a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: Stanczik Edina
Szent Lázár-templomMára nálunk is kedvelt nyaralóhely lett Ciprus – Budapestről repülővel három és fél óra alatt elérhető, és mint európai uniós tagországba elég az utazáshoz csupán egy személyi igazolvány. Aki tengerpart nélkül nem élvezi a nyaralást, annak mindenképp ajánlott. A repülőről leszállva Larnakán vagy Pafoszon azonnal mellbe vág a mediterrán éghajlat páradús levegője, de ezt hamar megszokja az ember. Körülöttünk mindenhol pálmák, leander- és hibiszkuszbokrok integetnek.
Történelem dióhéjban
Ajánlott taxit rendelni vagy gépkocsit bérelni, hogy a reptérről bejussunk a városba, mivel a szigeten is csak jobbára gépkocsival tudunk közlekedni, ugyanis a tömegközlekedés Cipruson nem gyakori, a távolsági buszjáratokra nem nagyon lehet számítani, kevés helyre közlekednek és ritkán. Az autóbérlés viszont csak gyakorlott vezetőknek ajánlott, ugyanis a szigeten, mint Angliában, az út bal oldalán közlekednek.
Sokan csak a görög részre látogatnak, pedig érdemes átutazni a török oldalra is (ehhez útlevél szükséges). Könnyedén átkelhetünk egyik oldalról a másikra a fővárosban, Nicosiában (másik neve Lefkosia). Csak végig kell sétálnunk a Ledrán – ez megfelel a budapesti Váci utcának –, és a korzó végén találjuk az átkelőt. A törökök régi barátjukként tekintenek ránk, mit sem törődve azzal, hogy mi nem szívesen emlékszünk a 150 éves török uralomra – ám vendégszeretetük elvarázsol.
A szigeten görögök és törökök élnek – de nem békében egymás mellett, ugyanis 1974 óta Ciprus megosztott. Ennek hátterében az áll, hogy Görögországban 1967-ben olyan vezetés került hatalomra, amelynek a Makariosz érsek vezette Ciprus nemkívánatos partner lett, így 1974-ben egy görögök szervezte puccs zajlott le CIA-támogatással. A görög nép mindvégig az enosziszban bízott, azaz a ciprusi–görög unióban. Pár nappal a puccsot követően azonban a törökök – megakadályozván az egyesülést – elfoglalták a sziget északi részét, majd 1983-ban kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amit Törökország kivételével azóta sem ismer el egyetlen más ország sem. Így a „határátlépésnél” külön kis cédulán kapunk igazolást a belépésről, az útlevelünkbe nem jegyezhetnek be semmit. Ezt a kis cédulát kérik felmutatni a kilépésnél is, ezért meg kell őrizni.
1974 óta tehát az úgynevezett Attila- (tűzszüneti) vonal osztja ketté a szigetet. A sors fintora, hogy noha Makarioszt nem sikerült megölniük (csak később halt meg, katonákkal őrzött sírja megtekinthető a Tróodosz-hegységben) és az enoszisz is csak álom maradt, sok volt a kitelepítés, másokat elfogtak, megöltek a törökök, az emberek menekültek egyik oldalról a másikra. Sokan vesztették el termőföldjeiket, ezáltal megélhetésüket. A gazdaság a görögök szorgalmának köszönhetően azonban pár év után újra fellendült, ma is virágzik a turizmus mellett.
Az ENSZ békefenntartó erői, köztük magyar katonák is, évtizedek óta állomásoznak a szigeten és tartják szemmel az Attila-vonalat. Ciprus egyesítésére már többen, nemegyszer kísérletet tettek, de az álláspontok cseppet sem közeledtek, így maradt minden a régiben.
Kulturális sokszínűség
Ennyit a történelemről, tegyünk most egy kis kulturális kitérőt! A történelem ugyanis nemcsak kettős kultúrát hozott magával, a szigeten nemcsak görögök és törökök éltek, hanem angolok, majd franciák (luzinyánok) is az 1100-as évek végén, később genovaiak és velenceiek. Így keverednek az építési stílusok; a keleti, a gótikus, szintúgy a vallások, az iszlám, a katolikus és görög katolikus.
A Tróodosz-hegység gyönyörű freskódíszes templomokat rejt, mint például a Kykkos-kolostor, érdemes megnézni, főleg, ha a rekkenő hőségben egy kis hűvösségre vágyunk, ugyanis a hegyekben több fokkal hidegebb van, mint a tengerparton. Télen még hó is szokott esni, a helyiek ide járnak síelni. A Tróodosz legmagasabb pontja az Olympos (1952 méter). Érdemes ide ellátogatni, azonban a csúcsra nem juthatunk fel, mert azt egy katonai bázis foglalja el. Számos kis vízesésben gyönyörködhetünk – bár az élményt rontja a tudat, hogy ezek mesterségesek.
Ha a tengerparton szeretnénk maradni, akkor is akad látnivaló bőven, például Larnakán (Lárnaka), Limasszolban (Lemesos) és Pafoszon (Páfosz) is található épen maradt középkori erőd. Pafoszon megtekinthetjük a híres mozaikokat és „királysírokat”, amelyek a közhiedelemmel ellentétben nem királyi sírok, hanem királyi gazdagságúakat. A sírrablók itt is gyorsabbak voltak, mint a régészek. A kevés megmaradt kincset múzeumba szállították, így ma már csak az üres sírhelyeket nézhetjük meg és csupán sejtésünk lehet arról, milyenek is lehettek teljes valójukban.
Pafosz is Limasszol között kötelező látnivaló az ókori Kourion romja. Pontosan olyan ez a hely, mint amilyen a prospektusokban látható; amfiteátrum, dór és ión oszlopok, lakóház-, szentély- és fórummaradványok.
Larnakán semmiképp ne hagyjuk ki a látnivalók sorából a Szent Lázár-templomot. A Biblia szerint Jézus feltámasztotta Lázárt, aki ide menekült a zsidók elől és püspökké szentelték. Amikor harminc év után (másodszor is) meghalt, erre a helyre temették. Maradványait 890-ben fedezték fel, s el is szállították innen, ám a kőszarkofágja megtekinthető az alagsori kriptában.
Ha meguntuk a sok látnivalót és szeretnénk kikapcsolódni, akkor látogassunk el Agia Napára, amelyet a világ legnagyobb partivárosai közt tartanak számon. Itt fényes nappal is folyik a pezsgő, a szórakozóhelyek különféle kedvezményekkel, ingyenitallal és medencével csalogatnak, szól a zene és a multinacionális közönség egyszerre élvezi a habpartikat, a tengert és a napfényt. Igaz, az átlagéletkor nem túl magas, gyermekes utazóknak és csendre vágyóknak nem ajánlott, viszont egyszer mindenképp érdemes kipróbálni.
Ha valaki úgy dönt, inkább a török oldalt szeretné felfedezni, itt is akad bőven látnivaló. Famagusta (Magusa) városának is gyönyörűek a maradványai, romtemplomok, régi városfalak.
Az északi partvonal mentén bőven találunk vadregényes, épen maradt védelmi várakat, keletről nyugat felé haladva Kantarát, Buffaventót és Hilariont. A kilátás lenyűgöző a Kyreniai-hegység ormairól, közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságból. Közben útba ejthetjük a Karpasz (Karpas)-félszigetet, ahol a tengeri élővilág csodálatos. Háborítatlan, védett partjaira járnak a teknősök költeni, ezeket a részeket védik is – szürkülettől hajnalig le vannak zárva.
Kyrenia (Girne) is megfelelő hely a kikapcsolódásra és kulturális programokra. Kis öbölkikötője hangulatos, érdemes itt beülni egy kávézóba, és átadni magunkat a hely hangulatának. A kyreniai vár is csodaszép, arról híres, hogy itt található a világ legrégebbi hajómaradványa Krisztus előtt 300-ból, egy speciális hőszabályozott teremben tartják üveg alatt. A közeli vizekben süllyedt el, mígnem 1967-ben egy búvár fel nem fedezte. Szállítmányából ítélve kereskedőhajó lehetett.
Ha sok volt már a városnézésből, de aktív pihenésre vágyunk, próbáljuk ki a búvárkodást, vagy a rengeteg vízi sport egyikét, amire szinte minden nagyobb fürdőhelyen lehetőségünk nyílik.
Szent Barnabás kriptája
Semmiképp se hagyjuk ki a helyi ételeket, elsősorban a mezét, ami sok apró fogás sorozatát jelenti. A fogások között biztosan szerepel a halloumi sajt – ami kicsit gumis megsütve, de füstölt zamata kiváló – és a humusz, ami nem más, mint csicseriborsó-püré. Mindezt leöblíthetjük egy helyi sörrel (Keo) vagy az itteni törkölypálinkával, a zivaniával. Aki szereti a kávét, próbálja ki a ciprusit – amit mi csak török kávénak hívunk; az őrlemény a csésze aljára ülepszik, ne próbáljuk meg fenékig kiinni!
A nyaralásunk alatt bármit tervezünk, ne feledjük, hogy itt is, mint a mediterrán országokban, dél körül kezdődik a szieszta, amikor a legmelegebb van, mindenki visszahúzódik a hűvös szobába, vagy az árnyékban sakkoznak és kávézgatnak, az élet megáll, a boltok bezárnak.
A helyiek mentalitása merőben más, mint a túlhajszolt nyugati világban, itt az élettempó is lassabb, és legtöbbször mindenre csak annyit mondanak: „daxi”, ami körülbelül annyit tesz, hogy „rendben”, esetleg hallhatjuk még, hogy „avrilo” (holnap), amolyan Pató Pál urasan.
A sziget közbiztonság szempontjából kiváló, annak ellenére, hogy rengeteg a bevándorló (a bolgár, román, indiai, Fülöp-szigeteki); ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a sziget nem tranzitország.
Hasznos információk
Pénznem: euró, a korábban használatos ciprusi font már nincs forgalomban
Hivatalos nyelv: görög és török, de általában beszélnek angolul
Munkaszüneti napok: szerda és vasárnap
Nyitva tartás általában: 10–14, 17–21 óra, szombaton 13–14-ig
A csapvíz iható, de nem javasolt
Kötelező védőoltás nincs, de ajánlott a hepatitis A, B elleni, ugyanis a tenger gyümölcsei lehetnek fertőzöttek
Repülőjegy ára: akciósan 30 ezer forinttól
Szállás: olcsóbb szállodát már találhatunk közel a parthoz is 24 euró/nap-tól, reggelivel