Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Miért jó? – Fűzfa Balázs: Miért szép Archívum
  • Heti papiruszok (2252) Egyéb kategória
  • Szerencsés tévedés Archívum
  • RPG és Larry Elmore – Új hősök kellettek Archívum
  • Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története Archívum
  • Sorstársaink − Szigethy Gábor reformkori breviáriuma Archívum
  • Tartalomhoz a forma Archívum
  • Olvas(s)atok − Galilei Németh László életében Archívum

Britten és a vonósnégyes

Posted on 2023.02.17.2023.02.15. By admin Nincs hozzászólás a(z) Britten és a vonósnégyes bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2014]

Szerző: szabói

Benjamin Britten három számozott vonósnégyest (és egy D-dúrt, 1931-ben) komponált, valamint egy divertimentociklust, melyet a bemutató után visszavont, csak halála után adták elő. III. vonósnégyese 1975-ben keletkezett, a Warner dupla lemeze jóvoltából rácsodálkozhatunk a szerző műfaji, hangzásbeli fejlődésére. A kiadvány rendkívüli ebből a szempontból, érdemes ízlelgetni, hallgatni a Britten-év után is.

A három vonósnégyes nagyon különböző, mind a hangzásvilág, mind a felépítés szempontjából; keletkezésük sorrendjében négy-, három- és öttételesek.

Az I. vonósnégyes (D-dúr, op. 25.) a beethoveni utat követi, a mű I. tétele még nem az az igazi Britten-mű, a lassú nyitószakasz többször visszatér. A rövid II. tétel scherzojellege érdekes, helyenként mintha már felsejlene az igazi Britten-tónus, ez a III., B-dúr Andante calmóban (mely helyenként a Peter Grimes közjátékának hangulatát előlegzi) történik meg majdnem teljességében. A zene fájdalmas, szinte kínzó, csodálatosak a magas-mély tartomány váltásai, a hegedű threnos-jellege. Fantasztikus a tétel, sajnos a zárás magas B-je bizonytalan. A záró, rövid Molto vivace kissé hektikus előadásban szólal meg, Britten frenetikus zárást komponált, ez jól ki is jön a felvételen.

A II. vonósnégyes (C-dúr, op. 36.) 1954-ben keletkezett, érdekes, hogy mindhárom tétel az alaphangnemben van (a lassú sem a –1-esben, ez igazán ritka), és a Britten által oly kedvelt barokk műfaj, a chaconne is megjelenik – ahogy a III.-ban a passacaglia (nagyon hasonló a két műfaj), mindkét forma Purcell egyik nagyszerű kifejezési módja volt. Az I. tétel lazán szerkesztett szonátaformájú, izgalmas zenei anyaggal (ismét csúnya hegedű záróhanggal, ez alkalommal E), csodálatos atmoszférájú a zárás, az üres húrok, a nyugalom kifejezése Berg Lyrische suite-jét idézi. A Vivace belső, zizegő izgalma, káosza nagyon jól érződik az Endellion Quartet előadásában. Helyenként (mint az I. vonósnégyes nyitótételében) Kodályt hallom ki, kíváncsi lennék, Britten ismerte-e Kodály művészetét, az biztos, hogy találkoztak. A 21 variációs, több mint negyedórás Chacony Purcell halálának 250. évfordulójára készült – maga Purcell is így használta a chaconne írásmódját. A zene izgalmas, nagyon kifejező David Waterman játéka (és őt érzem a felvételek alapján a legjobbnak), tömör, nagyszabású hangzást nyújt az együttes, szépek a csak szólós szakaszok, azonban nem mindig tartja feszültségben a hallgatót az előadás (természetesen a tétel nehézsége is ez).

Britten nem folytatta a vonósnégyesírást, csak harminc év múlva tért vissza a műfajhoz, szívműtétje után, a III. kvartett az egyik utolsó műve lett. Nagyszerű a nyitótétel, a hangszerek hangja egymásból nyílik, egészen különleges hangzást nyújtva, a tonalitás sem a hagyományos rend szerint zajlik, ahogy az Ostinato tételben sem. A scherzójellegű második tétel zenei anyaga bámulatos, kezdve a sötét tónustól a glissandókig. A széphangzású akkordok a bensőséges, Solo. Very calm feiratú tételben megejtőek, Britten a középső szakaszban madáréneket imitál, a tétel vége itt is megejtő (és a hegedű nem meggyőző záróhangja is hallható). A másik scherzojellegű tétel diabolikusan indul, a második zenei anyag lesz a tréfásabb – nagyon érdekes megoldásokkal (és ismét Kodályt hallhatjuk ki a muzsikából). A La serenissima alcímű tétel recitativója és passacagliája tartogat feledhetetlen pillanatokat, ez a zene nagyon mély és letisztult, utaljon vissza magára Britten vagy sem (a Halál Velencében anyaga a tétel elején és végén szerepel). Nagy utat tett meg Britten az első vonósnégyestől kezdve, az op. 94-es darab az érett szerzőt mutatja, azt, aki operáiban sorra-rendre használja (és jól) a kamaraegyüttest.

A lemezen megszólal a Három divertimento, a fiatalkori darab, mely szvitnek készült (a tánctételek ezt bizonyítják, mottója Shakespeare Téli regéjéből való), bár nem kapcsolódik az irodalmi műhöz, sokkal inkább az iskolai évekhez. A nyitó Induló kicsit erőltetett, ki az, aki indulót írna vonósnégyesre, glissandókkal, üveghangokkal, kis fugettával? A Keringő kellemes, a Burlesque motorikussága lehengerlő, a darab helyenként összeegyeztethetetlen zenei anyagokat tartalmaz, mindenesetre a vehemencia lehengerlő. Nem véletlen, hogy Britten nem tartotta számozásra érdemesnek a füzért, a későbbi vonósnégyesek fényében.

Az angol Endellion Quartet (Andrew Watkinson, Ralph de Souza – hegedű, Garfield Jackson – brácsa, David Waterman – cselló) jól játszik, de érzésem szerint nincsenek a legjobbak közt, csak a felső harmadban. Játékuk tiszta, összeszokott (a korábban említett tételen kívül), képesek nagy tömböket létrehozni, szép, de nem lehelet-visszatartó pianókat játszani. A Britten-darabokban hagytak még felfedezésre való részleteket, mindamellett öröm, hogy megjelenhetett – sötét rózsaszín kísérőfüzettel és mustársárga lemezekkel – a bőséges információt is tartalmazó (David Matthews írása), koncentrált kiadvány.

Warner, 0825646420087l

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Február 17.
Next Post: Az én kis Buddhám – a Palatinus megrázó könyve

Related Posts

  • Vissza a gyökerekhez – Szabadság, egyenlőség, testvériség Archívum
  • Szerencsés tévedés Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget II. (Kőkolosszusok) Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 2. rész Archívum
  • Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk Archívum
  • A Szent István-bazilika [és kupolája] Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Beethoven D-dúrban
  • Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk
  • Március 26.
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)
  • Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában

Legutóbbi hozzászólások

  1. William Somerset Maugham (1874–1965) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  2. A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  3. Abe Kóbó (1924–1993) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  4. Valóság, só – Karthágó szerzője A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… – papiruszportal.hu
  5. „Isten és sátán közötti alku” szerzője Március 5. – papiruszportal.hu
  • Impressziók – Ravel kamarazenei művei Archívum
  • Február 8. Naptár
  • Baktay Ervin dr.: A csillagfejtés könyve Archívum
  • Március 12. Naptár
  • A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… Archívum
  • A szavak eredetére feleletet adó Biblia, vagy délibábos etimológiák gyűjteménye?
    Megjelent a Czuczor–Fogarasi-szótárból készült válogatás
    Archívum
  • Ne állj meg soha! – Interjú Balázs Fecóval, a Korál vezetőjével Archívum
  • Richard Wagner – Bayreuth varázslója Archívum

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme