Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Baktay Ervin dr.: A csillagfejtés könyve Archívum
  • A József-legenda Archívum
  • Röpirat a lektűr védelmében Archívum
  • A csodafa igazi hangja Archívum
  • Lackfi János világa II. Archívum
  • Én kedves hattyúm Archívum
  • „A refréneket úgyis mindenki tudja” Archívum
  • Graun és passiókantátája Archívum

Liszt Ferenc: Férfikarok II.

Posted on 2023.07.31.2023.07.29. By admin Nincs hozzászólás a(z) Liszt Ferenc: Férfikarok II. bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2011]

Szerző: szabói

Liszt kevéssé ismert férfikarainak második csokrát hallgathatja meg az érdeklődő, ezúttal az egyházi darabokkal, a lemez a BMC gondozásában jelent meg. Nem könnyű férfikórusokat énekelni, kell hozzá egy nagyon jó, összeszokott együttes, megfelelő tájékozottság a romantikus stílusban, az egyházi zene műfajában, és ami a legfontosabb, az elhivatottság, hiszen Liszt életművének majdhogynem elhanyagolható szelete a férfikórusok, ezek a művek nem mind jelentik az oeuvre csúcsát. Talán nem véletlen, hogy a szerző fontosnak tartotta, hogy ebben a műfajban is alkosson.

Az egyházi vokális művek kategóriájában a Szekszárdi mise – mely Liszt életében sohasem hangzott el Szekszárdon – az első, és bár a Krisztus oratóriumhoz nem mérhető, mégis a legmegfelelőbb, legbiztosabb kiindulópont. Maga a szerző is szerette a művet, a magyarországi bemutató 1856. szeptember 8-án volt a pesti Hermina kápolna felavatása alkalmával. A többször átdolgozott, öttételes, orgonakíséretes mise zenei anyaga szerteágazó, a gregorián dallamok mellett a polifóniát sem elhanyagolva fejezi ki a szöveg lényegét, mondanivalóját. Az újszerű, sokszor váratlan harmóniák fokozzák a mondanivaló erejét, az orgonakíséret hol csak alátámasztja a szólamokat, hol pedig fényesen szól, a férfikórus mellett férfi szólóhangok adják meg a mű különös varázsát.
Az In domum Domini ibimus című prelúdium orgonára méltó bevezetése a lemeznek (egy motetta is következik utána), magának a Szekszárdi misének, a záró Excelsior! darabbal és az azt megelőző motettával mintegy keretbe ágyazza a nagy lélegzetű darabot, melybe két másik orgonakíséretes férfikart is beemelt a szerkesztő, hogy egy miseliturgia teljes zenei anyagának feleljen meg a lemez.
A motetták közül a Pax vobiscum a kifejező éneklést, gyengéd hangzást érzékelteti, de az intonáció helyenként megkérdőjelezhető, kellemes színfolt a lemezen. Talán a legmélyebb érzéseket az Anima Christi Sanctifica me bontja ki, a motetta – érzésem szerint – a liszti életműben is különleges, érdemes a férfikaroknak műsorra tűzni.
A Szekszárdi mise nyitó Kyriéjének felépítése nagyszerű, Liszt is a kisebb együttest állítja szembe a nagyobbal, a fényes forték orgonahangzása ragyogó. Az előadás hamiskás, a szólókból kiszól egy-egy jobban vibrált hang. Szép viszont az egyszerűség, különösen a tétel végén, az eszköztelenség, mely a következő tételben teljesen eltűnik. A Gloria imitációs szerkesztése kissé elmosódik a férfikar előadásában, és a homogén hangzás sem érvényesül: a tenor kiszól, kevéssé hajlékony, az intonáció nem kristálytiszta, a basszus szálkás. A szólisták által énekelt szakasz sem homogén: nem érezzük, hogy a puritán vagy inkább a képzett hangokat előtérbe emelő megszólaltatást szeretnék-e előtérbe emelni. Gyanítom, hogy az előbbit, mert a csak jelzésértékű orgonakíséret ezt kívánja.
A Laudate dominum díszítettsége, dallama ismerősnek tűnik a hallgatónak, hiszen a Koronázási mise graduáléjának illesztette be a szerző. Liszt többször átdolgozta ezt darabot is, a 116. zsoltár feldolgozása izgalmas, de nem igazán érthető, hogy beemelték a mise tételei közé, a hangulati elemre gondolok (misetétel a misében). A kísérőszöveget nem mindenki olvassa el tüzetesen, így nem biztos, hogy a hallgató egyáltalán észreveszi, hogy a misét megszakították.
Ugyanezt érzem a Mihi autem adhaerere motetta esetében is, a darab lenyűgözően szép, de nem kellett volna megbontani a mise egységét. Talán nem tévedek, ha a legszebb előadói pillanatokat ebben a darabban érzem.
Ki kell emelni a kísérőfüzet rendkívüli minőségét, Eckhardt Mária Liszt-kutató most is nagyszerű tanulmányt készített a lemezhez, olyan képek szerepelnek, melyeket nem, vagy kevéssé ismerünk, így is gazdagítva a zeneszerzőről kapott adatokat.
A Credóban is intonációs problémák merülnek fel, most sem a legtökéletesebb a hangzás, a szűkített szeptimek (Crucifixus) különösen érzékenyek a tisztaság szempontjából, a dinamikai, zenei megoldások viszont nagyon jók. A Sanctus tétel bensőségessége meghatja a hallgatót, izgalmasak a romantikára jellemző akkordok, a szólisták itt sem keresik a homogén hangzást, és ez mondható el a mise következő tételeiről.. Talán a romantikus kórusművek még nem épültek be a Szent Efrém Férfikar repertoárjába, talán ez csak egy kirándulás a szláv-ortodox klasszikusok világából, talán mindkettő igaz az együttesre. Hogy Liszt férfikarra írt műveit lemezre éneklik, mindenképp figyelemre méltó, és az első lemezhez viszonyítva fejlődést hallhatunk. A kórus hangzását lehetne egységesebbé tenni a Liszt-művek tolmácsolásakor, hiszen az együttes nagyszerű és egyedülálló a bizánci rítusú egyházzene autentikus megszólaltatásában.
A két motettát, a graduálét és az offertóriumot érdemes lenne a férfikarok műsorán tartani, sajnos a mai világ nemhogy a férfikórusoknak nem kedvez, de a kóruskultúrának sem.

  1. In domum Domini ibimus – Prelúdium orgonára Az Úr házába megyünk
  2. Pax vobiscum – motetta
    Békesség veletek
    Mise férfihangokra (Szekszárdi mise)
  3. Kyrie eleison
  4. Gloria
  5. Laudate Dominum – graduálé
  6. Credo
  7. Mihi autem adhaerere – offertórium
    Nekem pedig jó az Istenhez ragaszkodni
  8. Sanctus
  9. Post elevationem (Benedictus)
  10. Agnus Dei
  11. Anima Christi sanctifica me – motetta
    Krisztus lelke, szentelj meg engem
  12. Excelsior! – Prelúdium orgonára
    „Magasabbra!”

Fassang László – orgona
Szent Efrém Férfikar
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
Szólisták: Varga Donát, Viszló István, Philipp György, Cser Péter
Tenor: Kálmán László, Varga Donát, Szabó Sebestyén, Viszló István, Fodré Lajos, Nagy Bertalan, Gavodi Zoltán, Hajnal András, Tóth Csaba, Sztojanov Georgi
Basszus: Bubnó Márk, Philipp György, Tóth Márton, Bubnó Lőrinc, Pechan Kornél, Laborfalvi Soós Béla, Cser Péter, Silló György, Lettner Zsolt, Domahidy László

BMC, 2010, BMC CD 178

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Harry Potter Magyarországon
Next Post: Augusztus 1.

Related Posts

  • Hadd mondjam el… Archívum
  • Ítót karácsonyra Archívum
  • Marsalisék két lemeze Archívum
  • Minden dolgok kezdete Archívum
  • Magyar dalok Rost Andreával és Simon Izabellával Archívum
  • Nagyot álmodni: Hemzsegő szívek Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach
  • Az oboa, a fuvola és a medvék

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Mahler, Walter, Mahler Archívum
  • …vagy amit akartok Archívum
  • Röpirat a lektűr védelmében Archívum
  • Krúdy Gyula szerelmeskönyve Archívum
  • Képes Zenetörténet gyerekeknek – a Rózsavölgyitől Archívum
  • Tavaszi zsongás Papiruszportal
  • Március 16. Naptár
  • Carmen, tévúton – mindent vagy semmit Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme