Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • RPG és Larry Elmore – Új hősök kellettek Archívum
  • Boris Vian: Blues egy fekete macskáért Archívum
  • Az ismeretlen huszártiszt, gróf Batthyány Lajos Archívum
  • Glenn Gould és Beethoven utolsó zongoraszonátái Archívum
  • Polanski-trilógia Archívum
  • Bari Károly Archívum
  • A tigris meg a szelíd őz Archívum
  • Brunszvik-kastély Archívum

Egy legenda alkonya − Verdi: Ernani

Posted on 2023.01.24.2025.03.10. By admin Nincs hozzászólás a(z) Egy legenda alkonya − Verdi: Ernani bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: Szabó Ildikó

Verdi fiatalkori, Ernani című operája nem tartozik az ismert, gyakran játszott művei közé. Pedig a zene szenvedélyes, nagy, színes tablók szerepelnek az énekkar jóvoltából. A viszonylag rövid áriák csak a mű javára válnak. Ezek közül nem sok ária és együttes szerepel a Népszerű operaáriák sorozatban, pedig kellemesek a fülnek, az érett Verdi slágergyanús dallamalkotását vetíti előre.

A négyfelvonásos opera librettóját Francesco Maria Piave írta készítette Victor Hugó Hernani című drámája alapján. Az 1519-ben, spanyol földön és Aachenben játszódó történet hőse, Ernani hercegből lett rablóvezér, aki élete árán is megtartja becsületszavát.
Az 1987-es felvétel 1999-ben és 2005-ben jelent meg (ezt csak nagyon gondos tanulmányozás után vehetjük észre a kísérőfüzetben és a lemez hátsó borítóján).
Joan Sutherland kedvenc tenorja, Pavarotti hozza a szokott formáját, mézédes hangja csodálatosan zeng, csurog – amit akar, és mi is akarunk, azt teszi, az ujja köré teker. Bár a felvétel elején és a második felvonás Padre, con essi intrepido kezdetű áriánál Pavarotti a magas hangoknál néha présel, de ez a legtöbb, amiért bírálat illeti. Lehet, hogy – Herbert Breslin szerint – nem tud kottát olvasni, képtelen a szerepeit megtanulni, képes előadások tömegét lemondani, de szinte minden felvétele a legmagasabb színvonalat képviseli. Drámai előadásmódja, az, ahogy hangjával a szenvedélyt ábrázolja, hangszíne mellett ez tette egyedivé művészetét. A sok jó között is még jobb a második felvonás Oro, quant’oro ogn’avido kezdetű ária.

A zeneileg és minden egyéb szempontból jól megvalósított Non t’ascolto, mia sarai kezdetű Dame Joan Sutherlandszám a legjobbak közé való, a lemez legnagyobb pillanatai közé tartozik. A sűrítés, a feszültség és feloldás ívének ábrázolása nem is valósulhat meg közepes tehetségű előadókkal. Tulajdonképpen az összes együttes jelenet remekbe szabott, pedig ez az operák neuralgikus pontja, itt lehet a legjobban szétmenni, előtérbe tolakodni stb.
Amikor először hallgattam meg a felvételt, azt hittem, nem figyeltem eléggé, vagy rossz hangulatban vagyok, mert az egyik szereplő teljesítményét nagyon gyengének ítéltem. De sajnos, nem tévedtem. Dame Joan Sutherlandról van szó. Szinte végig művésznő – ünnepelt operacsillag, akinek a beceneve nem véletlenül lett La Stupenda – hírnevére alapoz ez a lemez. Fájdalmas szembesülés ez a közönségnek, nem így kellene a pályától búcsúznia egy legendának, annak, aki ennyit adott a közönségnek, akinek a pályaíve ilyen töretlen volt.
A felvételen a régi csillogásból kapunk ízelítőt, ilyen a második felvonás Tu perfida kezdetű áriája, itt Pavarottival együtt nagyszerűt énekel. A következő duett is szépen megoldott. A dallamvezetés és ritmus egy Sibelius-kórusműben is előfordul (Finn dal).
Nincs meg a kellő mélysége, eredetileg is lebegő hangja a felvételen sok esetben zavaró. Hangi adottságainak hanyatlása miatt nemegyszer indokolatlanul rácsúszik a hangra, koloratúrái nem mindig sikerülnek. Ha sikerülnek, akkor viszont az előbb leírtakat elfelejtjük neki. Szintén idősödő hangjának tudható be, hogy a magas régióban „visít”. Előadói képességeinek legnagyszerűbb pillanatait mutató részek váltakoznak a közepesnél is fényévekkel gyengébbekkel. Nem tudom, mi lehet az oka annak, hogy férje, a felvétel karmestere, Richard Bonynge nem vette észre, hogy Sutherland már nem a régi. Szerencsére azért vannak olyan szakaszok, amelyben az énekesnő kiválóan teljesít, különösen az egyszerre több szereplőt felvonultató jelenetekben.

Paata Burchuladze hangja, érces zengése miatt, különleges, egyedi, tömör, eltéveszthetetlen. Érdekes összehasonlítani hangját Pavarottiéval néhány számban, a két Luciano Pavarottivégletet képviselik: a tenoré hajlékony, világos, míg Burchuladzéé az állandóságot, kimozdíthatatlanságot érzékelteti. Silva szerepét jól oldotta meg.
Leo Nucci Carlo szerepében az érzelmességet hangsúlyozza, jobban, mint amennyit az opera elbírna. A hajlítások sokszor elkentek, nem egyértelműek. Az 1900-as évek elején valóban még ez az éneklési stílus volt divatban, ez volt az elfogadott, de évtizedekkel később már más a közönség elvárása.
Giovanna szerepében Linda McLeodot, Riccardóéban Richard Mortont, Jagóéban Alastair Milest hallhatjuk.
A sztereóhatás előnyeit nem igazán használták ki a felvételt készítők, két egyszerre éneklő szereplő esetén az egyik sokkal kiemeltebb, nem is szólva arról, ha három énekest hallunk.
A Walesi Nemzeti Zenekar szépen szól, bár apró döccenések előfordulnak: nincs együtt a zenekar és Pavarotti az első felvonásbeli Dell’esilio nel dolore kezdetű ária végénél.
A Walesi Nemzeti Operakórus szereplése a felvétel során végig kiegyensúlyozott, különösen a férfikari betétekre nem lehet panaszunk, a nyitó jelenet remekbe szabott.
A kísérőfüzet kizárólag a trackeket és az olasz és angol nyelvű librettót tartalmazza, valamint két fekete-fehér képet, az egyiken Pavarottit és Bonynge-ot látjuk, enyhén kockásított dizájnnal, a másikon az idősödő Sutherland és a kevéssé idősödő Pavarotti látható.

Verdi: Ernani

Luciano Pavarotti Ernani
Joan Sutherland Elvira
Leo Nucci Carlo
Paata Burchuladze Silva
Linda McLeod Giovanna
Richard Morton Riccardo
Alastair Miles Jago
Orchestra & Chorus of Welsh National Opera
Richard Bonynge

Decca
475 7008 0 DM2
2 CD

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Január 24.
Next Post: A reneszánsz ember – Matthew Landrus: Leonardo da Vinci hagyatéka

Related Posts

  • Sárkánytan – A nagy sárkányos könyv Archívum
  • Kenny White, Last Man Standing Archívum
  • Esterházy-kincsek Archívum
  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban Archívum
  • Dvořáktól Ravelig – A vízimanótól a Játékokig Archívum
  • „Ifjú szivekben élek s mindig tovább…” Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  • Ezüstös kincsesbánya – DVD könyvtár IV. Archívum
  • Nyilván tartottak – Szőnyei Tamás könyve titkos szolgákról, megfigyeltekről Archívum
  • Lustaságbetegség, gyógymóddal Archívum
  • Január 4. Naptár
  • December 26. Naptár
  • A zene marad Archívum
  • Szeptember 27. Naptár
  • Harry Potter Magyarországon Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme