egy korszak kulturális lenyomata
Névnapok: Anita, Kármen, Ábel, Amélia, Anna, Ármin, Ármina, Blandina, Csilla, Erazmus, Etele, Etre, Eugén, Gamáliel, Gemella, Geminián, Irma, Jenő, Kornél, Péter, Pető, Razmus, Rézmán, Vénusz Események:1771 – debütál a bécsi Burgtheaterben az Armida, Antonio Salieri itáliai zeneszerző háromfelvonásos, Marco Coltellini librettista és operaénekes (tenor) szövegére komponált operája.1919 – Pulitzer-díjat kapott Carl Sandburg amerikai író, költő…
a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: bookworm A magyar irodalom egyik legegyénibb hangú írója nemcsak felnőtteknek szóló írásaival, verseivel, hanem gyermekirodalmi munkásságával is maradandót alkotott. Az egészen kis gyerekeknek szóló írásai, a Bárány Boldizsár (verses mese) vagy a Sziget-kék, Tündér Lala (meseregények), a nagyobbaknak szóló regényekig mind mívesek. A Tündér Lala és az Abigél tévéképernyőre is…
a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: Lehotka Ildikó Túlzás nélkül mondhatom, hogy a francia énekes lemeze azon felvételek közé tartozik, ami minden tekintetben a legmagasabb színvonalú. Nem sok olyan kiadvány van, amiről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, évente ha tíz ilyen jelenik meg, az már egy jó szezon. Jean-Paul Fouchécourt és az Opera Lafayette Ryan Brown vezetésével…
Tovább… “Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel” »
Névnapok: Tünde, Paulina, Angéla, Fortunát, Gracián, Graciána, Graciella, Hortenzia, Júnó, Jusztián, Jusztin, Konrád, Kunó, Kurt, Paméla, Pamfil, Pandóra, Simeon, Szemirámisz, Torda, Tündér A magyar régészet napja (2014) –, hogy minél szélesebb körben megismertessék a magyar régészeti kutatások friss eredményeit. Események:1495 – az első ismert írásos utalást egy adag skót whiskyre John Cor szerzetes teszi, egy…
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Szabó Ildikó Franz Joseph Haydn (valószínűleg) 1732. március 31-én született Rohrau an der Leithában, Alsó-Ausztriában, édesapja bognármester volt. Ahogy sok más zenész, ő is egy templomi fiúkórusban ismerkedett meg a zenével, 1740-től a bécsi Stephansdom tagja. Hangjának mélyülése miatt 1749-ben megválik a kórustól, de tanít és komponál. A(z akkor) híres Porporánál…
a papiruszportal.hu archívumából [2004] Szerző: Mika Róbert Mióta játszik az ember? Régóta! Nagyon-nagyon régóta. Azóta, amióta emberré vált, sőt talán még egy kicsit régebb óta. Nevezhetik történetileg bárhogy is az embert, homo electricustól homo atomicusig, Johan Huizinga (1872–1945) holland kultúrtörténész örök időre megalkotta az általános homo ludens kifejezést (1938). Jolsvai András Az ember játszik című…
Ezrek szimfóniája a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: Lehotka Ildikó Egy hét alatt olyan zenei kirándulásokban volt részem, melyeket nem nagyon lehet megismételni, felülmúlni. Ha kéthavonta egy olyan koncertet hall az ember, amire szívesen emlékszik vissza, maradandó élményt szerez, nagyon jó arány. De röpke hét nap alatt négy teljesítmény, mely a minőségin is messzebbre mutat, szinte…
Tovább… “Kocsis és Mahler szép új világa: A VIII., Esz-dúr szimfónia” »
Névnapok: Angéla, Petronella, Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra Események:1759 – Pennsylvania tartomány (ekkor még angol gyarmat) vallási és erkölcsi aggályok miatt betilt minden színházi előadást. A gyarmati Amerikában nem volt példátlan a törvény, amely megsértése 500 font bírságot vont maga…
2012-es interjú Kocsis Zoltánnal a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: Lehotka Ildikó Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatója hatvanéves. Ebből az alkalomból kérdeztük szakmai életútjáról, a karmesterség és a szólistalét közti különbségről, a tanításról. Kocsis Zoltán beszélt a kritikaírásról, a politikáról, és sok minden másról egy zenekari próba szünetében. Most lesz hatvanéves, ami…
Nyulász Péter: Helka – A Burok-völgy árnyai a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: gyerekbirodalmi lépegető Fáy András 1836-ban írt, Sió című tündéres regéjét Lipták Gábor Aranyhíd című kötetében dolgozta fel. Ám e tündérnévnek ma már jobbára csatorna és üdítőital gondolattársítása van. Volt, pontosíthatunk, hiszen Nyulász Péter elővette a történetet és regényt kerekített belőle. A Helkában nemcsak…
