Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Graun és passiókantátája Archívum
  • Kékszakáll francia módra Archívum
  • Rózsaszín párduckörmök Archívum
  • Az elfeledett magyar hírességek arcképcsarnoka Archívum
  • A webkettes fiú esete „Kakukk” Matyival Archívum
  • Mentés másként Archívum
  • Arénázzunk: Slayer meg a death Archívum
  • „Nyomot akartam hagyni magam után” Archívum

Hollókapu, az Ötök erejével

Posted on 2023.11.09.2023.11.07. By admin Nincs hozzászólás a(z) Hollókapu, az Ötök erejével bejegyzéshez

Kiből lesz az olvasó? 8.

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: undercover

Anthony Horowitz, a nagy sikerű, leginkább a kamaszodó fiúkat megcélzó író új könyve is a jól bevált, néha sokkoló elemeket tartalmazza. Egy átlagos fiúról kiderül néminemű lopás után, hogy mégsem annyira átlagos, egyáltalán, szinte majdnem mindenkiről elmondható, hogy nem az, akinek az első benyomás után gondolnánk. A Hollókapu annyiban tér el az Alex Rider-történetektől, hogy itt már misztikus, majdhogynem fantasyszerű elemek is dúsítják az amúgy igen izgalmas cselekményt.

A főszereplő Matthew Freeman (beszélő név) rögtön az egyik – meglehetősen jól öltözködő – barátja jóvoltából lopásba keveredik, ami aztán gyilkosságba torkollik. Bár Matt („aki csak egy név az iskolai naplóban, ez szerepelt a lógósok listáján, és ezt ismerte a helyi családsegítő szolgálat”) már többször segített pénzügyi helyzetén kisebb-nagyobb lopásokkal, érezte, hogy ez nem lesz sima ügy. És itt jelenik meg először a különleges, az eseményeket megsejtő képessége: őr lesz a raktárban, ami persze csak később, a könyv csúcspontján nyer értelmet.
A 14 éves Matt – csak így gondol magára – szülei halála után (amit szintén előre látott) nehéz körülmények közé került, anyja féltestvére és annak férje fogadta be – nevelésről szó sincs, örökölt pénzét felélték, magyarán kisemmizték. A jómódú környezetből egy minden szempontból lepusztult, elembertelenedett világba került az amúgy jólelkű kamasz, a reakció pedig a törvényenkívüliség lett. (Hogy ebből mennyit értenek meg a könyvet olvasó kamaszok, azt nem tudom, az akciójelenetek talán többet jelentenek majd nekik, mint a lélektani szál.) A fiú érzelmi mélységeibe csak bepillantást nyerhetünk, alapvetően jó szándékú, segítőkész, ha hagyják. Az élet annyira már megtanította, hogy ne tápláljon hiú reményeket.
Mivel nevelőanyja nem vállalja tovább Matt felügyeletét, ezért – a nevelőintézetet elkerülendő – a fiú egy Isten háta mögötti faluba megy, ahol egy ellenszenves nő lesz a gondozója. Itt egyre gyakoribb baljós jelek keserítik meg életét, Mrs Deverill vörös macskája, Asmodeus az első ilyen utalás. A faluban mindenki ismer mindenkit, s rosszindulattal figyelik a fiú minden lépését, már amit megtehet, hiszen iskolába sem járhat. Negatív oldal mellett természetesen pozitív is van, bár jóval kevesebb a Mattet segítő ember; ilyen például az afroamerikai felügyelő, akinek a sorsa ezért eleve elrendeltetett, ilyen a talán legmozgalmasabb részben szereplő régész-etnológus-antropológus és a közönyös, a kisvárosi életbe belefásult újságíró.
A cselekmény pörgő, sehol egy üresjárat; tájleírás csak minimalista eszközökkel és a hangulatkeltés, -párhuzam miatt színezi. Ez a sodró tempó a filmek eszközeit használja, a gyorsaság, az akciójelenetek, az azonnali döntések (melyeket a régebbi regények oldalakon át készítettek elő, a lélektani elemekre helyezve a hangsúlyt) klipjellegűvé teszik a könyvet. Hol vagyunk már az indiánregényektől, a pöttyös és csíkos könyvektől, a Delfin sorozattól?! A Hollókapu a mai, modern világ minden követelményének eleget tesz; mindenből adagol egy csipetnyit. Egy kis jellemábrázolás, misztikum, jó és rossz karakterek, félelem, borzongás, kiszámíthatatlanság (de azért szinte biztonsággal tudjuk a végét) jól összerázott elegye a könyv. Természetesen sokkal több kötet rejlene a történetben, az árván felnövők nehézségeitől a fiatalkorú bűnözés indítékain keresztül a fiatal felnőtt idegen gyerekről való gondoskodásán át a felelősségvállalásig. Az biztos, hogy az eddig a könyveket messze elkerülő fiúk megkedvelhetik az olvasást, talán később a szépirodalmat is.
Számomra azért a történetben akadtak – hogy az író korábbi regényének címével éljek – homályos nyomok is. Fogalmam sincs, hogyan semmizhette ki Mattet nevelőanyja, egy egész ház értékét kótyavetyélték el valamilyen módón. A gyermekvédelem biztosan nem hagyja ennyiben a dolgot, legalábbis Magyarországon, de Nagy-Britanniában sem. A kulcsjelenetnél is sántít a történet: vajon hogyan tudott beszélgetni a fához kötözött Richard és Matt, amikor egy egész falu lakossága árgus szemekkel figyelte kettejüket, hiszen évszázadokon át arra vártak, hogy a Hollókapu megnyíljon?
Az ízléses, egyedi borítókat (itt Beleznay Kornél munkája) megszokhattuk az Animus Kiadótól, bár a könyvcím kisebb betűkkel szerepel, mint a sorozaté. A fordítás gördülékeny, helyesírási hibák sem tarkítják a könyvet. Hasznos lehet az olvasás megszerettetésében.

Fülszöveg

Mindig tudta, hogy kilóg a sorból. Először jöttek az álmok. Aztán a halálesetek… Matt Freeman bajba keveredett, amiből rendőrségi ügy is lett. Ezután küldték nevelőszülőkhöz a tizennégy éves fiút. Ám csakhamar éreznie kell, hogy valami nincs rendben a nevelőivel, de az egész falu sem százas… Azután Matt tudomást szerez az Ötök rejtélyes társaságáról, és azt is kezdi megérteni, hogy miben más ő, mint a többiek.

Anthony Horowitz: Hollókapu
Az Ötök ereje sorozat 1. kötete
Animus, Budapest, 2006

Kötött, 200 oldal
Fordította Pék Zoltán
Szerkesztette Kukucska Zsófia
Borító Beleznay Kornél
Tipográfia és nyomdai előkészítés Scriptor
Nyomás Alföldi Nyomda
ISBN: 9639715018

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Sorstalanság – film és könyv
Next Post: November 10.

Related Posts

  • Az elfeledett polihisztor Archívum
  • Feketén-fehéren Archívum
  • Ősbemutató a 6-os stúdióban Archívum
  • Angol hidegvérrel Archívum
  • Olvas(s)atok – Laza haza, avagy a zálla mén vagyok Archívum
  • William Somerset Maugham (1874–1965) Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach
  • Az oboa, a fuvola és a medvék

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Az Űrszekerek megálmodója – Gene Roddenberry Archívum
  • Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Archívum
  • Már megint szingli Archívum
  • Könyv a könyvben – Thomas Wharton: Szalamandra Archívum
  • Nyúllábútól Oroszlánszívűig Archívum
  • Július 26. Naptár
  • Heti papiruszok (2305) Egyéb kategória
  • Június 9. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme