Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Malom-harc Archívum
  • Vonalak géniusza – Gustave Doré Archívum
  • A reneszánsz ember – Matthew Landrus: Leonardo da Vinci hagyatéka Archívum
  • Abe Kóbó (1924–1993) Archívum
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York) Archívum
  • Ciprus – ahol a kultúrák találkoznak Archívum
  • Régizenei pápák Magyarországon Archívum
  • Örökzöld téma a sivatagban: a Nazca-vonalak Archívum

A Földközi-tenger – a nyugati civilizáció bölcsője

Posted on 2023.02.07.2023.02.05. By admin Nincs hozzászólás a(z) A Földközi-tenger – a nyugati civilizáció bölcsője bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: terminator

A White Star kiadó Víz alatti világ sorozatának magyar változatával Angelo Mojetta Földközi-tenger című kötete segítségével ismerkedtünk meg. Az Alexandra Kiadó sorozatának e darabja nagyszerű képekkel, ábrákkal, egy tudós közérthető magyarázataival, élvezetes stílusban tárja fel a Földközi-tenger múltját, kialakulását, felszínének és mélyének eddig nem ismert/látott vagy észre nem vett természeti kincseit.

Tengerre, magyar!

A felszólítás megfogadása ma legtöbbször földközi-tengeri utazást, nyaralást jelent. Ha vizes élményekre vágyunk, nem árt, ha tisztában vagyunk a különféle veszélyekkel.

  1. Ragadozók és egyéb állatfajták. Szirénektől és sellőktől (sajnos) nem kell tartanunk, de mindegyik tengerpartnak megvannak a maga kis élőlényei, s tönkre tudják tenni nyaralásunkat. A horvát tengerpart volt az úti célunk, s az egyik bevásárlóközpontban felvérteztük magunkat a tengeri sünik elleni lábbelivel, a kiírás szerint „tengerjáró süncipő”-vel.
  2. Tudatlanság. És az sem baj, ha van megfelelő kalauzunk. Mi Angelo Mojetta könyvét választottuk, és csaptuk a hónunk alá a literes Karlovacko és a napozópléd mellé – és nem bántuk meg.

Az istenek és emberek tengere

Mojetta – tengerbiológus búvároktató – történelmi háttérrel kezdi, s már az első fejezetekből kiderül, hogy az erő és a tudás vele van, mégpedig a kisujjában. Röpködnek az érdekes és meghökkentő adatok, és azok az információk is, melyeket ugyan (legalább) egyszer már megtanultunk, de nagy lukú volt a rosta:
– szabad szemmel három földrész figyelhető meg;
– a világon egyedi víz- és áramlástani jellemzők;
– két hosszanti oldalának legtávolabb pontjai sincsenek messzebb 400 kilométernél;
– legmélyebb pontja 5093 m, majdnem 4000 km széles, felszíne 3 millió km2, partvonala 22 500 km;
– mégis, a Föld teljes vízzel borított felszínének kevesebb mint 1 százalékát teszi ki.

A földtörténeti részből megtudhatjuk, hogy egy időben a kőzetlemezek elzárták a Földközi-tengert, s így apadó beltengerré, majd hamarosan sósivataggá alakult. Ezt a vízszintcsökkenést a part menti sziklákon is meg lehet figyelni. Itt-ott magyar vonatkozásokkal is találkozunk, például a Balaton is ekkor vált sós tóvá. Az is megdöbbentő, hogy a Gibraltári-szorosnál zajló folyamatos beáramlás során az Atlanti-óceánból másodpercenként 60–100 centiméteres sebességgel 36–38 ezer km3-nyi víz érkezik. A Balaton víztérfogata nincs 2 km3-nyi!

Egyedülálló az is, hogy télen a tenger nyugati vidékén a felszíntől a tengerfenékig mindenütt egyöntetűen 13 Celsius-fokos a víz, s ez az érték oceanográfiai standarddá is vált. A tengervizet okkal, ok nélkül megkóstolva keveselltük a mennyiséget: a könyv szerint egy liter jóféle tengervíz 35 g oldott sót tartalmaz. Akárhányszor kóstoltuk, mindig többnek tűnt!

Ennyit a fejtágító adatokból, a többit a kötetben ki-ki megtalálja.
Aki végigolvassa a könyvet, alapvető tudásra tehet szert a Földközi-tengerről, jól elkülönülő és egymásba érő vízszintes és függőleges részeiről, struktúráiról, a tengeráramlatokról. Az állat- és növényvilág harmóniájáról, a planktonról, a nektonokról és a benthoszról. Gyönyörű és érdekes, olykor ismeretterjesztő felvételek, ábrák láthatók váltakozva, egyértelmű képaláírásokkal (direkt nem másolunk belőlük).

Állat- és növényhatározás

Nagy erénye a sorozatnak a könyv végén lévő határozó (ha például a gyerek valami gyanúsat vél felfedezni a vízben, néhány lépésre a parttól, megnyugodhat, mert az csak tengeri uborka). Érdekes összevetni a könyvbeli, „természetes környezetében” készített fotót a határozóban lévő rajzzal és a pincér által elénk tálalt gasztronómiai kreációval. Mivel a pincérek nem tudnak vagy nem akarnak magyarul beszélni, angolul sem igen, kiderülhet, hogy mit rendeltünk: Octopusszal kell megküzdenünk késsel-villával, életre-halálra, vagy tintahallal? A határozó akkor is nagy segítségünkre van, ha későn érkezünk a halpiacra: már csak a vegyes halból maradt elfogadható áron, s így csupán a nyaralóban, halpucolás közben vesszük észre, hogy mit sóztak ránk: némelyiknek középen van a szeme (nem kék!), és őshüllőre emlékeztet.

A fordítás gördülékeny, nem érződik a szakszövegnél sem az erőlködés (szakmailag Németh Szabolcs tengerbiológus ellenőrizte); laikusként úgy vélem, érthető, olvasmányos művet kaptam – viszonylag olcsón. Egy nagy hiányossága azonban akad, a képen látható, tengerparton sétáló élőlényt a határozó segítségével sem sikerült azonosítani.

Ki veszélyezteti a tengert?
Brómtartalmú égésgátló szereket mutatott ki a WWF a Földközi-tengerben élő kardhalakból. Az olasz partok mentén kifogott állatokból vett mintákban olyan, a szervezetben felhalmozódó égésgátlókat találtak, melyeket korábban számítógépek, televíziók és kárpitok gyártásánál használtak. Nagy részük használatát ugyan már betiltották az EU-ban, de mégis kimutatható a jelenlétük a kardhalakban. www.wwf.hu

Búvárszemmel
A búvárok az első merülési élményeiket követően elsősorban azt a kérdést teszik fel, mit is láttak. Nos, erre is tudnak választ adni a kötetek, ugyanis valamennyi végén jól használható határozó van. A később felmerülő miértekre és hogyanokra viszont sokkal kevesebb magyar nyelvű forrásban lehet megkeresni a választ. Nos, a Víz alatti világ viszont elsősorban erre a területre koncentrál: közérthetően magyaráz és tanít, olyan mélységig, ami egy átlagbúvár számára ideális.

Angelo Mojetta: A Földközi-tenger
Víz alatti világ sorozat
Alexandra, Pécs, 2005
Fordította: Bank Szilvia
Felelős szerkesztő: Miskolczi Szilvia
Tördelés: Bocz József
Nyomás: Kína
Kartonált, 180x250x13 mm, 168 oldal
ISBN: 963 369 462 0

Archívum Tags:Nyitott könyv, Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Szerencsés tévedés
Next Post: A Szent István-bazilika [és kupolája]

Related Posts

  • Predesztináció – Gabriel García Márquez: Száz év magány Archívum
  • Könyv a könyvben – Thomas Wharton: Szalamandra Archívum
  • Múltkóstoló – Szigethy Gábor kötete Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget III. (Sziklarajzok és a kohau rongo-rongók) Archívum
  • „Mi az, hogy autista?” Archívum
  • Gerald Durrell: A részeg erdő – hogy magunk mellé emeljük a föld élőlényeit Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Beethoven D-dúrban
  • Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk
  • Március 26.
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)
  • Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában

Legutóbbi hozzászólások

  1. William Somerset Maugham (1874–1965) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  2. A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  3. Abe Kóbó (1924–1993) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  4. Valóság, só – Karthágó szerzője A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… – papiruszportal.hu
  5. „Isten és sátán közötti alku” szerzője Március 5. – papiruszportal.hu
  • Március 25. Naptár
  • Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink I. Archívum
  • Régészet – Schliemann, a fanatikus médiasztár Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 1. rész Archívum
  • December 26. Naptár
  • December 20. Naptár
  • Január 12. Naptár
  • Tárulj, világ Archívum

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme