Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • A szépség óhajtása Archívum
  • Sass Sylvia: Operaáriák Archívum
  • Irodalmi séták Magyarországon – A Dunakanyar környéke Archívum
  • Budapesti Wagner Napok 2010 Archívum
  • Csajkovszkij, Debussy Archívum
  • Velázquez árnyékában Archívum
  • Bach-kantáták Vashegyi Györggyel Archívum
  • Bartók Béla születésnapján Archívum

Rameau és a humor

Posted on 2023.05.06.2023.09.26. By admin 1 hozzászólás a(z) Rameau és a humor bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Lehotka Ildikó

Vashegyi György és együttesei újabb magyarországi bemutatót tartottak december 3-án (2014 – a szerk.) a Művészetek Palotájában, Jean Philippe Rameau 1745-ös Platée című háromfelvonásos, prológgal ellátott balettkomédiáját játszották korabeli hangszereken, neves énekesek közreműködésével. Újabb színfolttal, hiánypótló előadással gazdagodott a közönség, a francia barokk operának van helye a palettán itthon is. Vashegyiék előadásaira egyre többen kíváncsiak, a zenekar összeszokott, egyre érettebb, a barokk zenei stílusjegyeinek megfogalmazása már nem puszta útkeresés náluk. A Platée is emlékezetes marad a közönségnek, ahogy számos korábbi előadásuk.

A Platée-t március 31-én mutatták be Versaille-ban, a La Grande Ecuire-ben, egy esküvő alkalmával. Az opera témája különös, Platée, a Cithéron-hegy melletti mocsár nimfája, a mocsarak uralkodónője azt hiszi, hogy mindenki belészeret. Ez közel sincs így, mert Platée rettentő csúnya. Cithareon és Merkúr tréfát eszel ki, sejtetik Platée-vel, hogy maga Jupiter szeretett bele (akinek nincs ellenére a játék, hiszen felesége, Júnó igencsak féltékeny). Esküvőt szerveznek a két reménybeli szerelmesnek, a helyszínre Platea hatalmas békákkal vontatott hintón érkezik. Júnó mint fúria megjelenik, de meglátva Platea arcát, megbékél. Platée visszamegy a mocsárba, az istenek pedig az Olümposzra.

A párhuzam az esküvő fényét növelő operabemutató és a menyasszony kinézete közt nyilvánvaló volt, a spanyol infánsnő, Mária Terézia Rafaela nem tartozott a legendás szépségek közé (Lajos Ferdinánddal kötött házasságukat csak később hálták el. Az asszony a szülésbe belehalt). Rameau mindenesetre megkapta a Compositeur du Cabinet du Roi címet. A történet, mely Jacques Autreau és Adrien-Joseph Le Valois d’Orville öntött librettóba, zenével dúsítva korántsem bántó, rengeteg a humoros elem, maga a féltékenység is humorrá válik, nem beszélve Platea narcisztikus vonásairól, vagy éppen állatbarátairól.

A barokk opera sajátos műfaj, különösen a különleges utat bejárt, kissé elszigetelt francia barokk opera. Nem csak a zenekari anyag problémás a sok tánccal, de az ének szólamok is. A koncertszerű előadáson ezt nem érezhette a közönség, hiszen remek énekeseket hallhattunk. Jeffrey Thompson – aki többször szerepelt már nálunk, az Operában is – alakította a címszerepet, ezúttal inkább színpadi lényét kell kiemelni. Platea szerepében remekelt, nem elégedett meg a hangi teljesítménnyel, megjelenésével (vastag smink, műszempilla, arany táska, napernyő) húzta alá a szánnivaló, kicsit butácska, de önmagával nagyon elégedett nimfát. Thompson karikírozta Platée-t, hangjával is, így nem kaphattunk teljes képet korábbról ismert nagyszerű énekléséről (a tréfás ariette-ben sem), de ezt elbírta a témáját tekintve ritkaságszámba menő darab. A férfi szereplők vonalát folytatva Megyesi Zoltán mint Thespis (az prológusban) és Merkúr megformálója énekelt. Megyesi ezen az estén nagyszerű volt, hangja hajlékony, zenei megoldásai pedig érettek, nem csak a későbbi korok vokális műveinek jó tolmácsolója. Első színpadra lépésekor már megjelent a humor, két székre feküdt, borgőzösen.

Thomas Dolié Momus és Chitéron szerepét énekelte, fantasztikusan, ugyanezt mondható el a nagy teherbírású hanggal bíró Philippe-Nicolas Martinről. Mindegyik férfi énekesnek jellegzetes volt az előadásmódja, a hangszínek kükönösen tetszettek.

Chantal Santon volt Thalie és La Folie (Bolondság), utóbbi szerepében hangzott fel először, az I. felvonásban taps. Chantal Santon éneklése, sajnos csak korlátozott színpadi játéka, Platée-val való jelenete az előadás egyik kimagasló szakasza volt, nem hiányzott a humor, a ma oly divatos selfie, tabletmutatás a közönségnek egy kis e századi hangulatot is hozott (nem mintha nem lennének az operában fellelhető személyiségjegyekkel megáldott emberek). Kertész Mónika Júnó szerepében nagyon jó volt, Csereklyei Andrea most nem kápráztatta el a hallgatóságot, talán l’Amour áriája a legszebb az operában (ha nem Júnóé), de ezt nem emelte ki az énekesnő.

A Purcell Kórusról már minden jót leírtak, az Orfeo Zenekar most is izgalmasan játszott, kivételes jó karaktereket hallhattunk a táncokban (passepied-ben, bourréban, a rondó formájú kontratáncban), jó volt a sicilienne francia változatának világa, az air, és bőven lehet sorolni a tambourintól kezdve a musette-ig a rövid tételeket. A darab zenei anyaga egyébként is ellenállhatatlan, ilyen az I. felvonás dörgése-villámlása, a hangutánzások, egy-egy ária hangszerelése hihetetlenül míves, tanítani kéne.
Ha voltak is (voltak) pontatlanságok, elenyésző a darab bemutatásának tényében, és nem is a hibák keresése a fontos.

Vashegyi már korábban játszott Rameau-darabot a franciáknak oly fontos Rameau-emlékévben (a szerző műveinek összkiadását egy korábbi évfordulón tették meg, olyan nevekkel, mint Debussy, Cézar Franck, Saint-Saens a Polümnia ünnepei című opéra-balettet, 2013-ban pedig a szerző ötvenévesen írt első operáját (mely műfaját tekintve tragédie lyrique) hallhattuk koncertszerű változatban és az Operaházban is, így az érdeklődő már pontosabb képet kaphatott Rameau vokális művészetéről, színpadi darabjairól.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Erdő, rózsa, erőszak a General Press világsikereiben
Next Post: John Lukacs: Hitler és Sztálin – 1941. június

Related Posts

  • Kísértethistória a Müpában Archívum
  • Latinos évadkezdés Archívum
  • Ez is, az is Archívum
  • Nem érek rá a számvetéssel foglalkozni Archívum
  • Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce) Archívum
  • Bernstein-művek Archívum

Comment (1) on “Rameau és a humor”

  1. Visszajelzés: Szeptember 12. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Két mű, két világ
  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Heti papiruszok (2252) Egyéb kategória
  • Roger király, szimfónia – Karol Szymanowski Archívum
  • Június 20. Naptár
  • Boksay János és Farkas Ferenc művei egy-egy cédén Archívum
  • Ne ess pánikba! – Törülközőnap Archívum
  • Ránki Dezső a Művészetek Palotájában Archívum
  • A medveésszel nem takarékoskodott a természet: Lássuk a medvét! Archívum
  • Bécsi bájital – Donizetti vígoperája Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme