Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Szimfonikus felfedezések Archívum
  • Olvas(s)atok – Mészöly Miklós hamleti atlétája Archívum
  • Olvas(s)atok – Švejk, a derék katona, és Hašek, a bohém Archívum
  • Az európai zene történetének korszakai Archívum
  • Sorstársaink − Szigethy Gábor reformkori breviáriuma Archívum
  • Sebő József: A Bakony-mítosz
    A Bakony a magyar irodalomban
    Archívum
  • „Az a fontos, hogy terjesszük a zűrzavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.” Archívum
  • Galambok, hősök, terek – Parti Nagy Lajos Szombathelyen Archívum

Noé mondta, mi isszuk: bornépek dalai

Posted on 2023.01.11.2023.01.09. By admin Nincs hozzászólás a(z) Noé mondta, mi isszuk: bornépek dalai bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Szabó Ildikó

Bordalokból állította össze és rendezte a Noé mondta című cédét Kiss Ferenc. A magyar szőlőtermesztő, borivó nép, borainkat az egész világon újabban megint elismerik. Sajnos, a boltokban jó néhány silány minőségű nedűt is lehet kapni, de a tíz éve még virágzó forgalmú kannás borok korszakának remélhetőleg befellegzett (helyette ihatjuk a dél-afrikai, dél-amerikai és egyéb borvidékekről hozott hegylevét, akinek az sem kell, talál tetrapack csomagolásút is). Mindenesetre így karácsony-szilveszter táján bor mellé/helyett alkalom adódik feltenni ezt a korongot.

A Bornépek dalai népzenei verseny győzteseinek és néhány meghívott neves formációnak a közös hanganyaga s az Etnofon Kiadónál jelent meg. Ami külön öröm, hogy nemcsak a magyarországi tájakról, hanem a határon túlról is szerepelnek előadók a kompaktlemezen. Hamvas Béla szerint a borivó népek múzsai népek, akiknél az ivás lelki aktus, amelynek szertartástana is van. Ilyen múzsai nép a magyar is, ezt példázzák a korongon hallható felvételek.

A lemezen sokféle együttes, társulás előadásában hallhatjuk a hangulatos, ismert és kevéssé ismert dalokat. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szövegekre is érdemes figyelni. E daloknál ugyan nem a veretes sorok dominálnak, de hallgassunk bele például a Gombosról és Doroszlóról való lakodalmi boros nótákba, és megkapjuk a választ. Az asszonykórus (Fiastyúk Énekegyüttes, az újvidéki Guzsalyas Énekcsoport, Turai Énekmondók) mellett vannak olyan dalok, melyeknél az éneket dudaszó kíséri, ritkán hallunk ilyet, a Musica Historica pedig a középkori, reneszánsz hangzásképet adja vissza, a diákbordalok és tusok játszásakor. A dalok a sárospataki és debreceni kollégiumból valók, megmaradt énekfüzetekből, dalgyűjteményekből (melodiáriumokból). A szövegekre itt is érdemes figyelni, ez már a tanult diákok nyelvezete. A hasonlatok ülnek, a szójátékok is. A régi korok zenéjéből idéz a Tabulatúra régizene-együttes is: Tinódi Lantos Sebestyén egyik szerzeményét-költeményét hallhatjuk. Érdekes, hogy a „magyar trubadúr”, Tinódi nem lanton, sokkal inkább kobzon játszott. Versei nem mindig törekedtek a tömörségre. Az 1554-ben Kolozsvárt nyomtatásban megjelent Krónikában szereplő 22 históriából a XV.-et halljuk: a Sokféle részögösről címűt. A Három hordó borom van kezdetű dalt már ismerhetjük egy korábbi Etnofon-lemezről, itt a Gajdos Zenekar játssza. A cédé címadó összeállítása az Ökrös Kamara előadásában hallható. Az összetéveszthetetlen hangzásvilágú ukrajnai Técsői Banda Asztalozó, kolomejka és máramarosi román tánca igazi férfias zene, tombol az őserő ezekből a zenészekből. Az énekhang a maga szőrös-szúrósságával is a (régi korok szokását idézve) ház urát idézi. A kísérőfüzet végén a banda fordításában néhány ruszin, természetesen ivásra biztató mondatot olvashatunk. Sodró ez a zene, nem véletlenül szereti annyi ember hazánkban. A lemez zárószáma Ady verbunkja, az Etnofon Zenei Társulás előadásában, Kiss Ferenc szövegével és feldolgozásában. A szöveget itt is érdemes górcső alá venni – a stíluskombinációk mellett.
Ám ne csak a dallamra (mely közül néhány igen ismert és közkedvelt: A, a, a, a farsangi napokba, Ó, mely sok hal… kezdetű) és a kíséretre figyeljünk! A részegséget és annak előnyös és hátrányos következményeit is nótákba öntötték. A falusi életben a férfiak részegségét a mai napig elfogadják, így nem szégyen beszélni az ittasságról.
Az egyes népdalcsokrok összeállítása változatos, lassú dalt vagy táncot nem is találunk a lemezen. A cédé nagyon hangulatos. Témájának köszönhetően minden alkalomra ajánlható: ha szomorúak vagyunk, felvidít, ha virágos a kedv, akkor ezzel még fokozható.

Hamvas Béla gondolatát folytatva, A bor filozófiája című, ateistáknak szánt imakönyvének lényege a következő: „Az ivásnak egy törvénye van: bármikor, bárhol, bárhogyan”. Ezt a magvas Hamvas-gondolatot az elkövetkező napokban, különösen szilveszter környékén sokan meg fogják szívlelni, de legalábbis kipróbálni. A komolyabb emberekre is gondol Hamvas: …helyesen bort csak az tud inni, aki múzsai nevelésben részesült, állandóan költőket olvas, muzsikát legalább hallgat, ha maga nem is csinál, és képekben gyönyörködik.”

Noé mondta – Bornépek dalai
ER-CD 088

  1. Bordalok Somogyból, Zalából
    Fiastyúk Énekegyüttes
  2. Lakodalmi borosnóták Gombosról és Doroszlóról
    Csalóka Együttes (Topolya, Szerbia-Montenegro)
  3. Balatonfelvidéki asszonyfarsang
    Juhász Katalin, Szabó Zoltán
  4. Diák bordalok és tusok a sárospataki és a debreceni kollégiumból, 1770–1820
    Musica Historica
  5. Lakodalmas borivó nóták Zoborvidékről és Szlavóniából
    Guzsalyas Énekcsoport (Újvidék, Szerbia-Montenegro)
  6. „Három hordó borom van…”
    Gajdos Zenekar
  7. „Noé mondta…”
    Ökrös Kamara
  8. Asztalozó, kolomejka és máramarosi román tánc
    Técsői Banda (Kárpátalja, Ukrajna)
  9. Vasárnap bort inni…
    Téka Együttes
  10. Somogyi mulatódalok
    Turai Énekmondók
  11. Csíki nóták. Lassú és zsuka
    Utra Mari Társaság
  12. Tinódi Lantos Sebestyén: Sokféle részögösről (Krónika, XV.)
    Tabulatúra régizene-együttes
  13. Ady verbunkja
    Etnofon Zenei Társulás
Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Január 11.
Next Post: James Lord: Egy Giacometti portré

Related Posts

  • Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról Archívum
  • Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui) Archívum
  • Az európai zene történetének korszakai Archívum
  • Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce) Archívum
  • Életútban, elbeszélésben és alkotásban megjelenő párhuzamok Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár

Legutóbbi bejegyzések

  • Brit-szigetek: Michael Wood sötét középkora
  • Mendelssohn zongorája
  • Február 4.
  • Heti papiruszok (2305)
  • Olvas(s)atok – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio

Legutóbbi hozzászólások

  1. Toscanini és a sebesség szerzője Február 1. – papiruszportal.hu
  2. Bartók Béla és József Attila szerzője Heti papiruszok (2305) – papiruszportal.hu
  • Sírj, vagy nevess… Sanzonok Archívum
  • Heti papiruszok (2302) Egyéb kategória
  • A 12 legszebb magyar vers program 8. Archívum
  • December 29. Naptár
  • Január 29. Naptár
  • Karácsony – regölés Archívum
  • Január 14. Naptár
  • Olvas(s)atok – Mészöly Miklós hamleti atlétája Archívum

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme