Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Fazil Say a Cziffra Fesztiválon Archívum
  • Az 1848–49-es szabadságharc vértanúi – Az ötödik Archívum
  • Kolosszus hadművelet Archívum
  • Végh, Camerata Salzburg, Schubert Archívum
  • Hattyúdalok – Mozart, Honegger Archívum
  • Csajkovszkij 5. szimfóniája és az Olasz capriccio Archívum
  • Varró Dániel: Akinek a foga kijött Archívum
  • Sass Sylvia: Operaáriák Archívum

A florentinkalap titka

Posted on 2023.06.05.2025.04.11. By admin 2 hozzászólás A florentinkalap titka című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2015]

Szerző: Lehotka Ildikó

Nino Rota nevét a filmek stáblistájáról ismerjük, jóval kisebb hangsúlyt kapnak operái balettjei, zenekari, kamarazenei és vokális művei. Két alkalommal is felhangzott A florentinkalap című kétfelvonásos operája Az Erkel Színház büféjében (a Jókai utcai próbaterembe hirdették meg korábban), a második esten nem mindenkinek jutott ülőhely. Nagy vállalkozás volt a darab bemutatása, a jórészt énekkari tagok tolmácsolásában. 2013-ban Gounod Mireille című, szintén ritkaságszámba menő kompozícióját hallhattuk, akkor is zongorakísérettel.

Nino Rota operája 1945-ben keletkezett, de csak tíz év múlva került színpadra. A librettót a zeneszerző édesanyjával készítette, Ernesta Rotával, Eugene Labiche és Marc Michel komédiája nyomán. Fodor Ákos kitűnő, humoros, találó, nyelvi leleményességgel teli fordításában hallottuk a művet, felirat nem volt. Rota zenei nyelve szerteágazó, és nem tagadta meg önmagát: kellemes dallamokat élveztünk, helyenként musicalre, orfeumok könnyed zenéjére érezhettünk rá, a keringődallamok mellett azonban némi mozarti, liszti allúziókat is hallottunk. Rota is él a vezérmotívum megkülönböztető használatával, segítséget adva a hallgatónak. Sokszor azt gondolhatta az érdeklődő, hogy az éppen megszólaló dallamot már hallotta valahol, Rota operája szinte összekacsintás a hallgatóval. Nagyon vegyes tehát az 1850-es években, Párizsban játszódó történet zenei nyelvezete, könnyed, néha ugyan fajsúlytalan, de kellemes. Lassú szakaszok éppen csak vannak a darabban, a cselekmény nagyon gyors, egy-egy megszakítással – a Kalaposnő áriája, vagy a tercett. A drámai helyzetek csak annyira kiélezettek, mint egy operettben, a történet ismeretének birtokában ez így helyes – nem sorstragédiát várunk, hanem egy habkönnyű vígoperát.

A magyar nyelven előadott opera előadása az Énekkari Művészek Minifesztiválja sorozat keretén belül zajlott, a kezdeményezés különleges. A zenekari kíséret hiányát sajnáltam, egy mű valóját a hangszereléssel együtt érdemes megmutatni. Furcsa volt, hogy a karmestert végig láttuk, nem volt takarásban. Az énekesek láthatóan és hallhatóan nagyon sokat akartak átnyújtani a közönségnek, ezért is voltak élesebb, harsányabb magas hangok. Nem könnyű önálló szerepet énekelni azoknak, akik addig más funkcióban működnek közre akár zenekarban, akár énekkarban. A férfi főszerepet, Fadinard-t Ujvári Gergely énekelte, vehemensen, az említett megoldásokkal. Színészi megközelítése kiváló volt (mindenki nagyszerűen játszott), a „hősszerelmes” figurát nagyon jól mutatta be. Menyasszonya szólamát Sipos Marianna énekelte, jól formáltan, szép hangon. Az előadás két legjobb énekes produkciója Hertelendy Rita és Németh Mónika nevéhez fűződik, előbbi mint a kalapszalon tulajdonosa szerzett nagyszerű perceket. Remek volt Gál János Minardi, a hegedűs szerepében, aki nem csak énekelt, de kiválóan hegedült is, az opera színfoltjaként.

Erdélyi Dániel pontosan irányította az előadást, Andrássy Krisztina zongorakísérete nagyszerű volt – egyetlen pillanatig sem lehetett pihenni, a kezet lazítani, végig támasz volt az énekesek számára a fiatal művész.

A rendezés fantasztikus volt, Sipos Balázs (aki segített helyhez jutnunk) ötletes munkája kihasznált minden apró kis helyet, a lefüggönyözött hatalmas ablakfülkék, a térelválasztó, derékig érő fal is helyszínként szolgált. Sosem tudtuk, hol bukkan fel egy-egy szereplő, a csapóajtókkal bőven ellátott színpadi emelvényt is lehetett mozgatni, a színek, jelmezek (különösen a csíkos barna öltöny), fények is elősegítették az opera minél érdekesebb előadását (látványtervező: Pázmány Virág).

Könnyen kivitelezhető, mégis élvezetes, rendkívül ötletes rendezést láttunk, lelkes előadást. A vígoperát szívesen látnánk nagyszínpadon is, zenekari aláfestéssel, a főbb szerepeket szárnyukat bontogató operaénekesekkel.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: A kis túlélő – Anthony Horowitz: Kígyófej
Next Post: Június 6.

Related Posts

  • Busoni, Doktor Faust, Operaház Archívum
  • Mackónak lenni mindig, minden körülményben Archívum
  • A Földközi-tenger – a nyugati civilizáció bölcsője Archívum
  • A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… Archívum
  • Mélylégzés Archívum
  • Éljen a haza! Allez Jäger! Archívum

Comments (2) on “A florentinkalap titka”

  1. Visszajelzés: Április 10. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: December 3. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  • Koncert Ágai Karola tiszteletére Archívum
  • Pásztor Árpád: Muzi Archívum
  • Wilson: Folytassa, Lottie…! Archívum
  • Fekete István negyvenöt kötetének summája Archívum
  • Solti-variációk Archívum
  • Tunézia. Múzeum a Szahara kapujában – Interjú Rozvány Györggyel Archívum
  • Evelyn Waugh Archívum
  • Titusz kegyelme – korabeli hangszereken Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme