Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Veszprémbe vagy Veszprémben lakom? Archívum
  • Heti papiruszok (2315) Egyéb kategória
  • Ives, Elgar és Prokofjev a Fesztiválzenekar előadásában Archívum
  • Múltkóstoló – Szigethy Gábor kötete Archívum
  • Karácsony – regölés Archívum
  • Májusi Manon Lescaut Archívum
  • Olvasó olvas – Esterházy Péterre emlékezünk Archívum
  • A szavak eredetére feleletet adó Biblia, vagy délibábos etimológiák gyűjteménye?
    Megjelent a Czuczor–Fogarasi-szótárból készült válogatás
    Archívum

John Lukacs: Hitler és Sztálin – 1941. június

Posted on 2023.05.06.2023.05.04. By admin Nincs hozzászólás a(z) John Lukacs: Hitler és Sztálin – 1941. június bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: leho

Lukács János történészprofesszor könyvhétre megjelentetett legújabb műve egy nevezetes történelmi dátum, 1941. június 22. eseményeivel és közvetlen előzményeivel foglalkozik. Az esetleírás helyett azonban a hangsúly ezúttal a két főszereplőn van: mit gondolt, vélt és tett a két diktátor, a stratégiai és taktikai húzd meg, ereszd el! véres játékában mi motiválta őket a csatában és a háborúban?

Lukács Jánosnak – mint a könyvbemutatón elmondta, hű a kiadóihoz, így a magyar Európához is – több könyve megjelent már magyarul a második világháborúról (bár nem kizárólag e korszak kutatója), így a téma iránt érdeklődő hazai olvasók már jól ismerik a nevét. A kelet-közép- és nyugat-európai megközelítések mellett kifejezetten üdítő néha tengerentúli szemszögű gondolatmeneteket olvasni a világháború európai eseményeiről.

A Pódiumon tartott könyvbemutatón a kötet fordítója („barátom” – L. J.), M. Nagy Miklós kérdezte a szerzőt, illetve Sz. Bíró Zoltán történészt, a Ruszisztikai Központ tudományos munkatársát. Szó esett a kötet születésének körülményeiről, a szerző miként próbálta beilleszteni a műbe a legfontosabb orosz forrásokat, hogyan hidalták át a nyelvi nehézségeket. Az orosz levéltárak a téma kifogyhatatlan kincsestárai, azonban mindent mindenkinek ma sem lehet kutatnia, ha nincsenek meg a kellő csatornák, személyes kapcsolatok, akár a szakma legnagyobbjai sem jutnak hozzá a kívánt dokumentumokhoz. A hatalmas anyagból pedig még jelentős rész publikálatlan. Sz. Bíró Zoltán beszélt a mai Oroszországról, az olajár generálta, valószínűleg hosszú ideg megkerülhetetlen gazdasági és így katonai hatalmáról. Megerősítette a szerző állítását, hogy Sztálinról mérhetetlen irodalom született (több mint száz életrajz), össze sem lehet hasonlítani a Leninről, illetve a Sztálint követő pártfőtitkárokról szóló művekkel. Alakja ma is foglalkoztatja az oroszkat.
Lukács János nem tért ki a kényelmetlen kérdések elől sem, elmondta, hogy egyértelműen nagyobb kaliberű politikusnak tartja Hitlert, mint Sztálint, annak ellenére, hogy utóbbi a világháború során már államférfiúi erényeket is mutatott. Egy „apró” példával illusztrálta a két eltérő diktatúra elhitetését és elfogadtatását: amikor Hitler rendszere összeomlott, tízezrek vetettek véget önként életüknek, azaz korábban fenntartások nélkül elfogadták a nácizmust, s nem láttak kiutat helyzetükből. Ugyanez a másik oldalon, a sztálinizmus bukásakor vagy a szocializmus végén nem követelt számottevő önkéntes oroszországi áldozatokat a hívek körében. (Sőt, Lukács feltételezi, hogy maga Sztálin sem hitt már a háború előtt a bolsevik forradalom világmegváltásában.) Attól tart, Hitlernek még akár sajnálatos „reneszánsza” is lehet.
A könyvet Lukács egy fontos megállapítással kezdi: 1941. június 22-e a világháború sorsdöntő napja, fordulópontja: az angol–amerikai szövetség nem lett volna képes legyűrni Hitlert, ehhez Oroszország kellett. Hitler nem véletlenül gondolkodott annyit e lépésen, többen megpróbálták már igájuk alá hajtani egész Európát – legutóbb 1812-ben épp ezen a napon indult neki Napóleon –, és tartósan senkinek sem sikerült. Hitler 1940. július 31-én adta ki a parancsot néhány tábornokának, hogy készítsék elő a Szovjetunió elleni hadjáratot: „Módszer, nem őrület volt az okoskodásában.”
Lukács cáfolja az igen elterjedt nézetet, miszerint a történelmet nem egyes emberek, hanem gazdasági és anyagi erők mozgatják. A könyvben épp azt mutatja be, mennyire ezen a két emberen, jellemükön, habitusukon, elképzeléseiken, töprengéseiken, megrögzöttségeiken múlott az események további folyása. Hitler 1941-ben mindenáron háborút akart a Szovjetunióval, Sztálin pedig a számtalan helyről érkező számtalan figyelmeztető jel ellenére – az egyik elkeseredett próbálkozás épp Berijáé, amit a könyv elmesél – nem akarta mindezt elhinni.
Minden motivációt sorra végigvesz: Hitler antikommunizmusát, ruszofóbiáját, főparancsnoki teljesítményét, államférfiúi erényeit (sajnos ilyenek is voltak), hibáit, Oroszországhoz fűződő ambivalens viszonyulását 1933-tól; a másik oldalon Sztálin elképzelését a kommunizmus egy és több országbeli győzelméről, saját államférfiúi szerepéről, Hitler-csodálatáról – s a megkerülhetetlen kérdést: melyikük volt a nagyobb gyilkos? Nagyon érdekes, ahogy a puzzle a rengeteg előre nem látható elem miatti végjátékát a történelem kirakja, s ennek a két embernek a (rossz) szelleme is egymásnak feszül.
Lukács izgalmas kötettel tekint be ezúttal is a történelem eseményei mögé, aki nemcsak a száraz tényekre kíváncsi, hanem a mélyebb összefüggésekre, az emberi tényezőre is, okvetlen olvassa el a könyvet!

John Lukacs: Hitler és Sztálin. 1941. június
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006

Kötött, 142×197 mm, 152 oldal
Fordította M. Nagy Miklós
Tördelés: Kopf Bt.
Nyomás és kötés: Alföldi Nyomda
ISBN 963 07 8191 3

Archívum Tags:Korboncnok, Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Rameau és a humor
Next Post: Május 7.

Related Posts

  • I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelye
    Az MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon
    Archívum
  • Newbery Medal – Az ismeretlen Serédy Kató Archívum
  • József Attila – [Kóróval jöttél, nem virággal…] Archívum
  • Régizenei pápák Magyarországon Archívum
  • Meghaltál, nem maradt időm – Sylvia Plath Archívum
  • George Lucas és Robert Zemeckis – párhuzamos életrajz Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban
  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici)
  • Június 2.
  • Újraolvasva – Szabó Magda: Abigél
  • Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel

Legutóbbi hozzászólások

  1. „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” szerzője Május 28. – papiruszportal.hu
  2. Ez a vár nem az a vár? o) szerzője Heti papiruszok (2321) – papiruszportal.hu
  3. Ne ess pánikba! – Törülközőnap szerzője Május 25. – papiruszportal.hu
  4. Rammstein – Egy ember ég szerzője Rammstein – tűz alatt – papiruszportal.hu
  5. Richard Wagner – Bayreuth varázslója szerzője Május 22. – papiruszportal.hu
  • Január 21. Naptár
  • Április 23. Naptár
  • Emily Brontë Archívum
  • Régészet – Karoling-kori emlékek Archívum
  • Néhány tétova szó a tétova szóról Archívum
  • Tánctól táncig Archívum
  • December 26. Naptár
  • William Somerset Maugham (1874–1965) Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme