Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • A hangos halak jelleme – Durrell hangoskönyvön Archívum
  • Kortárs magyar vesperások – lemezen Archívum
  • Néhány tétova szó a tétova szóról Archívum
  • Posztmodern marhaság, vagy karikatúra? – Király Ferenc: A Csillagok hegyén Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 1. rész Archívum
  • Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce) Archívum
  • A reneszánsz ember – Matthew Landrus: Leonardo da Vinci hagyatéka Archívum
  • Heti papiruszok (2252) Egyéb kategória

I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelye
Az MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon

Posted on 2022.12.13.2022.12.18. By admin Nincs hozzászólás a(z) I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelye
Az MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon bejegyzéshez

Szerző: PP

„Az mely házban magunk szállásán voltunk… nem nyugodalmas ház, álgyú öntő ház, kováts méhel, prefektus háza közel lévén hozzája, sürgést, dörömbölést eleget hallani.” Technikatörténeti szenzáció: Ringer István régész vezetésével 2006–2011 között kiásták I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét, mely ágyúval látta el a környékbeli Rákóczi-várakat a XVII. században. A tervek szerint a feltárt műhelymaradvány és a megvalósítandó azt befoglaló védőépület a kora újkori ágyúöntés technológiáját a részletekbe menően feldolgozó kiállítás autentikus helyszíneként, kulisszájaként szolgál majd.

Tamás Edit igazgató múzeumbemutató előadásában említette, hogy a fejedelem egy fennmaradt, a feleségének, Lorántffy Zsuzsannának írt levelében arról panaszkodott, hogy a hálószobája alatt mekkora zajt csapnak az ágyúöntők. Ebből tudták, nagyjából hol kell keresni a műhelyt, és a levéltári anyag tanulmányozása alapján, modern kutatási módszerek segítségével 2006-ban egy ásónyom mélyéről már elő is bukkantak a leletek.

Történelmi-régészeti háttér

I. Rákóczi György (1593–1648) folytatta apja birtokszerző politikáját. 1616-ban házasságkötése révén szerezte meg Sárospatakot és a jelentős Lorántffy-örökséget. A családi birtokok mellett 1630-as erdélyi fejedelemmé választása után a fejedelemség kincstári birtokai is kezébe kerültek. A jövedelmekből jelentős építkezéseket végeztek. Ezek részben hadicélokat is szolgáltak, aminek technikatörténeti szempontból legérdekesebb példája az ágyúöntő műhely. Európában nagyon ritka az ilyen jellegű, jó állapotban megmaradt középkori lelet.
A fejedelem által alapított, 1631–1648 között működő ágyúöntő a sárospataki külső vár területén, a mostani park délkeleti sarkában helyezkedik el. A műhellyel kapcsolatosan bőséges levéltári forrásanyag őrződött meg, melynek feldolgozását Détshy Mihály (műemlék-felügyelő és kiváló latinos) végezte el. Az ipar- és technikatörténeti szempontból országos viszonylatban egyedülálló emlék régészeti kutatása 2006–2011 között történt meg. A feltárás tisztázta az egykori műhely alaprajzát, szintviszonyait, s napvilágra hozta a legfontosabb technológiai berendezések (kemence, öntőakna) maradványait. A régészeti terepi munkával párhuzamosan zajló feldolgozás során sikerült összegyűjteni azt a nyugat-európai szakirodalmi apparátust, melynek segítéségével a műhely elméleti s az ágyúöntés technológiai rekonstrukciója lehetségessé vált. Ez utóbbiban fontos információval szolgálnak a feltárás során előkerült régészeti leletek: műhelyhulladékok és szerszámok.

Ringer István régész-muzeológus elmondta, a legtöbb régészeti feltárás Magyarországon nagyberuházáshoz fűződik, egy nagy építkezés előtt a régészeti feltárás törvényi kötelezettség. A feltárások kisebb része tervásatás, s pályázati pénzekből (pl. NKA) valósul meg. Sárospatak esetében ennek értéke évi 1,5 millió forint volt. „Ehhez képest, azt hiszem, igen jó »ár-érték arány« alakult ki.”
A külső várban a XIX. századig zömmel gazdasági jellegű épületek – kovácsműhely, lőporház, lóistállók, más egységek – legénységi szállások álltak; addig, amíg a vár meg nem szűnt mint „vár”, és főúri rezidencia, kastély nem lett. Az 1830-as években a külső várnak ezt a területét feltöltötték (1–1,5 méternyivel), s angolparkot alakítottak ki. Ez szerencsés volt régészeti szempontból, mert eltemették a maradványokat, így történt ez az ágyúöntő esetében is.
Nagyon sok történeti adat, például a fent említett levélrészlet bizonyította az ágyúöntő létezését, de nem volt felszíni nyoma. A feltárás előtt geofizikai kutatást végeztek, geofizikusok vasrudakon keresztül elektromos áramot vezettek a földbe. Az általuk generált jelek visszaverődve megmutatták, hol vannak jelentősebb kőfalak a felszín alatt. Így határolták le egy 744 négyzetméteres területet, s kezdték el 2006-ban az ásatást. Segített a rekonstruálásban, hogy Bécsben előkerült Michael Miethen 1683-as tüzérségi traktátusa, melyben az ágyúöntő kemence metszetét is ábrázolták. A szakmunkában a kemence alaprajza ugyanolyan, mint a sárospataki. Így a metszetrajz alapján a kemence elpusztult részeit is rekonstruálni lehet.

Az öntés menete
Különösen érdekes lelet a kemence, mely Magyarország egyik legrégebbi ipartörténeti emléke. A lángnyelveket felhuzatolták az olvasztótérbe, ami egy boltozott medence volt, az itt cirkuláló forró levegő és hő megolvasztotta a fémet, kiütötték a vasdugóját, és belecsapolták a megolvadt bronzot az öntőaknába. Fölülről táplálták a tüzet, mert iszonyatos hő volt a közelében. Három-négy napig folyamatosan kellett fűteni, hogy a nagy tömegű fémet megolvasszák, 1050 Celsius-fok a bronz olvadáspontja. Erdőket kellett kivágni ahhoz, hogy egy ilyen kemencét folyamatosan tudjanak működtetni egy ágyúszéria legyártásához.

Az ágyúöntő mesterek külföldiek, zömmel német anyanyelvűek voltak, a fejedelem kampányszerűen alkalmazta őket. Az egész munkafolyamat felügyelése a kemence karbantartásától egészen a próbalövésig az ő reszortjuk volt.

A bronzolvasztásnál sokkal összetettebb feladat a forma és a minta elkészítése. Sudarasodó famagra kötélarmatúrát tekertek, s forgatás közben agyagrétegeket hordtak fel rá, így mintáztak egy pozitív testet. Erre viaszból kiöntötték az ágyú különböző rátétdíszeit, fogantyút, címert, minden ágyút elneveztek, zsoltárfeliratokkal díszítettek – végül készen állt egy pozitív ágyúcsőminta. Ezután jöhetett a forma, a kiégetett mintára megint agyagrétegeket hordtak föl, majd kikaparták belőle a pozitív darabokat, s a forma már negatívan őrizte meg a minta lenyomatát. Ezt pántokkal abroncsolták körül, s függőleges pozitúrában behelyezték az öntőaknába. Föltöltötték földdel, körüldöngölték, hogy ne tudjon mozogni. A hűtés után az ágyút még ki kellett fúrni, helyeztek ugyan egy bélvasat az ágyúba, de a pontos űrméretre való fúrást utólag végezték. Az állati erővel vagy rabok munkájával hajtott fúróra engedték rá az ágyút, hónapokig tartott a fúrás. A fejedelem összes ágyúja megsemmisült, újraöntötték őket.

Érdekességek

Roppant költségigényes volt az ágyúöntés, csak az uralkodók és néhány gazdag város engedhette meg magának. A keleti országrészben Gyulafehérváron öntöttek még ebben a korszakban ágyút. Az ágyúöntésnek – amellett, hogy több mesterség összehangolt munkáját kívánta – tetemes volt az anyag- és munkaerő-szükséglete. Makkai László gazdaságtörténész kiszámította, hogy egy ágyú megöntése I. Rákóczi György idején 15 ezer hízott ökör árának felelt meg. Az ónt Cornwallból (Anglia) hozták, a rezet Besztercebányáról, a tűzálló téglához szükséges nyersanyag Passauból érkezett szekérszám. Nagyon komoly logisztika kellett mindehhez.
Előkerült öntőforma-töredék, melyről I. Rákóczy György nevét tükörírással le lehet olvasni. Hibás ágyúcsődarabokat is találtak, nyersanyagtömböket, réz- és óndarabokat, agyagot, amelyből a formát csinálták és számos, nem az ágyúöntéshez szüksége lelet.

Archívum Tags:Korboncnok, Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) könyvtáralapító
Next Post: December 14.

Related Posts

  • A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék Archívum
  • Téli utazás Schuberttel, Schreierrel és Schiff-fel Archívum
  • Álom nyomorgó kivitelben
    Steinbeck: Kedves csirkefogók
    Archívum
  • Micimackó visszatér Archívum
  • Az ókor zenéje Archívum
  • Mackónak lenni mindig, minden körülményben Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár

Legutóbbi bejegyzések

  • Brit-szigetek: Michael Wood sötét középkora
  • Mendelssohn zongorája
  • Február 4.
  • Heti papiruszok (2305)
  • Olvas(s)atok – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio

Legutóbbi hozzászólások

  1. Toscanini és a sebesség szerzője Február 1. – papiruszportal.hu
  2. Bartók Béla és József Attila szerzője Heti papiruszok (2305) – papiruszportal.hu
  • Fülvájó kacaj – trubadúrok márpedig vannak Archívum
  • Abe Kóbó (1924–1993) Archívum
  • Cselló, cselló, cselló Archívum
  • Schubert: rövid élet, gazdag életmű Archívum
  • Régizenei pápák Magyarországon Archívum
  • Mendelssohn zongorája Archívum
  • Képes Zenetörténet gyerekeknek – a Rózsavölgyitől Archívum
  • Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról Archívum

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme