Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Mozart és hét opera Archívum
  • Szemtanú Archívum
  • Rembrandt 400 Archívum
  • Kütyüországban, Furaváron: Tatu és Patu fura masinái Archívum
  • Benedek Marcell Archívum
  • Venezuelai gondolatok magyarságról, állampolgárságról Archívum
  • Tihany – a Balaton csodálatos koronája Archívum
  • Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Archívum

A gótikus Gormenghast atmoszférája, rítusai és mániái

Posted on 2023.02.20.2025.07.10. By admin 2 hozzászólás A gótikus Gormenghast atmoszférája, rítusai és mániái című bejegyzéshez

Mervyn Peake: Titus Groan

a papiruszportal.hu archívumából [2009]

Szerző: 78. Earl Grey

A világirodalom egyik híres trilógiáját adja ki először magyarul az Alexandra, melynek első kötete karácsony előtt látott napvilágot. Mervyn Peake 35 éves volt 1946-ban, amikor az Egyesült Királyságban megjelent a Gormenghast-trilógia első része, a Titus Groan. Szokatlan, bizarr témát, egy régi és zárt világot választott a befejezett és megnyert háború utáni újjáépítés első évében. Peake nem volt hajlandó a közeli valós kataklizma borzalmaival foglalkozni, inkább kreált magának és későbbi rajongóinak egy másik, nem kevésbé szürreális terepet.

Mervyn Peak

A dél-kínai Kulingban született egy missziós orvos gyermekeként 1911-ben, majd Tiencsinbe költöztek. Az első Kínában töltött évek sokak szerint visszaköszönnek Gormenghast várának leírásában – ezt sajnos empíria hiányában nem tudom sem cáfolni, sem megerősíteni. A Kínában megkezdett gimnáziumi tanulmányokat a londoni Eltham College-ban fejezte be. Korán megmutatkozó rajztehetségét többek közt a Királyi Akadémián is kamatoztatta, kiállításokat rendezett, és a Westminster művészeti iskolában is tanított. Felesége Maeve Gilmore festő, három gyermekük született. Könyvillusztrátorként is sikereket ért el, az Alice Csodaországban, a Grimm-mesék és a Kincses sziget grafikái igazolják ezt. A Titus Groan után több verseskötetet (Rhymes without Reason, Letters from a Lost Uncle), színdarabot (az egyik bukása után, The Wit to Woo, ideg-összeroppanást kapott) és egy további regényt (Mr Pye) írt. A trilógiát 1950-ben folytatta (Gormenghast), majd 1959-ben jelent meg a harmadik kötet (Titus Alone – A magányos Titus). A regényfolyam talán tovább özönlött volna, mint tervezte is, ha ebben nem akadályozza meg hosszan tartó betegsége: viszonylag fiatalon, 1968-ban halt meg.

Gormenghast szférája

Anthony Burgess a művet méltató előszóban megállapítja, hogy Peake-et mindig csak rétegek szerették, nem vagy csak alig található meg a világirodalom-történetekben. (Felütve az egyik legutóbbi magyar szintézist, valóban nem találkoztam a nevével.) Burgess szerint azért, mert a „felmagasztalt háború utáni szerzőktől eltérően nem foglalkozik faji, társadalmi vagy szexuális kérdésekkel, nem feszegeti a modern öntudat határait, inkább hátra néz, nem pedig előre. Könyvei az egyéni képzelőerőt táplálják; nem az a céljuk, hogy előbbre vigyék a művészetet.” Ha valakinek, neki mindezt bízvást elhihetjük.

Peake egy olyan szférába, atmoszférába visz – találó kifejezés, az egyik legszimpatikusabb szereplő, a vár orvosa hangsúlyozza Gormenghast atmoszféráját –, ahol még nem jártunk, de ha nem vagyunk túlélőshow-ba vágyó sztárocskák vagy a tőzsdeparkett ördögei, akkor nem is igen kívánkoznánk. A váregyüttes, Gormenghast ugyanis szeles, különös, cseppet sem bizalomgerjesztő vidék az őt körülölelő viskórengeteggel együtt. De a gótikus terep csak a kerítés/körítés, sokkal sötétebb és mélyebb figurák lakoznak benn, magában Gormenghastban és magukban. A Groan család, a vérvonalra vigyázó dinasztia 76. Earljét fogyasztja, Lord Sepulchrave-et, akinek épp akkor született meg – már serdülő lánya után – várva várt fiúörököse, Titus. A látszólag nagy megkönnyebbülést okozó eseményt és a vár rítusok meghatározta perceit, másodperceit azonban egy izgága kuktatanonc megzavarja. A tradíciókra fittyet hányva csak önnön felemelkedése foglalkoztatja, s jól forgó esze és intrikája révén olyan mélyben szunnyadó indulatokat is katalizál, amelyekről hordozóik szinte nem is tudnak.

Steerpike-nak sikerül az évszázados mozdulatlanságba lobbot vetnie, halált hoznia, őrültséget kiváltania – felforgatni a mániák rendezte időtlen mindennapokat. A de genere vonal megszabta szabályok rendje és a szabályok megszabta Groanok élete felfordul. A lebilincselően mesélő, a környezetet és az alakokat kézzel foghatóvá leíró Peake által a vár csarnokaiban érezzük magunkat, ám mégis tisztes távolságból élvezzük a bizarr történetet: furcsamód senkivel, egyik szereplővel sem tudunk teljesen azonosulni. A lord műveltsége, könyvszeretete tiszteletre méltó ugyan, de családja tökéletes, különc konzumembere, aki csak a tragédia után veszíti el a fonalat, a rítusok bölcsből magányos bagollyá változtatják. A feltörekvő, mindenkin átgázoló, leginkább a tárgyakat tisztelő ifjú sem sorolható ide; a jószívű, de ostoba dada; a szeszélyes és nem túl szeretetre méltó, mert szeretetéhes Groan lány sem; a Groan-vérű, ám bugyuta, félig lebénult ikrek sem; a nem ostoba, ám macska- és madárimádatával, valamint emberutálatával kitűnő lady egyáltalán – talán az orvos, Prunesquallor többször és a kezdetben nem túl szimpatikus lakáj, Flay mutat néha emberi vonásokat. A történet azonban visz előre, a gótikus burjánzás követi Gormenghast építési szeszélyeit, aki rákap a hangulatára, annak letehetetlen könyv. Vár a folytatás!

Fülszöveg

Gormenghast hatalmas vára, a Groan-uralkodóház ősi székhelye számtalan tornyával, rejtett szobájával és zugával, végtelen folyosórendszerével önálló, folyvást új meglepetéseket tartogató világot alkot.
A Vár élete szigorú rend szerint zajlik, réges-régi hagyományok és bonyolult rituálék köré szerveződik. Az új trónörökös, Titus megszületését ugyancsak a megszabott rend övezi, ám egyre több jel mutat arra, hogy apró repedések támadnak a tradíciók falain. A Vár uralkodóját, Lord Sepulchrave-et aggasztó hangulatváltozások kerítik hatalmukba, miközben környezetében fölbukkannak azok az erők, akik hatalmi ambícióikkal veszélybe sodorhatják Gormenghast zárt világát.

Mervyn Peake: Titus Groan
(a Gormenghast-trilógia első része)

Alexandra [Pécs, 2008]

Kartonált, 130×200 mm, 480 oldal
Fordította: Bakonyi Berta
Felelős szerkesztő: Keresztesi József
Borító: Müller Péter
ISBN: 9633708491

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Barenboim és az egyházi művek
Next Post: Február 21.

Related Posts

  • Harmincmillió magyarból egy Archívum
  • Tihany – a Balaton csodálatos koronája Archívum
  • Az elfeledett magyar hírességek arcképcsarnoka Archívum
  • Nagybőgőverseny Archívum
  • Rameau és a humor Archívum
  • Tersánszky Józsi Jenő: Két zöld ász Archívum

Comments (2) on “A gótikus Gormenghast atmoszférája, rítusai és mániái”

  1. Visszajelzés: Július 9. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: November 17. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  • Conti és Bach misék, motetták a Zeneakadémán Archívum
  • Miért jó? – Fűzfa Balázs: Miért szép Archívum
  • Kopaszkutyák Archívum
  • Pozsonyi papiruszok 4. Archívum
  • Slade: Törzsek – küzdelem a serdülőkorral Archívum
  • Tánctól táncig Archívum
  • Louvre a Szépművészetiben: A francia rajzművészet két évszázada Archívum
  • Október 1. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme