Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • A Nibelung gyűrűje 3. Archívum
  • Fischer és Brahms Archívum
  • Weiner Leó, a zeneszerző és hangszerelő Archívum
  • Bab Berci kalandjai Archívum
  • Baljós árnyék – Csak a szél Archívum
  • Csajkovszkij és Bruckner világa Archívum
  • Az éhes város, mely soha jól nem lakhat Archívum
  • Easy Livin’ – Ken Hensley a PeCsában Archívum

A florentinkalap titka

Posted on 2023.06.05.2023.06.03. By admin Nincs hozzászólás a(z) A florentinkalap titka bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2015]

Szerző: Lehotka Ildikó

Nino Rota nevét a filmek stáblistájáról ismerjük, jóval kisebb hangsúlyt kapnak operái balettjei, zenekari, kamarazenei és vokális művei. Két alkalommal is felhangzott A florentinkalap című kétfelvonásos operája Az Erkel Színház büféjében (a Jókai utcai próbaterembe hirdették meg korábban), a második esten nem mindenkinek jutott ülőhely. Nagy vállalkozás volt a darab bemutatása, a jórészt énekkari tagok tolmácsolásában. 2013-ban Gounod Mireille című, szintén ritkaságszámba menő kompozícióját hallhattuk, akkor is zongorakísérettel.

Nino Rota operája 1945-ben keletkezett, de csak tíz év múlva került színpadra. A librettót a zeneszerző édesanyjával készítette, Ernesta Rotával, Eugene Labiche és Marc Michel komédiája nyomán. Fodor Ákos kitűnő, humoros, találó, nyelvi leleményességgel teli fordításában hallottuk a művet, felirat nem volt. Rota zenei nyelve szerteágazó, és nem tagadta meg önmagát: kellemes dallamokat élveztünk, helyenként musicalre, orfeumok könnyed zenéjére érezhettünk rá, a keringődallamok mellett azonban némi mozarti, liszti allúziókat is hallottunk. Rota is él a vezérmotívum megkülönböztető használatával, segítséget adva a hallgatónak. Sokszor azt gondolhatta az érdeklődő, hogy az éppen megszólaló dallamot már hallotta valahol, Rota operája szinte összekacsintás a hallgatóval. Nagyon vegyes tehát az 1850-es években, Párizsban játszódó történet zenei nyelvezete, könnyed, néha ugyan fajsúlytalan, de kellemes. Lassú szakaszok éppen csak vannak a darabban, a cselekmény nagyon gyors, egy-egy megszakítással – a Kalaposnő áriája, vagy a tercett. A drámai helyzetek csak annyira kiélezettek, mint egy operettben, a történet ismeretének birtokában ez így helyes – nem sorstragédiát várunk, hanem egy habkönnyű vígoperát.

A magyar nyelven előadott opera előadása az Énekkari Művészek Minifesztiválja sorozat keretén belül zajlott, a kezdeményezés különleges. A zenekari kíséret hiányát sajnáltam, egy mű valóját a hangszereléssel együtt érdemes megmutatni. Furcsa volt, hogy a karmestert végig láttuk, nem volt takarásban. Az énekesek láthatóan és hallhatóan nagyon sokat akartak átnyújtani a közönségnek, ezért is voltak élesebb, harsányabb magas hangok. Nem könnyű önálló szerepet énekelni azoknak, akik addig más funkcióban működnek közre akár zenekarban, akár énekkarban. A férfi főszerepet, Fadinard-t Ujvári Gergely énekelte, vehemensen, az említett megoldásokkal. Színészi megközelítése kiváló volt (mindenki nagyszerűen játszott), a „hősszerelmes” figurát nagyon jól mutatta be. Menyasszonya szólamát Sipos Marianna énekelte, jól formáltan, szép hangon. Az előadás két legjobb énekes produkciója Hertelendy Rita és Németh Mónika nevéhez fűződik, előbbi mint a kalapszalon tulajdonosa szerzett nagyszerű perceket. Remek volt Gál János Minardi, a hegedűs szerepében, aki nem csak énekelt, de kiválóan hegedült is, az opera színfoltjaként.

Erdélyi Dániel pontosan irányította az előadást, Andrássy Krisztina zongorakísérete nagyszerű volt – egyetlen pillanatig sem lehetett pihenni, a kezet lazítani, végig támasz volt az énekesek számára a fiatal művész.

A rendezés fantasztikus volt, Sipos Balázs (aki segített helyhez jutnunk) ötletes munkája kihasznált minden apró kis helyet, a lefüggönyözött hatalmas ablakfülkék, a térelválasztó, derékig érő fal is helyszínként szolgált. Sosem tudtuk, hol bukkan fel egy-egy szereplő, a csapóajtókkal bőven ellátott színpadi emelvényt is lehetett mozgatni, a színek, jelmezek (különösen a csíkos barna öltöny), fények is elősegítették az opera minél érdekesebb előadását (látványtervező: Pázmány Virág).

Könnyen kivitelezhető, mégis élvezetes, rendkívül ötletes rendezést láttunk, lelkes előadást. A vígoperát szívesen látnánk nagyszínpadon is, zenekari aláfestéssel, a főbb szerepeket szárnyukat bontogató operaénekesekkel.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: A kis túlélő – Anthony Horowitz: Kígyófej
Next Post: Június 6.

Related Posts

  • Egry József életmű-kiállítása a Kieselbach Galériában Archívum
  • Arany erotikájának szimbólum- és motívumrendszere Archívum
  • Robert Schumann és a Genovéva Archívum
  • Szabó Magda: Régimódi történet és
    Arthur Koestler: Sötétség délben
    Archívum
  • A Zongora – ifj. Balázs János koncertje Archívum
  • Nyolc év, két remekmű Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A zene gyönyörűsége
  • Mentés másként
  • Szeptember 25.
  • Végh, Camerata Salzburg, Schubert
  • „Még eszem is van”

Legutóbbi hozzászólások

  1. Pygma-Lyon szerzője Szeptember 25. – papiruszportal.hu
  2. Tersánszky Józsi Jenő: Két zöld ász szerzője Szeptember 24. – papiruszportal.hu
  3. Pelléas és Mélisande szerzője A szavakon túl – papiruszportal.hu
  4. Benedek Marcell szerzője Szeptember 22. – papiruszportal.hu
  5. Szereti ön Széchenyit? szerzője Szeptember 21. – papiruszportal.hu
  • Június 14. Naptár
  • Nemzetközi jószolgálati nagykövetek a Müpában Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2324) Egyéb kategória
  • Ránki Dezső a Művészetek Palotájában Archívum
  • Báró és lovag − Sir Andrew Lloyd Webber Archívum
  • Szeptember 21. Naptár
  • Bilicsi Tivadar Archívum
  • Szeptember 23. Naptár

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme