendkívül izgalmas opera, mi több, talányos. Busoni zenei nyelvezete több irányt mutat, az atonalitástól, a dodekafonszerű dallamtól kezdve a wagneri, Richard Strauss-i hangzásvilágig, és a mű végén a bécsi klasszika kiegyensúlyozottságáig. A szerző formavilága is rendkívül izgalmas, bátran használja a hagyományos formákat; variációs formát, a scherzót, helyenként saját műveinek részletét véljük felismerni. Busoni a késő romantikus stílus keretén belül egy nagyon összetett hangzásvilágú, a spiritualitás felé hajló operát írt, saját szövegére. A szerző által is fő művének tartott mű – két prológussal –, bár nyolc évig íródott, nem készült el. Az operaházi előadás az Anthony Beaumont-féle változatból készült, jelentős húzásokkal, a két felvonást egy részben játszották. Az előadást az Opera honlapja még most is a Sir Adrian Boult – Dietrich Fischer Dieskau-féle változatban ígéri.

A félszcenírozottnak hirdetett előadás rendezője Szabó Máté volt, gazdaságos díszleteket láttunk, és a manapság elkerülhetetlen vetítést, ez utóbbi teljesen felesleges volt. Soknak tartottam a percekig tartó füstgomolygást is, a reflektorozást, láttunk már ilyet. Nagyon szépen mutatott a pármai hercegné Fausttal való ismerkedése, nem éreztük, hogy csak félig szcenírozott lenne az első jelenet, a hercegné jelmeze különösen tetszett. A jelmezek közt most is volt a mai kor divatját követő, baseballsapka, dzseki (ilyet is sokszor látunk). A záró jelenet keresztjéből fokozatosan kidomborodó Heléna látványa számomra döbbenetes volt, a darab csúcspontja.

Szegedi Csaba énekelte Faust szerepét, a hang illett a karakterhez, de a finomságok nem kerülhettek felszínre. Nem is kerülhetnek, ha valaki minden egyes hangért, annak tisztaságáért megküzd. Szegedi Csaba feltűnően sok bizonytalan magasságú hangot énekelt, még a záró szakasz tonális részében is, ezért a figura megformálása nem lehetett hiteles. A bizonytalanság színészi játékára is rányomta bélyegét. László Boldizsár ördögi Mefisztót nyújtott látványban, a színpadon kiválóan megtestesítette a figurát, magas talpú cipőjében biztonságosan mozgott. László Boldizsárnál is érezhető volt egyfajta óvatosság, de korántsem olyan zavaró, mint a címszereplőé, bár a szólam sem annyira tömény. László Boldizsár alakítása ennek ellenére több mint ígéretes volt.

Wagner szerepében Geiger Lajost hallottuk, megbízhatóan énekelt, nála is érezhető volt a zenei anyagtól való távolságtartás. Busa Tamás Pármai hercege nagyhangú volt, az énekes gyakran él a túlzott erejű, ezért erőltetettnek ható előadásmóddal, bár hangja kellően vinne e nélkül is. Az előadás kiemelkedő vokális alakítása Bátori Éva volt nevéhez fűződik, zenei a szempontból maximális tolmácsolást hallhattunk – ő kapta az est legnagyobb tapsát (és a karmester). Bátori Éva fantasztikus énekes, a modern opera nyelvezete sem áll tőle távol.

Az énekkar munkája jó volt, szép hangon énekeltek, sajnos most is többször lemaradtak a zenekartól. Élvezetes volt a Faustot elcsábító balettjelenet.

A zenekart Vajda Gergely vezényelte, keze alatt megszólaltak a színek, élt az előadás. Különösen nehéz Busoni operáját vezényelni, éppen a zenei sokrétűség miatt, pontosan el kell találni azt a tempót, dinamikát, ami nem áll távol sem a közönségtől, sem a zeneszerzői megfogalmazástól. Ez a zene nem adja könnyen magát. Vajda Gergely a kevés számú karmesterek közé tartozik, akik képesek az ilyen kaliberű darabokat maradéktalanul átadni a zenészeknek, közönségnek.

Köszönettel tartozunk az Operaháznak a Busoni-darab bemutatásáért, először szólalt meg a Doktor Faust Magyarországon.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Az éhes város, mely soha jól nem lakhat
Next Post: Április 2.

Related Posts

  • Britten és a vonósnégyes Archívum
  • „Még eszem is van” Archívum
  • A bizalom üveghegyén túl Archívum
  • 2011: Paul Cézanne-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Archívum
  • Komorna apolgatna Archívum
  • Emily Brontë Archívum

Comments (2) on “Busoni, Doktor Faust, Operaház”

  1. Visszajelzés: Április 1. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: Július 27. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach
  • Az oboa, a fuvola és a medvék

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Az éhes város, mely soha jól nem lakhat Archívum
  • Gavrilov újra Archívum
  • Heti papiruszok (2309) Egyéb kategória
  • Oratóriumritkaság
    César Franck: A nyolc boldogság
    Archívum
  • Február 3. Naptár
  • Vaszary János gyűjteményes kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában Archívum
  • Március 1. Naptár
  • Foster, Várdai és a Nemzeti Filharmonikusok Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme