a díjnyertes Rumini
a papiruszportal.hu archívumából [2007]
Szerző: keszegi
A kaland mindig vonzotta az olvasóközönséget, s a könyvek megszerettetésében a kalandregényeknek óriási a szerepük. Az idősebb korosztály még emlékszik a népszerű Delfin könyvek sorozatra, amelyet néhány éve megpróbáltak ugyan újjáéleszteni, de a kísérlet – sokak meglepetésére – kudarcba fulladt. Pedig a kalandregények kedveltek, ám ma már nem csak a tálaláson múlik, hogy éppen melyik történetből lesz siker. A Rumini itthon mind a kritikusok, mind az olvasók tetszését elnyerte, ezért is el kellett olvasni, no meg főleg azért, hogy megtudjuk, milyen egy ma írt kalandregény, mire épül, mi a receptje.
Berg Judit először 2006-ban kiadott regénye az idén megkapta az év gyerekkönyve díjat.
A történet egy csavargó kisegér bajba kerülésével kezdődik. Egérország Egérvárosában Rumini napról napra él, s be szeretne kerülni egy közösségbe, hogy biztos megélhetése legyen. Az sem zavarja, hogy ez a közösség egy hírhedt rablóbanda, napok óta követi őket, ellesi piaci tolvajtrükkjeiket, s piócaként, de láthatatlanul rájuk akaszkodik, s várja az lehetőséget, hogy a banda végre tagjai közé fogadja. Az alkalom el is érkezik: a kisegér jó ötletével újra felhívja magára a bandavezér, Rizsa figyelmét, ám a Fogadó a Hét Szigonyhoz cégérének lefűrészelése túl hangosra sikeredik, és a kocsmáros nyakon csípi az ötletadót. Szorult helyzetéből Bojtos Benedek hajóskapitány menti meg, azt állítva, hogy Rumini a hajósinasa, így nem adják át őt a pandúroknak.
A főhős kap egy utolsó lehetőséget nem bűnözéssel egy rossz hírű bandába, hanem kemény munkával egy tengerészközösségbe kerülni. A Szélkirálynő éppen egy nehéz, kockázatos, de elvégzése esetén jó fizetséggel kecsegtető hajóútra indul a Nagy Pele-szigetek fővárosába, Pelevárra. Az út veszélyekkel terhes, át kell hajózni a baljós színű, fekete vizű Ragacs-tengeren, a Sárkány-szoroson, zátonnyal teli vizeken, míg a pele király udvarába érkezhet a különféle értékes áru.
Rumini izgága hajósinas, nem rajong túlzottan a kemény munkáért, a felmosást kifejezetten utálja, de mindig vidám, próbálja az élet napos oldalát nézni, s jól forog az esze – néha túl jól, s emiatt többször kalamajkába is sodródik. A hajóút betervezett és nem várt nehézségei során többször elismerést szerez eredeti ötleteivel. A legénység többször az ő furfangos eszének köszönheti az életét. Az első kaland a Ragacs-tengeren egy éhes óriáspolippal éri őket. Rumini itt mutatja meg először lélekjelenlétét, felmászik az árbockosárba, s kifigyeli, hogy a „szörny” csak a fát eszi, a többi bedobált ételre fittyet (és vizet) hány. Javaslatára megszabadulnak az összes nélkülözhető és néhány nélkülözhetetlen faeszköztől, mentőcsónaktól stb., így menekülve a kilátástalannak tűnő helyzetből. A kisegér másutt is kitünteti magát, míg a kalandos utazás végén, ki így, ki úgy, eljutnak a pele király színe elé, aki végül is megjutalmazza a sokat megélt legénységet és külön Riminit is, aki segített megtalálni az uralkodó kincseinek ellopóit, s a kincs nyomára vezette a peléket.
A regény klasszikus hajós sémákra, alapokra épül, többek közt Verne Gyula Grant kapitánya, A kincses sziget vagy a Robinson Crusoe éppúgy elődjének tekinthető. Megvannak benne a kellő eszközök: lakatlan (vagy mégsem?) sziget, barlangjában kinccsel; kalózok váltott lovak helyett hajókon (félszemű vezetővel); vén tengeri medve egerek; tenger viharral és vízi szörnyekkel, az egyik a már emlegetett polip, a másik a hajókra vadászó sárkány; fogság; varázsló; különös szigetlakó lények; messzi vidékek csodaszerei; stb. Ennyiben nem új elemekből építkezik Berg Judit könyve. A nem erős, hanem inkább furfangos, csavaros eszű (és farkú) Rumini ugyanakkor Odüsszeusz egérbe oltott mása, a rá leselkedő veszélyek során mindig sikerül egérutat nyernie. A barát Balikóé és Bojtos Benedeké mellett hús-vér emberi/egér jellemek rajzolódnak ki az egérpróbáló kapcsolatokban: az egyik inkább önzetlen, a másik velejéig rosszindulatú, a harmadik irigy és így tovább, szépen formálódnak az olyannyira ismert figurák, mintha nem is Egérország egerei lennének…
Berg Juditnak a klasszikus elemekből egy jól kitalált főhőssel, mai nyelvezettel, néhány csavarral, ötlettel (például a fabatka szó visszahozása/megismertetése a gyerekekkel egy különös állatfaj nevében), pergő párbeszédekkel sikerült izgalmas, a fantáziát megmozgató, módjával, kellő mértékben didaktikus, de azért jól végződő, felnőttnek is olvasható, a figyelmet végig ébren tartó regényt felépítenie.
A történet végén Rumini újra csalafintaságon töri a fejét, a bazárban szerzett vascsöppentő segítségével épp be szeretne jutni az éléskamrába, s karamellás mogyorót csenni az esti ünnepléshez. Vajon lesz-e az érdekes történetnek folytatása? Ehhez bele kell néznem a pelevári bazárban vásárolt látószelencémbe.
Berg Judit: Rumini
Pozsonyi Pagony, Budapest, 2006
Kötött, 216 oldal, 143×210 mm
Kálmán Anna rajzaival
ISBN: 963927059
