Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Arénázzunk: Slayer meg a death Archívum
  • A Szent István-bazilika [és kupolája] Archívum
  • Karen Carroll: Talk To The Hand és Jimmy Dawkins Present: The Leric Story Archívum
  • A Tinta Nebuló II. szótárcsomagja Archívum
  • „A bölcsesség szavai” Archívum
  • Feketén-fehéren Archívum
  • Nem minden az, aminek látszik Archívum
  • Heti papiruszok (2314) Egyéb kategória

Hattyúdalok – Mozart, Honegger

Posted on 2023.03.10.2025.03.11. By admin 2 hozzászólás Hattyúdalok – Mozart, Honegger című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: Lehotka Ildikó

A Művészetek Palotájának Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében tartott koncertnek szokatlan volt a műsorválasztása. Az egyik legismertebb gyászzenét, Mozart Requiemjét Arthur Honegger Karácsonyi kantátája követte. Mindkét gyönyörű, áhítatos mű a zeneszerzők utolsó alkotása. Míg Mozart művét szinte mindenki ismeri, legalábbis – a média jóvoltából – a Lacrymosa tételt, addig Honeggernek jószerivel a nevét sem hallja az érdeklődő. A Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar játszott, Antal Mátyás vezényelt.

Mozart Requiemjét megszólaltatni és meghallgatni ünnepi dolog. Fel kell rá készülni lélekben, le kell csendesedni előtte, elképzelni a nagybeteg Mozartot, ahogy viaskodva gyengeségével nem tudta befejezni a művet, a talán valaha írt legszebb ütemek írása közben ragadta el a halál.
Sokat vártam az előadóktól, lehet, hogy túl sokat. A nyitó tétel esztamos ritmusa nem azt a hatást váltotta ki, mint kellett volna, egyfajta triviális hangzás jött létre a vonósokon. A drámai részek tolmácsolása (Kyrie eleison, Rex Tremendae) a kórus jóvoltából lett kifejező.

A mű előadását a kórus közreműködése segítette. Sajnos, ők sem azt nyújtották, amit megszoktunk tőlük, a szoprán és a tenor magas belépései, különösen a Domine Jesu Christe tételben volt karcos. Bár a zenei gondolatok vezetése jól megoldottnak tűnt, de nem volt kiemelkedő. Igazán szépen hangzott a már sokszor emlegetett Lacrymosa tétel, és az utolsó, Lux Aeterna. Ahogy haladt előre a mű, úgy talált magára a zenekar is. Nem tudom, mi lehetett az oka a masszaszerű vonóshangzásnak, az üstdob rendszeresen előbbi belépéseinek, a fúvósok esetleges játékának, mindenesetre a zenekar – bár tisztán játszott – nem élt a zenében, a hangzás alapján ítélve kívülállóként szemlélte az eseményeket. Az orgona (melyen Virágh András játszott) hangszínével sem voltam megbékélve, nemegyszer tolakodóan sípolt, a masszív basszus pedig a diszkók világát idézte.
A koncert első részét a Nemzeti Énekkar és a szólisták vitték. A szopránszólót Kertesi Ingrid énekelte, hajlékony hangja most is kifejezően, tartalmasan szólt. A szlovák Jolana Fogasová kellemes hangszíne túlzott vibratóval párosult, a megkívánt mélységeket nem tudta kitölteni. Antal Mátyás Szappanos Tibor tenorja kellemes meglepetésként hatott, vivőereje a magas régiókban sem gyengült, vibratója szép, éneklése biztos, nagy ívű karrier áll előtte. A basszusszólót Peter Mikulás énekelte, gyönyörűen. Hangja, hangszíne mind a basszus, mind a bariton szólamokra megfelelő, ezt hallhattuk is az Honegger-kantátában.

A hosszúra nyúlt szünet után kellemetlen párbeszédnek lehettem fültanúja. A két fiatal, épp csak nagykorú hosztesz – ugyan nem bántóan, de többször kérte az egyik neves, már a médiában nem szereplő költőt-zenetörténészt és szakmájában nem dolgozó zenetörténész lányát, hogy foglalják el a helyüket. Többszöri felszólítás után az említett úr derűsen közölte, hogy ötven éve jár koncertre.
Arthur Honegger művei nem tartoznak a mindennap hallhatóak közé, A Pacific 231, a Rugby és a Johanna a máglyán című művein kívül nem sokat tudna megnevezni egy átlagos zenehallgató (sem).

Honegger (1892. március 10. – 1955. november 27.) a XX. századi zene egyik nagy hatású komponistája. A francia Hatok csoportjához tartozott, körülbelül 200 műve a legkülönbözőbb műfajokat képviseli, film- és hangjátékzenéket is szerzett. Zeneszerzői eszköztárában megtalálható a barokk zenei nyelvezet, a dzsesszből átvett elemek, politonalitás, Richard Strauss és Igor Sztravinszkij hatása. A szcenikus oratórium műfaja az ő nevéhez fűződik. A kantáta megírására Paul Sacher kérte fel a már nagyon beteg zeneszerzőt. A hatórás passiójátéknak tervezett kompozíció szövegírója meghalt, így nem készült el a nagyszabású darab, az első rész anyagát vette át Honegger a Karácsonyi kantátába. A három részre tagolt mű hangzásvilága egyedi, a disszonancia gyönyörűvé válik a hangszerelés miatt. Megdöbbentő, feszültséget keltő a zenei anyag, a komorság, reménytelenség ábrázolása mellett felcsillan a remény is.

Mintha egy másik zenekar jött volna a színpadra, annyira különbözött a két mű előadása. A német és latin nyelvű (a többnyelvű szöveg Honegger más műveiben is megjelenik) Karácsonyi kantáta előadásáról csak felsőfokon lehet beszélni. Érzékeny dinamikai megoldások, a zeneszerző által elképzelt hangszínek, a drámaiság és fokozása fantasztikus volt. Szinte nem is emlékszem olyan pillanatra, ami kevésbé lett volna intenzív. A kantáta központi hangszere az orgona, mind hangerőben, mind hangszínben illett az adott zenei megfogalmazáshoz. A Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Nemzeti Énekkar szereplése megkapó, Peter Mikulás szólója minden szempontból kiváló volt.

A Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar Antal Mátyás vezényletével felejthetetlen élményt nyújtott a Honegger kantáta előadásával.

Művészetek Palotája, [2006.] november 23.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Március 10.
Next Post: Fiatalos lendület a progresszív rock nagy öregje, Keith Emerson koncertjén

Related Posts

  • Solti-variációk Archívum
  • Boccherini? Boccherini! Archívum
  • A József-legenda Archívum
  • Latin foci Archívum
  • Napalm meg fecske Archívum
  • Az arany középút Archívum

Comments (2) on “Hattyúdalok – Mozart, Honegger”

  1. Visszajelzés: Március 10. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: November 27. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach
  • Az oboa, a fuvola és a medvék

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • János vitéz II. a Nemzetiben Archívum
  • Heti papiruszok (2308) Egyéb kategória
  • Kiss Ottó hétköznapi hősei Archívum
  • Szeptember 10. Naptár
  • Katherine Paterson: Csillagnéző Archívum
  • A forgatókönyv, Julius Caesar és a néző halála Archívum
  • Július 15. Naptár
  • „A bölcsesség szavai” Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme