Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról Archívum
  • Heti papiruszok (2307) Egyéb kategória
  • Dvořák: VII., d-moll szimfónia Archívum
  • Heti papiruszok (2330) Egyéb kategória
  • A sulyok és annak el nem vetése Archívum
  • „Én majd a hátadat védem!” Archívum
  • Bartók hat vonósnégyese Archívum
  • A csodafa igazi hangja Archívum

Sabine Meyer és Mischa Maisky lemeze

Posted on 2023.09.04.2025.03.31. By admin 2 hozzászólás Sabine Meyer és Mischa Maisky lemeze című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2008]

Szerző: Lehotka Ildikó

Két nagyszerű művész cédéje jelent meg, mindkét előadó a világ élvonalához tartozik. A korongok is különlegesek: Sabine Meyer francia szerzők műveit játssza, Saint-Saëns, Poulenc, a kevéssé ismert Devienne egy-egy szonátáját és Milhaud kétzongorás átiratát, a Scaramouche-t az EMI lemezén. Mischa Maisky Rahmanyinov csellóműveiből válogatott, igazi szenvedélyes zenét hallunk a Deutsche Grammophon kiadványán. Meyer társa a művek tolmácsolásában Oleg Maisenberg, Maiskyé pedig a francia komolyzenei csatornán sokszor feltűnő Sergio Tiempo, aki Martha Argerich felfedezettje. Argerich és Maisky több közös lemezt adott ki korábban.

Sabine Meyer körül egy időben forrt a levegő, nem igazán akart patinás zenekar női zenészt tagjai sorába. Mára csak a művésznő zenei értékei foglalkoztatják az érdeklődőket. Az Esz-dúr, négytételes Saint-Saëns-szonáta (Op. 167.) tételei különös világba kalauzolják el a hallgatót: az első borongós- szomorkás-melankolikus hangulata – a csavarmotívumot előszeretettel használja – ízelítőt ad a francia zene jellegzetességéből, a második játékos, fürge, nagy hangtartományt jár be. A harmadik tétel gyászinduló jellege és annak éteri feloldása, a záró tétel virtuozitása nem mindennapi, a szerző beleszőtte az első tétel témáját, melynek karaktere itt szinte visít Meyer előadásában.
Francis Poulenc Szonátája (Op. 184.) az első pillanattól kezdve a klarinét hangterjedelmére épít. A zenei fricskák, a humor szerves részei a szonátának, a lassú részekben sem mellőzi a manapság kevéssé játszott zeneszerző. A Romanze tétel kezdése minden, csak nem a szó hagyományos értelmében vett románc, bővítettakkord-felbontással kezdődik. A tétel során a románchangulat csak nyomokban érződik, akkor sem a gondtalanféle. A zárótétel humora, váratlanságai olyan bőségesek, hogy ebből Poulenc több művet is írhatott volna. Francois Devienne Szonátája a kivétel a művek sorában, a klasszikus korszak alkotását hallhatjuk. Devienne mint operaszerző jeleskedett, No. 1-es szonátája a könnyed dallamvezetést (sok előkével) részesíti előnyben, Haydn és Mozart nyomdokain járva. Bár néha a klarinét hangja megcsuklik (talán itt a legfeltűnőbb), a formálás, dallamvezetés a két művész szakmai tudását dicséri, hiszen egy klasszikus stílusú művet jóval nehezebb játszani, még ha technikailag könnyebb is, mint a 19–20. század fordulója tájékán írtat.
Darius Milhaud Scaramouche című darabját eddig csak négykezes változatban ismertem, rendkívül hatásos mű, váratlan zenei fordulatokkal, nem mellőzve némi dzsesszes beütést, triviális dallamokat. A darab klarinét-zongora átirata (a szerző jóvoltából) hangzását tekintve nem annyira dús, de élvezet hallgatni a sziporkázást a szélső tételekben. A lassú tétel hangulata a francia zeneszerzők oly jellegzetes melankolikus, tompa színben játszó dallamalkotását prezentálja.
A két művész kiváló lemezt készített, a klarinét hangjának elképesztően változatos megjelenéseit figyelhetjük meg. Oleg Maisenberg remek módon hozta ki a zeneszerzői ötleteket, dinamikájával a klarinét szólamát is még érdekesebbé tette. Rendkívül jó ötlet volt francia szerzők műveit egy lemezre venni, egészen más utat, vagy az utat másképp járták be (Devienne kivételével), mint a többiek, szintén jó ötlet a klarinétműveket összeválogatni. Kétszeresen is jól járt a hallgató, s ehhez még az előadói színvonalat is hozzá kell tegyük.

Saint-Saëns, Poulenc, Devienne, Milhaud
Sabine Meyer / Oleg Maisenberg
EMI Classics, 2007, B000N0W9EW

A litván származású, jelenleg Izraelben élő Mischa Maisky már megjelenésével sem mindennapos, életútja sem volt egyszerű, bebörtönzés stb.), a jövő Rosztropovicsának kiáltották ki a hatvanas években. Szergej Rahmanyinov zenéje a végtelen szenvedélyt ábrázolja. A zeneszerző sem volt mentes a lelki bántalmaktól, nem véletlen, hogy a Dies irae sequentiát annyi művébe beleszőtte, felhagyott a komponálással, hogy aztán újult erővel és lélekkel folytathassa. A lemezen hallható művek mindegyikére a tűz, a végtelen rezignáció a jellemző, két véglet a zenében és a szerző életében. Csak két, eredetileg csellóra írt darab szerepel a lemezen, a többi Maisky átirata. A cselló az a hangszer, melynek hangszíne képes visszaadni az eredeti művet, esetleg még szebbé válik tőle a darab: a lemezen zongoramű- és énekszólam-átiratokat találunk. A két, csellóra és zongorára írt darab közül a G-dúr szonátát (Op. 19.) emelem ki, Maisky még nem játszotta eddig lemezre, csak a koncertjei műsorán szerepelt. Az utolsó tétel játszásánál kétségei voltak, de a nagy orosz csellista, Pjatigorszkij szerint nem Rahmanyinovban, a műben keresendő a megoldás. A bő félórás szonáta az érzelmi, dinamikai skála összes lépcsőjét bejárja, néha hiányzik egy-egy csendesebb rész az előadásból. A zongora- és csellószólam vehemenciája süt az élő felvételből, talán a koncerten nem szerencsés annyira halk hangon játszani. A Danse orientale (Op. 2. no. 2.) a divatos keleti hullámot lovagolja meg, persze csak stilizálva.
Maisky csellózására az intenzív hangképzés a jellemző. A Rahmanyinov-művek esetében a széles vibrato is helyénvaló, ennek a gordonkaművész nagy tudora.
Sergio Tiempo kitűnő zongorista, a lemez alapján pedig kitűnő kamarazenész. Utat enged a cselló hangjának, de saját, fontos dallamvonalait kiemeli. A romantikus zenét, a cselló hangját kedvelőknek igazi csemege e nagyszerű lemez.

Sergei Rachmaninov: Elégie
Mischa Maisky / Sergio Tiempo
Deutsche Grammophon, 2008, 4777235

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Szeptember 4.
Next Post: A kötelező nácifilm

Related Posts

  • Kortárs magyar vesperások – lemezen Archívum
  • Tündérkert virágai Archívum
  • Az 1848–49-es szabadságharc vértanúi – Az ötödik Archívum
  • „A bölcsesség szavai” Archívum
  • Boldog születésnapot, Mr. Elfman! Archívum
  • Állatságok és Kerge ABC Archívum

Comments (2) on “Sabine Meyer és Mischa Maisky lemeze”

  1. Visszajelzés: Január 10. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: Március 30. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  • Shakespeare és a film II. rész Archívum
  • A hivatal belovagolt Pécsre Archívum
  • Beethoven: IV., VI. szimfónia – Brahms: I. szimfónia, 14. magyar tánc, Változatok egy Haydn-témára Archívum
  • Szeptember 30. Naptár
  • Kurtág 80 Archívum
  • Joe Blessett és Alexis Parsons Archívum
  • December 19. Naptár
  • Kettős világ Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme