„A történetíró feladata, hogy a jóra intsen, a rossztól elriasszon”
a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: Frank N. Stein
Előbb a Szapolyai-ház diplomatája, majd 1549-ben a Habsburgok szolgálatába állt. 1550-ben egri kanonok, szabolcsi főesperes, utóbb esztergomi olvasókanonok és pornói apát lett. Két ízben járt Törökországban Ferdinánd király követeként. Diplomáciai küldetését régészeti kutatásokkal tette önmaga számára is hasznossá. 1553-ban pécsi püspökké nevezték ki, és egy követség élén Konstantinápolyba küldték.
A delegáció 1553. június 22-én indult el, és Ankarán át a szultán kisázsiai székhelyére, Amasiába érkezett. A magyar részről Verancsics és Zay Ferenc főkapitány által irányított négyéves alkudozás eredménytelen maradt; hazatérése után 1557-től egri püspök. 1567-ben ismét portai követté nevezték ki; 1568. február 17-én II. Szelim szultánnal megkötötte a (II.) drinápolyi békét: I. Miksa tudomásul vette az 1552–1566 közötti török hódításokat. Az egyezmény mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, ezzel kölcsönösen biztosították a kialakult határok fenntartását. I. Miksa évi 30 ezer magyar arany adót fizetett a szultánnak.
1569-től esztergomi érsek, 1572-től királyi helytartó. 1572. szeptember 25-én Pozsonyban megkoronázta I. Rudolfot (1576–1608). 1573. június 5-i bíbornoki kinevezése hírét már nem érte meg. A nagyszombati Szent Miklós-székesegyházban temették el. Kora humanistáival levelezett, latin verseket írt.
Nagyszabású kortörténeti művet tervezett Magyarországról, mely csak vázlatosan, töredékeiben készült el. Páratlan gazdagságú magyar történelmi anyaggyűjtése az úgynevezett Verancsics-gyűjtemény; hatalmas levelezést és igényes történelmi tárgyú dolgozatokat hagyott ránk.
Művei: Összes munkái (I–XII., kiadta Szalay László és Wenzel Gusztáv, Pest, 1857. Bp., 1875). Róla: Szalay László: Verbőczi István és Verancsics Antal. Adalékok a magyar nemzet történetéhez… (Pest, 1859); Acsády Ignác: Verancsics és Szerémi (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894); Sörös Pongrác: Verancsics Antal élete (Esztergom, 1898). Többek között: Szerémi György (1490 körül – 1548 után) Verancsics Antal buzdítására írta meg emlékiratát Magyarország romlásáról (1456–1543). Talán Báró Zay Ferenctől (1498–1570) származik Az Landor fejirwär el wezessenek oka e woth és Igy esewth című történeti leírás, amely Verancsics Antal hagyatékában maradt fenn. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon 1000–1990, CD-ROM) Egri püspök korában Pozsonyból rendelte meg 1563-ban. A könyvnyomtatást már 123 éve feltalálták, de ez a munka még kéziratos. Csak alapos vizsgálódás után lehet megállapítani, hogy nem nyomtatvány, hanem kézi munka. Igazi mestermű.
(www.ektf.hu/egyhazmegyeikonyvtar/ritkasagok.htm).
Egyik tanítványa, Verancsics Fausztusz 1551-ben született a dalmáciai Sibenikben. 1561-tól Verancsics Antal esztergomi érsek és humanista történetíróhoz kerül, aki kisfiúként magához veszi unokaöccsét, és először Pozsonyban (szülővárosa horvát és olasz nyelve mellé itt tanult meg magyarul, németül és latinul), majd a világhírű padovai egyetemen taníttatja. A tehetséges fiatalember itt jogi, logikai, matematikai és mechanikai ismereteket szerzett.
Bizonyára nagy hasznára lehetett nagybátyja értékes kéziratokat és tudós munkákat tartalmazó gazdag könyvtára, amelyet később örökölt is. Ezúttal egyik találmányát, a szélturbinát mutatjuk be (a sok közül). Az alábbi ábrán látható az a szélmalomváltozat, amelynek alapján egyes szakemberek Fausztuszt a szélturbina feltalálójának nevezik. A torony melletti apró alaprajzot szemlélve látjuk, hogy a járókerék nyolcszárnyú és a forgóelemet 30 fokos dőlésszögű terelők fogják körül.
Szélturbina
Bármilyen szélirány is volt, az áramló levegő két terelő között felgyorsult és elfordította a járókereket. A torony ablakán át látszik az őrlőkövek fogaskerekeit forgató nagy fogaskerék.
(http://www.feltalaloink.hu/tudosok/verancsicsfaustus/html/verfauindex.htm)
Comment on “Verancsics Antal humanista történetíró”