„Lehet, hogy nincsen Sátán, de hogy a tévét ő találta föl, ahhoz nem férhet semmi kétség.”
Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21. – Budapest, 2015. július 23.) Kossuth-, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjas író, műfordító, festő, művészetpedagógus.
„Az embereknek bátorításra van szükségük. Az megduplázza természetes ellenálló képességüket… Ahelyett, hogy örökké szemükre vetnénk hibáikat, dicsérjük erényeiket.”
Eleanor H. Porter (Eleanor Emily Hodgman Porter, Littleton, New Hampshire, 1868. december 19. – Cambridge, Massachusetts, 1920. május 21.) amerikai írónő. Pályafutását énekléssel kezdte.
„Dühösnek lenni annyi, mint mások hibáját magunkon megbosszulni.”
Vezér-tudásod legyen hát szerény.
Legelsőbb adj túl gőg-vértezetén,
tépd le róla a hiú cicomát,
vesd el, mi fényűzés vagy tunyaság;
mi tudás látszatát keltő csalás,
csak kandi öröm, ál-fáradozás.
Irtsd ki egészen, vagy nyesd meg csupán:
bűneink gyermeke a tudomány;
s lásd, mily kevés, mi végül megmarad,
szolgálva múltat s jövő korokat.
Alexander Pope (London, 1688. május 21. – Twickenham, 1744. május 30.) angol költő, az angol nyelv harmadik legidézettebb írója Shakespeare és Tennyson után.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
„A vers az emberi elme hibátlan működése; a szikrázó fölismerés, hogy a részletek milyen jól összeillenek ott, hol a haláltábor túlterhelt parancsnoka pihenésképpen rózsát metsz; más szóval a jó meg a rossz fogaskerekekként kapcsolódnak össze, és a mérték mindig mi magunk vagyunk, akik hol meghunyászkodást, hol lázadást töltünk a történelmet mozgató motorba.”
Orbán Ottó (Szauer, Budapest, 1936. május 20. – Szigliget, 2002. május 26.) költő, esszéíró, műfordító, egyetemi vendégoktató, a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„A hivatalnak, akár a hadseregnek, megvan a maga passzív engedelmessége. Ez a rendszer elfojtja a lelkiismeretet, felőrli az embert, és idővel csavarnak használja fel a kormányzati gépezetben.”
Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
„A hazug élet legszörnyűbb átka, hogy kilopja mindenből a valóságot, a tartalmat, ami körülöttünk van, és amit az ég lelkünk táplálékául és öröméül alkotott. Aki hazugságban él, annak az egész világ hamis, semmivé zsugorodik a kezében. És ő maga árnyékká válik a hamisság világában, sőt lassanként megszűnik létezni.”
Nathaniel Hawthorne (Nathaniel Hathorne, Salem, Massachusetts, 1804. július 4. – Plymourth, New Hampshire, 1864. május 19.) amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században.
„Balga az az ember, aki a gyors lábú gazella módjára gyorsan hátat fordít a könyveknek, alacsony annak az elméje, ő maga hasonlatos a szamárhoz, amely ütéseket kap, hasonlatos a sükethez, aki nem hall, és csak kézzel lehet vele beszélni. De ha nagy is bennem a jó szándék a tudományokhoz, nem fuvalkodom fel a magam bölcsességében, hanem mindenki szavát meghallgatom, mert mindenkitől lehet valamit tanulni, a jeles bölcsekre pedig a legnagyobb tisztelettel tekintek.”
Bolesław Prus (Aleksander Głowacki, Hrubieszów, 1847. augusztus 20. – Varsó, 1912. május 19.) a pozitivizmus korszakában alkotó lengyel író és publicista.
„Nem tudhatjuk pontosan, mikor kovácsolódik a barátság. Ahogy mindig az utolsó csepp víztől telik csordultig a kehely, úgy a rengeteg kedvesség közül is az utolsó lesz az, mely csordultig tölti szívünket.”
James Boswell (Edinburgh, 1740. október 29. – London, 1795. május 19.) skót író, ügyvéd.
„Nullával osztom önmagam és én leszek a végtelen.”
Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
„Aki nem vág semmibe, az nem is jut semmire és nem is jó semmire.”
Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais (Párizs, 1732. január 24. – Párizs, 1799. május 18.) francia író, színműíró.
Heti találós kérdéseink
Heti rejtvényeink a klasszikus zenéhez kapcsolódnak:
A klasszikus zenének melyik a kezdő időszaka és melyik az utolsó?
Richard Wagnernek melyik az egyetlen vígoperának tekinthető műve?
Hány húrja van egy hárfának?
Felix Mendelssohn melyik operájához komponálta a Nászindiulót?
Mi Beethoven 3. szimfóniájának ismertebb neve?
A pizzicato játékmódot melyik hangszercsoporton lehet alkalmazni?
Attól még senki
és semmi nem jó, hogy van
nála rosszabb is.
Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) költő és műfordító, a magyar haiku egyik leghíresebb mestere.
„Hány gaztettet avattak egyetlen szóval erénnyé azzal, hogy nemzetinek nevezték!”
Henri Barbusse (Asnières-sur-Seine, 1873. május 17. – Moszkva, 1935. augusztus 30.) francia szimbolista költő, író, publicista, a baloldali eszmék elkötelezett híve, a fasizmus ellensége.
„Nem sikerült ma hidat verni a szomszédainkhoz? Nagy baj. De ha holnap nem fog többé árok elválasztani, akkor híd se kell majd. A holnap mindig ma kezdődik.”
Balázs Béla (Bauer Herbert, Szeged, 1884. augusztus 4. – Budapest, Józsefváros, 1949. május 17.) Kossuth-díjas író, költő, színész, filmesztéta, filmrendező, kritikus, filmfőiskolai tanár, a 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb a szellemi hatása – többek között – a barátaira és a filmesztétikára.
„Azt mondják, hogy minden emberben rejtőzik egy regény. Nos, én számos emberrel találkoztam, akiben még egy novella, sőt, egyetlen ép mondat se rejtőzött.”
Irwin Shaw (Irwin Gilbert Shamforoff, New York, 1913. február 27. – Davos, Svájc, 1984. május 16.) amerikai regény-, dráma- és novellaíró.
„Az a művész, aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.”
Rodolfo (Gross Rezső, Budapest, 1911. május 16. – Budapest, 1987. január 25.) bűvész, érdemes és kiváló művész.
Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése:
Irwin Shaw <–> Oroszlánkölykök
További helyes kapcsolatok:
Tom Clancy <–> Vörös vihar
Joseph Heller <–> A 22-es csapdája
James Jones <–> Most és mindörökké
Graham Greene <– A csendes amerikai
Erich Maria Remarque <–> Három bajtárs
„Valami nincs rendben az olyan férfival, aki nem iszik, nem játszik, kerüli a szép nők társaságát meg az asztali beszélgetést… Az ilyen ember vagy súlyos beteg, vagy titokban gyűlöli embertársait.”
Mihail Bulgakov (Kijev, Orosz Birodalom 1891. május 15. – Moszkva, 1940. március 10.) orosz író, költő, drámaíró.
„A természet szellem-járta ház – de a művészet – olyan ház, mely megkísérli, hogy szellem járjon benne.”
Nem tudtuk, hogy majd élni kell,
Azt se, hogy meghalunk,
A mellvértünk a nem-tudás,
Hogy halandók vagyunk.
Emily Dickinson (Amherst, Massachusetts, 1830. december 10. – Amherst, 1886. május 15.) amerikai költőnő.
Comment on “Heti papiruszok (2320)”