Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Bonifác – fagy, szabók és sörfőzés Archívum
  • Őszi-kék felhők Archívum
  • Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története Archívum
  • Tiszta szívvel Archívum
  • Irene Papas emlékére Archívum
  • Jókai Mór (1825. február 18., Komárom – 1904. május 5., Budapest), a nagy mesemondó Archívum
  • Várkonyi Judit: A Díva Archívum
  • „Az énekest az ég madarainak kellene etetni” – Cseh Tamás Archívum

Neil Gaiman

Posted on 2023.11.10.2024.11.11. By admin Nincs hozzászólás a(z) Neil Gaiman bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2004]

Szerző: Berkut

Az első ránézésre a hetvenes évekből ittragadt rockerre emlékeztető Gaiman 1960-ban született a ködös Albion egyik apró településén, Porcheterben. A település annyira apró, hogy az átlagos térképeken fel sem tüntetik. (Leellenőriztük.) A frizurája, amely személyiségének jelentős részét teszi ki, félúton áll egy szocreál magyar munkás és egy West Ham United-huligán között. Az Iron Maiden tagjai is West Ham-huligánok, és ez tizenöt éve látszott is a hajukon. Igaz, ők azóta továbbfejlődtek. Szerencsére Gaiman is, habár ezt nem a külalakján, „csupán” a munkáin lehet észrevenni.

Első sikereit az azóta már kultikussá vált Sandman képregényekkel érte el. E sorok írójának volt szerencséje a hazánkban keringő kevés példány egyikét átböngészni. Azóta a szótáramban új jelentést nyert az a két kifejezés, hogy neogót és dark. A Sandmanra egyébként a szakma is felfigyelt, 1991-ben, a képregény műfajában elsőként irodalmi kitüntetést nyert. A legjobb novella kategóriában kapta meg a World Fantasy díjat. Gaiman, akinek frizurája állítólag új slágerek készítésére inspárálta a hasonlóan kinéző Demjén Rózsit és Balázs Palit is, eközben azt is megmutatta, hogy tud ő teljesen elvetemülten őrült lenni. 1990-ben Terry Pratchettel közösen elkészítette a Good Omens című periodikát, amely magyarul Elveszett Próféciák címen jelent meg a Benefícium Kiadó gondozásában. A könyv hazai karrierjéről annyit, hogy a Nyugati pályaudvar egyik könyvesstandján hónapokon keresztül árulták 300 forintért darabját, a Hülye vagyok mégis menedzser lettem és az UFO volt a nagyanyám című korszakalkotó kiadványok társaságában. Aztán valaki rájött, hogy ez tulajdonképpen egy rettenetesen mulatságos könyv, és percek alatt felvásárolták mindet. A múlt hétig három példány földrajzi helyét sikerült kideríteni. Mindegyik magángyűjtőknél van. A magánygyűjtő esetünkben egy kevéssé árnyalt leírása azoknak a szívtelen dögöknek, akik nem adják kölcsön a könyveiket, mert úgymond féltik. Az összes bolttulajdonos és eladó gúnyos mosollyal tárta szét az érdeklődők előtt a karját. Egy kivételével, akinél volt egy vadonatúj darab. A bolt nevét nem írom le. Nem a reklám miatt, hanem mert úgyis megvettem a könyvet. Másrészt egyéb csemegéket is tartogatnak, ezért nem örülnék, ha valaki más vásárolná fel őket, amíg nem kapok fizetést. Az Elveszett Próféciákról egyébként csak annyit, hogy a benne felsorolt hülyeségek egy kormányszóvivőnek is becsületére válnának a választási kampány véghajrájában. Gaimannak magyarul két önálló könyve jelent meg: a Tükör és Füst és az Amerikai Istenek. A Tükör és Füst novelláskötet. Az Amerikai Istenek meg egy regény. A címe alapján meglepő lehet, de nem Madonna és Michael Jackson kultuszát dolgozza fel. Nem is a Bush-kormányzatról rántja le a leplet. Egyszerűen egy utazás története egy olyan országon keresztül, amelynek nincsenek igazi gyökerei, ezért teremt magának. Főhőse Szerda, aki frissen szabadult a börtönből és egy misztikus utazást tesz a kontinensnyi országon keresztül. Útja közben az egykori bevándorlók által magukkal hozott, mára már hívőiket vesztett, éppen ezért halódó istenek újvilági kivetülései lesznek a társai. Akik a végső harcra készülnek az újonnan teremtettekkel felsőbb hatalmakkal, mint például az Internet és a Média. Miután ez egy interneten megjelenő cikk, nehéz eldönteni, hogy kinek szurkoljak. A regény díjazásáról fentebb már írtunk, és hosszú lenne újra bepötyögni az összeset. Gaimanra, habár erre nem találtam konkrét utalást, a mű megírásakor erősen hathattak G. K. Chesterton művei.
Egyrészt az Elveszett Próféciákat már az ő emlékének ajánlották. Másrészt Chesterton talán legismertebb írása Az ember, aki Csütörtök volt, ami egy Csütörtök nevű nyomozóról szóló rémálom. Ez nem minősítés, hanem a könyv alcíme. Seres Rezső Szomorú vasárnapja, vagy a Ha kedd, akkor Belgium című film viszont nem tartozik bele a sorozatba. Ennyit az összehasonlító irodalomról, akit bővebben érdekel, az elolvashatja mind a két könyvet. Ami némi nehézségbe fog ütközni, mert ahogy fentebb már vázoltam, nem kevés problémát vethet fel a beszerzésük. Én meg nem adom kölcsön az enyéimet. Visszatérve Gaimanra, sokoldalú tehetségét a filmszakmában is kamatoztatja.
Dolgozott a nálunk még ismeretlen Neverwhere című hatrészes sorozat elkészítésénél, amely meglepő módon egy szürreális London képét tárja a nézők elé. Emellett egy rész erejéig megcsodálhatjuk tehetségét a Babylon-5 című sorozatban is. Egy meg nem erősített információ szerint Lagzi Lajcsit a szerző arcképével illusztrált forgatókönyv beható tanulmányozása késztette a Hosszú fekete haj című méltán népszerű opus elkészítésére. Ezt egyébként nem hisszük el, ezért menjünk tovább. Jelen pillanatban többmindenen is dolgozik. Ja, egyébként nős, van három gyereke, és nem szereti a banános daiquirit. Annál inkább a fekete pólókat és a magas szárú edzőcipőket.

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: November 10.
Next Post: Romantika és Luxemburg

Related Posts

  • Klaus Maria Brandauer − színész álarc mögött Archívum
  • Robert Schumann és a Genovéva Archívum
  • Ókori Nyelvöltögető V. Archívum
  • Sosztakovics kettős élete Archívum
  • Hídavatás, avagy a Széchenyi lánchíd sem úszta meg Archívum
  • Szamárságok a fülbe Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  2. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  3. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  4. A legnagyobb komédiás – Richard Pryor szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  5. Csillogó Kolonits szerzője Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária – papiruszportal.hu
  • Operakönyv angol szemszögből Archívum
  • Szeptember 3. Naptár
  • Március 3. Naptár
  • Weiner Leó, a zeneszerző és hangszerelő Archívum
  • Az Űrszekerek megálmodója – Gene Roddenberry Archívum
  • Tiltott opera, de kötelező meghallgatni Archívum
  • Carmen, a vadító Archívum
  • Egy elfeledett opera Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme