„Mosolyogni tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estig, de bujkáljon bennünk a mosoly – minden eshetőségre készen -, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly meggyőződésem szerint mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy.”
Janikovszky Éva (Kucses, Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő.
Barátaim azt hiszik, hogy fekszem,
nem tudják, már járni tanulok
megadóan, Isten oldalán.
Zelk Zoltán (Zelkovits, Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Kossuth- és József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
„Az igazságot meg lehet tépázni, de megtörni nem, s az mindig úgy úszik a hazugság fölött, mint az olaj a víz fölött.”
Miguel de Cervantes (Miguel de Cervantes Saavedra, Alcalá de Henares, 1547. szeptember 29. – Madrid, 1616. április 23.) kalandos életű spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom talán legismertebb képviselője.
„Aki belekóstolt a szabadságba, előbb-utóbb nem elégszik meg azzal, hogy csak a jövőben vetítik eléje.”
Gyurkó László (Budapest, 1930. április 22. – Budapest, 2007. augusztus 25.) Kossuth- és József Attila-díjas író, újságíró, országgyűlési képviselő, színigazgató, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
„Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.”
Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens, Florida, Missouri, 1835. november 30. – Redding, Connecticut, 1910. április 21.) amerikai író, újságíró, humorista.
„Csak azokhoz akarok jó lenni, akik jók hozzám. Ha az ember mindig azt teszi, amit a kegyetlenek és igazságtalanok kívánnak tőle, ezzel nagyon is megkönnyíti a rossz emberek dolgát. A gonoszoknak akkor nem kell félniük semmitől, és így nem is igyekeznek megjavulni, hanem mindig gonoszabbak és gonoszabbak lesznek. Én azt gondolom: aki ok nélkül bánt, azt vissza kell ütni, olyan keményen, hogy elmenjen a kedve a kegyetlenkedéstől.”
Charlotte Brontë (Thornton, 1816. április 21. – Haworth, 1855. március 31.) angol regényíró, a Brontë nővérek egyike.
„A tragédiának nincs szüksége vérre és halálra. Elég, ha mindent átitat az az eluraló szomorúság, miben a tragédia kedvét leli.”
Szemem nem láthatott, szavam nem szólhatott,
Testem jégben tüzelt és tűzben vacogott.
Jean Racine (La Ferté-Milon, 1639. december 22. – Párizs, 1699. április 21.) francia író, drámaíró.
Heti helytörténet
Nem szeretnék az összeesküvés elméletben hívők kezébe fegyvert adni, ezért rögtön az elején szeretném leszögezni, a két szót semmilyen formában nem szeretném összekapcsolni.
Illetve, mégis!
Országház – Budapest, V. kerület.
Eleink úgy döntöttek 1790-ben, hogy II. Lipót (Ausztria uralkodó főhercege, magyar, cseh és német király, valamint a Szent Német-római Birodalom császára) koronázásakor neveztessék el a területet Lipótvárosnak. Amúgy a római katolikus egyházi adatokban Szentistvánváros néven szerepel.
Magyar Királyi Országos Tébolyda – Budapest, II. kerület.
A helyet, ahol a patinás, kétes hírű épület áll, Lipótmezőnek hívják. Nevét nem az uralkodóról, hanem első tulajdonosáról, Göbl Lipót budai molnárról kapta, aki ezt a területet Buda városától az 1820-as években megvásárolta.
A két Lipót, most már évszázadok óta, békésen megfér fővárosunkban. (shADow)
Reggel, ha szemed kinyitod, nézz reám,
és nézz reám este, ha lehunyod,
engem nézz, mikor hó suhog,
mikor nyár érce csörgedez a fán.
Csak engem nézz, egyedül, igazán!
Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
„A nyelv az író hordozható műhelye és csigaháza. Megnyugtató és megcáfolhatatlan metafora. Az író kiváltságosnak érezheti magát ennek az eszmei és eszményi közegnek a bérbekapása által. Semmilyen más művész nem kapott ilyen, »anyagtalansága« miatt (elméletileg) könnyen kezelhető juttatást az emberiség alapfelszereléséből.”
Lászlóffy Aladár (Torda, 1937. május 18. – Budapest, 2009. április 20.) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„Nem egyformán félünk a haláltól. De ez így pontatlan; mindenki mástól fél a halálban. Van, akit a testi szenvedés rémít, és van, akit a folyamatosság visszafordíthatatlan megszűnése. Hogy többé nincs van és lesz, csak volt, és ennek a voltnak a tudata is megszűnik. Azt hiszem, ez az elviselhetetlen. Hogy a többi marad – mind a maga léptéke szerint -, de te nem.”
Zsoldos Péter (Szentes, 1930. április 20. – Budapest, 1997. szeptember 26.) sci-fi-író és zeneszerző.
Heti találós kérdésünk
Egy regény zanzásított kivonatából idézünk:
„… Hősünk részt vesz egy utazáson, melynek során Afrikából szállítanak rabszolgákat, de 1659. szeptember 30-án hajótörést szenvednek egy viharban, körülbelül negyven mérföldre a partoktól. A hajótörést csak ő, a kapitány kutyája és két macskája éli túl. Eljut egy szigetre, amelyet a A reménytelenség szigetének nevez el. A hajó roncsaiból fegyvereket, szerszámokat és más készleteket gyűjt össze, mielőtt a hajó darabokra törik és elsüllyed. Egy barlang közelében épít lakóhelyet. Saját maga készít szerszámokat, amelyekkel vadászik, árpát és rizst termeszt, szőlőszemeket szárít, kecskéket tenyészt, megtanul edényeket készíteni. Egy papagájt is magához fogad. A Bibliát olvassa, vallásossá válik, és hálát ad Istennek, amiért mindene megvan, kivéve az emberi társaságot…”
Heti kérdésünk, ki írta a regényt és mi a címe?
Mario Amendola (Kincs, ami nincs)
Daniel Defoe (Robinson Crusoe)
id. Alexandre Dumas (Monte Cristo grófja)
Henri Charrière (Pillangó)
Edgar Allan Poe (Arthur Gordon Pym, a tengerész)
„A magány az emberi létezés egyik legmélyebb élménye és feltétele. Az ember az egyetlen lény, amelyik tudja, hogy egyedül van.”
Octavio Paz (Octavio Paz Lozano, Mexikóváros, Mexikó, 1914. március 31. – Mexikóváros, 1998. április 19.) irodalmi Nobel-díjas mexikói költő, esszéíró és diplomata.
„A kutya a legállhatatosabb barát – az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.”
A Szépség lányai közt nincs
gyönyörűbb ma nekem;
hangod úgy elbüvöl, mint
szerenád a vizen.
George Byron (George Gordon Noel Byron, Lord of Newstead, London, 1788. január 22. – Meszolongi, Görögország, 1824. április 19.) angol költő, az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.
„A műveltség nem ünneplőruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete.”
Németh László (Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth- és József Attila-díjas író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. ––> Olvas(s)atok − Galilei Németh László életében
Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése:
Rózsa Miklós
A felsorolt filmek zenéjét ő komponálta [Heti papiruszok (2315)].
magyar származású, háromszoros Oscar-díjas amerikai zeneszerző. A közel száz filmzenéjéről ismert, de a klasszikus zene iránt mindvégig elkötelezett szerző. Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Két diplomájával Párizsba ment, majd 1935-ben Londonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott. 1936-ban itt írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag számára. 1940-ben telepedett le Hollywoodban. Hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus Hollywoodban és világszerte. Melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig. Elbűvölve című filmjének zenéje inspirálta Jerry Goldsmith későbbi neves filmzeneszerzőt, hogy maga is zenélni kezdjen. Rózsa egyetemen tanította is Goldsmith-t egy ideig.
Rózsa Miklósról bővebben a Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós című cikkünkben olvashat.
„Mindenki azt gondolta, hogy lehetetlen. Aztán jött egy hülye, aki ezt nem tudta. És megcsinálta.”
Marcel Pagnol (Aubagne, 1895. február 28. – Párizs, 1974. április 18.) francia író, drámaíró, forgatókönyvíró, filmrendező, akadémikus.
„Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.”
Gabriel García Márquez (Aracataca, 1927. március 6. – Mexikóváros, 2014. április 17.) Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista. ––> Predesztináció – Gabriel García Márquez: Száz év magány
Benjamin Franklin (Boston, 1706. január 17. – Philadelphia, 1790. április 17.) amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász, az első név szerint ismert amerikai sakkozó. Mint nyomdász tanonc, alkalma nyílt rengeteget olvasni, valamint könyvgyűjteményét is gyarapította megspórolt pénzéből. Egy okos trükknek köszönhetően pedig írásai először jelenhettek meg a nyilvánosság előtt, igaz, csakis álnév alatt. Megalapított egy művelődési kört, amiből később létrehozta az első kölcsönkönyvtárat. Az ingyenes iskoláztatásnak és a nők oktatásának elkötelezett híve volt. Felismerte az iskolai önképzőkörök fontosságát és az élő idegen nyelvek szerepét.
„Mindennél jobban szeresd az Úr büszkeségét, és úgy szeresd felebarátod büszkeségét, mint a tenmagadét. Az oroszlánok büszkeségét: ne zárd állatkertbe őket. Kutyáid büszkeségét: ne hagyd, hogy elhízzanak. Szeresd a többi hívek büszkeségét, ne engedj nekik önsajnálatot. Szeresd a leigázott nemzetek büszkeségét, tűrd, hogy tisztelik apjukat és anyjukat.”
Karen Blixen (Karen Christence Dinesen, Rungstedlund, Dánia, 1885. április 17. – 1962. szeptember 7.) dán írónő, a huszadik századi dán irodalom kiemelkedő képviselője.
„Sose firtasd, ki miben hisz. Azt nézd, hogyan cselekszik.”
Thornton Wilder (Madison, Wisconsin, 1897. április 17. – Hamden, Connecticut, 1975. december 7.) háromszoros Pulitzer-díjas amerikai dráma- és regényíró.
Comment on “Heti papiruszok (2316)”