Névnapok: Villő, Orfeusz, Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel
Események:
1458 – Winchester püspöke (William Waynflete) megalapítja az oxfordi Magdalen College-t. A Magdalen egyike 
a három oxfordi kórusalapítványnak (a másik kettő a New College és a Christ Church), ami azt jelenti, hogy a kórus megalakítása része volt a főiskola alapszabályának.
1651 – Rómában bemutatják Gian Lorenzo Bernini olasz építész, festő és szobrászművész újonnan elkészült Fontana dei Quattro Fiumi díszkútját (A négy folyó szökőkútja). A szökőkút közepén álló obeliszk talapzatának főalakjai a világ négy nagy folyamát, a Gangeszt (Ázsia), a Dunát (Európa), a Río de la Platát (Amerika) és a Nílust (Afrika) szimbolizálják.
1920 – a budapesti MTK-pályán először rendezték meg a színészek és újságírók focirangadóját, a SZÚR-t.
1954 – Bill Haley & His Comets kiadja a Rock Around the Clock című számot. A slágert, amellyel elindították a modern kori rocktörténelmet, egy New York-i stúdióban vették fel. 1956-ban egy azonos című filmben is bemutatták a dalt.
1963 – bemutatják New York-ban a Kleopátra című színes angol-amerikai-svájci történelmi kalandfilmet Elizabeth Taylor és Richard Burton főszereplésével. Ez volt akkoriban a legnagyobb költségvetéssel készített film.
1965 – a The Beatles tagjai megkapják az MBE (a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjének tagja) érdemrendet II. Erzsébet angol királynőtől. A korábbi győztesek tucatjai tiltakozásul visszaadták a kitüntetést.
1977 – ünnepi alapkőletéttel megkezdik az építését az úttörő technológiákat alkalmazó John F. Kennedy Elnöki 
Könyvtár és Múzeumnak Bostonban. A terveket I. M. Pei (Ieoh Ming Pei) kínai származású amerikai építész készítette (washingtoni National Gallery of Art keleti épülete, párizsi Louvre üvegpiramisa, katari Iszlám Művészeti Múzeum, Bank of China Tower [Hong Kong]).
1981 – George Lucas történetével, Steven Spielberg rendezésében, Harrison Ford főszereplésével bemutatják a mozikban az Indiana Jones filmek első részét, Az elveszett frigyláda fosztogatóit.
1997 – II. Erzsébet brit királynő újra megnyitja a a Shakespeare ‘s Globe színházat Londonban, a híres drámaíró V. Henrik című művének előadásával. Az épület az eredeti, Erzsébet-kori Globe színház (1599-1642) másolata és 230 méterre van a történelmi helyszíntől.
2007 – Alekszandr Szolzsenyicin orosz regényíró és történész kapja az Orosz Föderáció Állami Díját humanitárius tevékenységéért Putyin elnöktől.
Meghalt Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) Kossuth- és Baumgarten-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia 
posztumusz tagja.
A 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelenhetett meg első írása 1910 februárjában a Nyugatban. Alig egy évvel később, 1911-ben novelláskötetét kiadta a Nyugat Könyvtár. 1918-ban olasz fogságba esett és csak 1919 augusztusának elején érkezett vissza Budapestre. A háborús élményeit Viszontlátásra, drága című regényében örökítette meg. A regény a magyar háborúellenes irodalom egyik kiemelkedő alkotása, amelyet Ady a Nyugat 1916. december 1-ei számában „az első igazi háborús regény”-ként méltatott. Tersánszky első igazi nagy írói sikere is ehhez fűződik. 1950-től kezdve a dogmatikus irodalompolitika következtében nem tudott publikálni. 1952-ben felkérték, hogy a magyar írók által Rákosi Mátyás 60. születésnapjára összeállított köszöntő kötetbe írjon, A nadrágtartógyáros címmel írt egy művet. Az alacsony Rákosiról köztudott volt, hogy nadrágtartót hordott… (A két zöld ász, Kakuk Marci könyvek, Legenda a nyúlpaprikásról). ––> Tersánszky Józsi Jenő: Két zöld ász
Meghalt Gregory Peck (Eldred Gregory Peck, 1916-2003) Oscar-díjas amerikai színész.
Egyike volt a legismertebb filmcsillagoknak az 1940-es évektől az 1960-as évekig. Legismertebb szerepe Atticus Finch megformálása a Ne bántsátok a feketerigót! című filmben. Berkeleyben orvostanhallgató volt, az ott töltött idő során kezdett a színészet felé fordulni. 1942-ben elszegődött a New York Neighborhood Playhouse csoporthoz és élete első alakítását a Broadwayn nyújtotta. Egy évvel később már Hollywoodban forgatta a Dicsőség napjai című filmet. adottságaival sikerre volt ítélve: magas volt, életerős, igazi hőstípus, mégis decens. Több westernben is játszott. Több jelölés után, 1962-ben végre elnyerte a hőn áhított Oscar aranyszobrot a Ne bántsátok a feketerigót! című filmben. Klasszikus amerikai karrierje az 1970-es években lassacskán lefelé kezdett ívelni, több közepes filmben is szerepet vállalt. A később született amerikai sztárokkal ellentétben Gregory Peck csak élete vége felé kezdett televíziós szerepeket vállalni (Moby Dick, Navarone ágyúi, Tengeri farkasok).
Meghalt Ligeti György (1923-2006) Kossuth-díjas zeneszerző.
Tanulmányait a kolozsvári zenekonzervatóriumban, majd a budapesti Zeneakadémián végezte. Tanulmányai elvégzése után népzenekutatással foglalkozott. Romániában ösztöndíjasként több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. Az első művei Bartók hatását mutatják. 1950-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított. Az 1956-os forradalom leverése után a kölni rádióhoz került külső munkatársként. Nyugatra való távozása után Ligetit két zenei problémakör foglalkoztatta, mégpedig a szerializmus és az elektronikus zene. 1959-ben Bécsben telepedett le, és 1967-ben megkapta az osztrák állampolgárságot. 1967 után amnesztiában részesült, így 1970-ben, tizennégy évvel távozása után, ismét Magyarországra jöhetett. 1973-ban Hamburgban telepedett le, ahol a helyi zeneművészeti főiskolán zeneszerzéstanári állást vállalt (Éjszaka-Reggel, Kamarakoncert 13 hangszerre, Continuum). ––> UMZE-hangverseny Ligeti György tiszteletére
Ezen a napon született:
Harriet Martineau (1802–1876)
angol írónő és filozófus. Nagy utazásokat tett Keleten és Amerikában. Nemzetgazdasági munkáin kívül nagyszámú elbeszéléseket, ifjúsági és ismeretterjesztő iratokat adott ki.
báró Kemény Zsigmond (1814–1875)
író, publicista, politikus. A magyar romantikus regényirodalom Jókai Mór melletti legnagyobb alakja. 1867-től 1876-ig a Kisfaludy Társaság második elnöke. 1841–től az Erdélyi Híradó, az erdélyi alkotmányos ellenzék lapjának munkatársa lett. Ezzel párhuzamosan részt vett a kor politikai mozgalmaiban is; szónokként nem aratott sikert, de a párttanácskozásokon jelentős befolyásra tett szert. Irodalmi tevékenységét éjszakánként folytatta. A márciusi törvényeket helyénvalónak találta, de félt a forradalom következményeitől; ez a kétféle hozzáállás jellemezte egész 1848-as tevékenységét. Az országgyűlés 1849. április 13-i zárt ülésén többek mellett ő is ellenezte a függetlenségi nyilatkozat azonnali kibocsátását (Forradalom után, A szív örvényei, A rajongók).
Johanna Spyri (Johanna Louise Heusser, 1827–1901)
svájci írónő. Gyermekként sok nyarat töltött Chur környékén, ami több későbbi regényének helyszínéül szolgált. Írói pályafutása 1852-ben kezdődött, főként arról kezdett írni, hogyan telik az élete vidéken. Könyveiben páratlan szépséggel mutatja be az alpesi tájakat. Számtalan filmes, televíziós és színpadi adaptációval rendelkezik.
Finta Sándor (Alexander Finta, 1881–1958)
szobrász- és éremművész. Egy tragikusan végződő családi esemény után a szamosújvári várbörtönbe került, ahol fafaragással kezdett foglalkozni, s még szabadulása előtt országos hírnévre tett szert. A börtönből 1913-ban szabadult. jelentős köztéri megbízásokat kapott az első világháború után. 1920-ban második feleségével, Kántor Kata iparművésszel Brazíliában telepedett le. Brazíliai tartózkodása alatt megismerkedett az indiánok életével, s ez új témát jelentett művészetében. 1923-ban feleségével New Yorkba költözött. A második világháború idején feleségével együtt Los Angeles-be költözött, ott alkotott tovább (Hősi emlékmű – Kecskemét, Petőfi-mellszobor – Cleveland, Kossuth-mellszobor – Los Angeles).
Egon Schiele (1890–1918)
osztrák festőművész. A XX. század kezdetének kiemelkedő figuratív alkotója. Hasonlóan, mint Klimtnél, az elmúlás mellett nála is a nemiség a fő téma, csak sokkal tragikusabban. Az emberi testet művészete központjába helyezi, azt az emberi testet, ami abszolút romlandó, rothadó hús, vert és sebzett. A vonal, mellyel Klimt a testeket megrajzolja, még világosan a tárgy definiálására szolgál, akkor is, ha szépsége és finomsága révén ritmikus dallamvonallá önállósul, és esztétizálja az alakokat. A schielei vonal viszont az értelmezés öntörvényű eszközévé válik, úgymond testetlen, és szögességével-szögletességével affektív, spirituális, illetve expresszív minőségeket foglal-rejt magában (Fekvő női akt, A kisváros II, Családi portré).
Djuna Barnes (1892–1982)
amerikai művész, illusztrátor, újságíró és író. Írói hírnevét akkor szerezte, amikor a Nightwood című műve megjelent. A cenzúrával kapcsolatos aggodalmak miatt T. S. Eliot szerkesztette a kötetet, hogy lágyítsa a szexualitással és a vallással kapcsolatos nyelvezeteket. Dylan Thomas úgy jellemezte Nightwoodot, mint „az egyike a három nagyszerű prózakönyvnek, amelyet valaha nő írt”, William Burroughs pedig „a huszadik század egyik nagy könyvének” nevezte.
Hidvéghy Valéria (Valerie Pascal Delacorte, 1914–2011)
magyar színésznő. A Színiakadémiát 1939-ban végezte el. 1939 és 1941 között tagja volt a Vígszínháznak és a Pesti Színháznak, 1942–43-ban pedig az Új Magyar Színházhoz szerződött. Számos filmben feltűnt 1936 és 1944 között. A második világháborút követően Londonba emigrált (A kölcsönkért kastély, Fekete gyémántok, Egy bolond százat csinál).
Hans Carl Artmann (1921-2000)
osztrák költő. Első alkotásai 1947-ben jelentek meg a rádióban és a Neue Wege című lapban. 1954-től sokat utazott egész Európában, ennek során előbb Svédország több városában, majd Berlinben élt, végül Salzburgban telepedett le. Műveire a bécsi dialektussal való játék mellett jellemző az avantgárd, dadaizmus és a szürrealizmus hatása is.
Pán Márta (1923–2008)
szobrászművész. Rövid ideig a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulója volt, 1947-ben Párizsba ment. Itt növényekről, gyökerekről, kagylókról készített rajzokat, melyek apránként haladtak az absztrakt felé. Az 1950-es évek közepétől kezdve alkotásaiban már kiemelkedő szerepet kapott az egyensúlyi helyzetből adódó természetes mozgás. Legtöbb munkájában fontos szerepet játszik a víz, alkotásait a letisztult nemes egyszerűség jellemzi.
Anne Frank (Anneliese Marie „Anne” Frank, 1929-1945)
zsidó lány, Hollandia náci megszállói elől rejtőzve írt naplója tette világhírűvé. Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Hollandiát a németek 1940 májusában lerohanták és megszállták, 25 hónapig bujkált Amszterdam belvárosában, amikor feljelentették és deportálták. Bergen-Belsenbe vitték, 1945 március első heteiben, a tábor felszabadulása előtt néhány héttel tífuszban halt meg.
Eva Pflug (1929-2008)
német színésznő. Az első német sci-fi televíziós sorozatban, az Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjaiban Tamara Jagellovsk hadnagyot alakította. Később olyan sorozatokban tűnt fel, mint a Tetthely, Két férfi, egy eset, Cobra 11.
Poszler György (1931-2015)
Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1945-ben jött családjával Magyarországra. Kutatási területe az esztétika, az irodalomtörténet és az irodalomelmélet. Publikációi magyar nyelven kívül angolul, németül és olaszul is megjelentek. Az Irodalomtörténet című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt (Kétségektől a lehetőségekig. Irodalomelméleti kísérletek, Vonzások és taszítások, Az elszabadult hajóágyú).
László Ervin (1932)
tudományfilozófus, író, eredetileg zongoraművész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Szakterülete az általános evolúció- és rendszerelmélet és a tudományfilozófia. Fiatal korában zongoratanulmányokat folytatott, amit a Nemzeti Zenedében folytatott. Már kilencéves korában, a Pesti Vigadóban adta elő első zongoraestjét a Magyar Filharmonikusok közreműködésével, emiatt zenei csodagyereknek tartották. 1947 júniusában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, mindössze tizennégy évesen megkapta művészdiplomáját. Tudományos pályafutása a hatvanas évek elején kezdődött, miközben folyamatosan koncerteket adott (Zene, rendszerelmélet, világrend; Döntés előtt; Világváltás).
Finta József (1935-2024)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építész, az MTA és a MMA rendes tagja. Írónak, festőnek készült, de az az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Építész Karán szerzett diplomát 1948-ban. 1970-től kezdve folyamatosan épülnek szállodái Hotel Volga (Ibis), Hotel Fórum, Hotel Voronyezs, Hotel Buda Penta (Mercure Buda), Hotel Novotel, Hotel Liget (Ibis Heroes Square), Grand Hotel Corvinus Kempinski. 1984-ben a műszaki tudományok doktora, 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben annak rendes tagjává választották („Rendőrpalota”, WestEnd City Center, BME-ELTE Informatikai épülete).
Chick Corea (Armando Anthony Corea, 1941-2021)
többszörös Grammy-díjas amerikai jazz-zongorista és zeneszerző. A fúziós zene egyik úttörője. Egészen fiatal korától fogva napi szinten körülvette a jazz, az akkori bebop műfajt művelő csillagok zenéje későbbi munkásságára is kihatott. Eleinte nagy zenészek műveit játszotta, később New Yorkba költözött. Élvezte a nagyváros zenei zsongását, ami majd a szakmai előmenetelének lett kezdő állomása. Az 1960-as években kezdték megismerni a nevét. 1971-ben jött létre a Return To Forever (Stanley Clarke, Al Di Meola, Lenny White, majd Airto Moreira, Stanley Clarke, Joe Farrell és Flora Purim). A 80-as évek elején Chick Corea főként a zeneszerzéssel foglalkozott. Hatvanötször jelölték Grammy-díjra és ebből 23 alkalommal nyerte el.
Benkő László (1943-2020)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, billentyűs, zeneszerző, az Omega zenekar tagja. Az együttes első évtizedében szerepköre többször változott: kezdetben zongorán játszott, majd orgonán. 1968-tól Presser Gábor személyében másik billentyűse lett az együttesnek, ekkor Benkő többféle hangszeren játszott: furulyán (Kiabálj, énekelj, Ha én szél lehetnék), trombitán (Trombitás Frédi, Régi csibészek), citerán (Kállai kettős), az Éjszakai országút albumon fuvolán játszott. Szerzőként először a Varázslatos, fehér kő (1972) és a XX. századi városlakó című 1974-ben rögzített, és egy évvel később megjelent dalban szerepelt.
Friedrich Ferenc (1946)
Munkácsy Mihály-díjas szobrász és éremművész. Szobrászattal autodidaktaként kezdett foglalkozni. A gyárban (Dunai Vasmű) közvetlenül megismerkedett az ott gyártott fémek tulajdonságaival, a változatos fémmegmunkálási technikákkal. Az 1970-es évek végén már elkészültek érett, önálló kompozíciói a konstruktív szobrászati gondolkodás szellemében. Fémszobrai geometriai formákból, a nyugalom és a dinamika ellentétére épülnek. Műveinek sajátos feszültségét a plasztikán belül a különböző karakterű anyagok egymásra hatása, és a statikus kompozíciókon belüli elemek mozgása adja (Érintés után, Kapcsolat, Viszony 2000).
Kiss Virág Magdolna (1972)
színésznő, szinkronszínész. Általános iskolai tanulmányait az Operaház Gyermekkórusának Általános Iskolájában, középiskolai tanulmányai a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szolfézs-karvezetői szakán végezte.
Kelemen Barnabás (1978)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész. Felvételt nyert a Zeneakadémia kiemelt tehetségek tagozatára, diplomáját ugyanitt, 2001-ben szerezte meg. 2005-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára és az amerikai bloomingtoni egyetem állandó vendégprofesszora. Repertoárja igen sokszínű: szóló és kamaradarabok mellett nagy hegedűversenyek a barokktól napjainkig. 2012 nyaráig tizenegy szólónagylemeze készült. ––> Utópia?
Dave Franco (David John ‘Dave’ Franco, 1985)
amerikai színész, filmrendező. Pályafutását kisebb mellékszerepekben kezdte, filmrendezőként 2020-ban debütált (Rossz szomszédság, Bővérű nővérek, A katasztrófaművész).
Ezen a napon halt meg:
Johann Bernhard Bach II (1700-1743)
német zeneszerző és orgonista, Johann Sebastian Bach unokaöccse. Művei billentyűsdarabok, melyek mára már elvesztek.
Jean-Étienne Liotard (1702-1789)
svájci-francia festő. A rokokó jelentős művésze. Ikertestvére Jean-Michel Liotard rézmetsző volt. Stílusára nagy hatással volt M. Quentin de la Tour művészete. Bár a világos színekben tartott, lágy pasztell-arcképei kifejező erőben vetélytársa, M. Quentin de la Tour mögött maradnak, de tetszetősségük miatt kora kedvenc arcképfestője volt. Rómában, Velencében, Nápolyban, Konstantinápolyban, Bécsben, Londonban, Amszterdamban festett. Törökös viselete miatt „a török festő”-ként is emlegetik (A szép csokoládéslány, Egy török ruhába öltözött nyugati asszony szolgálójával, Mária Terézia 11 gyermeke).
Kuo Mo-zso (1892-1978)
kínai író, költő, tudós, politikus, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 1914-ben, mint sok kortársa, ő is Japánba utazott és orvosnak tanult. 1921-ben hazatér, majd néhány fiatal íróval közöseb megalapítja az „Alkotás” nevű írói társaságot és folyóiratot. Ekkoriban jelennek meg első versei, verseskötetei és első drámája is. A forradalom 1927-es bukását követően kénytelen elmenekülni az országból, így ismét Japánba távozik. A tíz esztendeig tartó önkéntes száműzetés alatt történelmi tanulmányokat folytat. Máig megkerülhetetlen alapjait fektette le a kínai írás legkorábbi emlékeinek, az úgynevezett jóslócsontokon és szertartási bronzedényeken fennmaradt írások rendszerezésével és analizálásával. 1950-ben a Kínai Béketanács elnökévé választják.
Norma Shearer (1902-1983)
kanadai születésű Oscar-díjas amerikai színésznő, Észak-Amerika egyik legnépszerűbb színésznője volt a ’20-as évek közepétől egészen a ’30-as évek végéig (The Divorcee, Rómeó és Júlia, Egy szabad lélek).
Hauswirth Magda (1903-1999)
karikaturista, újságrajzoló, grafikus. A Színházi Élet volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. A harmincas években már több lapnál is publikált. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok.
Szóbel Géza (1905-1963)
festő, grafikus. A prágai Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Az 1920-as, 30-as években Párizsban Fernand Leger tanítványa volt. Berlini és prágai tartózkodás után 1934-ben végleg Párizsba költözött. Neve és művei szervesen összeforrott a modern francia festészettel, melynek markáns képviselője lett.
Ferencsik János (1907-1984)
karmester, korrepetitor, az Operaház főzeneigazgatója és a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezetője haláláig, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya, a Nemzeti Zenede tanára, főiskolai tanár. 1927-ben végzett a Nemzeti Zenedében, s még abban az évben az Operaház fizetés nélküli korrepetitora lett. 1930-ban vezényelt először nyilvánosan. A zenekultúrának egyik legkimagaslóbb alakja, művészetét rendkívüli stílusbiztonság, a nemes előadói hagyományok továbbvitele jellemzi. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar zene nemzetközi népszerűsítésével is.
Illés György („Papi”, 1914-2006)
kétszeres Kossuth-díjas operatőr, filmpedagógus, a hatvanas évek magyar filmjei képi világának egyik megújítója, kiváló művész. Több mint száz nagyjátékfilm mellett forgatott természet- és dokumentumfilmeket is. A valósághű filmfényképezés gyakorlati hazai normáinak kidolgozójának, a realista filmkép mesterének tartják. A hazai film történetében korszakos jelentőségűt alkotott (Budapesti tavasz; Ház a sziklák alatt; Isten hozta, őrnagy úr!).
Bulat Salvovics Okudzsava (1924-1997)
szovjet-orosz író, költő, dalénekes. A szovjet városi kultúrában minden valószínűség szerint a francia sanzon hatására született, és gyorsan rendkívül népszerűvé vált a szerzői dal műfaja. Ennek egyik első, és legjelentősebb művelője volt Okudzsava. A többieknél (például Viszockij) idősebb dalnok munkássága erkölcsi, politikai és szakmai értelemben egyaránt mércévé vált és maradt a fiatalabbak számára. Ő teremtette meg a szovjet bárdok mozgalmát. Ezek a költők, énekesek diákotthonokban, munkásszálláson, nyári táborokban önmagukat gitárral kísérve énekelték verseiket.
Sebestyén Éva (1927-2011)
Aase-díjas színésznő, a szolnoki Szigligeti Színház örökös tagja. Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában végzett 1951-ben. 1951 és 1954 között az Ifjúsági Színház Stúdiójának tagja volt. 1957-ben szerződött a szolnoki Szigligeti Színházhoz.
Grezsa Ferenc (1932-1991)
irodalomtörténész, műkritikus, szerkesztő, egyetemi tanár. 1956-ban magyar szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen. 1976-tól a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Magyar Írók Szövetségének tagja, 1978-tól a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja volt. 1981-től a Kincskereső főszerkesztője, 1984-től a József Attila Tudományegyetem docense, 1990-től egyetemi tanár (Vonzások és vallomások, Irodalom Vásárhelyen, Életmű szilánkokban).
Paláncz Ferenc (1932–2001)
Jászai Mari-díjas színész, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja. A Színház – és Filmművészeti Főiskolán 1959-ben színészként diplomázott, majd az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött. 1966-tól a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, 1976-tól a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1979-től a győri Kisfaludy Színház művésze volt (80 huszár, A Pogány Madonna, Csapd le csacsi!).
Treat Williams (Richard Williams, 1951-2023)
amerikai színész. Kiváló hangi adottságainak köszönhetően gyakorta tűnt fel musicalekben és zenés darabokban. 1976-os Broadway-debütálása is egy ilyen darabhoz, a Grease-hez fűződik. 1979-ben Miloš Forman Hairjével vált világhírűvé (Az ördög maga, Utazás a Föld középpontja felé, Beépített szépség 2.).
