Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Sztravinszkij és a fekete zongora Archívum
  • Titkos társaságok könyve Archívum
  • Örökzöld téma a sivatagban: a Nazca-vonalak Archívum
  • Vissza a gyökerekhez – Szabadság, egyenlőség, testvériség Archívum
  • Kossuth-bankókat is szállított a Titanic? Archívum
  • A cvibak próbája az evés Archívum
  • A Skót Felföld a Tündérek Földje Archívum
  • Heti papiruszok (2319) Egyéb kategória

Európa szívében – a Szlovák Filharmonikus Zenekar

Posted on 2023.05.12.2023.05.10. By admin Nincs hozzászólás a(z) Európa szívében – a Szlovák Filharmonikus Zenekar bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2007]

Szerző: Lehotka Ildikó

Vendégzenekar és karmesterük adott két koncertet is a Nemzeti Filharmonikus Zenekar által meghirdetett bérletekben május 23–24-én. Nagy esemény a Szlovák Filharmonikus Zenekar szereplése, hiszen az Európa szívében elnevezésű nemzetközi zenekari csereprogram keretében jöttek Magyarországra. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a legismertebb cseh zeneszerzők műveit hallhattuk, olyan zenekarral és karmesterrel, akiknek a legtermészetesebbek Smetana, Dvořák és Janáček darabjai, ahogy nekünk Kodályé és Bartóké. Kíváncsi voltam, hogyan interpretálják a műveket, van-e olyan többlet, amit csak ők tudnak.

Az első műsorszám a mindenki által ismert, slágerszámba menő Moldva szimfonikus költemény volt, igen, Bedřich Smetana a zeneszerző. A hat hasonló műfajú darabot tartalmazó Hazám ciklus legsikerültebb darabja másodikként készült el, maga a zeneszerző össze is foglalta a programját. A nemzeti jellegzetességeket a Moldva (Vltava) folyó köti össze. A gyenge kis érként eredő Moldva a zenekar tolmácsolásában már az első taktustól büszkén kanyargott. A fuvola és a zenekar fennen hirdette a folyó nagyságát, túl hangosan indították az éppen csak sejtelmes, még csak patakocska méretű, de már duzzadó Moldvát. A darab híres Moldva-dallama azonban szépen formált, jól tagolt volt.

Szépen szóltak a vonósok, áradó témát hallottunk. Kifejezetten karakteres volt a népi tánc jellegű ünnepség megszólaltatása, pregnáns, szinte dobbantós, semmi finomkodás. A legszebb pillanatokat a Szent János-örvény félelmetes kavargása jelentette, a vonós, rézfúvós és fafúvós hangszerek színe erősítette, jól kiegészítette egymást. Méltóságteljes volt rálátni a Moldváról Visegrádra, gyermekkoromban sokáig azt hittem, hogy e zenei részlet a cseh himnusz. A dúrban megidézett Moldva-dallam már az örömöt, büszkeséget is kifejezte, nyomatékot kapott az ezt megelőző rész nagyon jól előkészített és megvalósított dinamikai különbségének hangsúlyozása miatt. Figyelemre méltó előadásnak lehettünk tanúi. Bár néhány részlet (hangsúlyok, karakterek) alapvetően különbözött a szokásos hangzástól, azért a többi felvétel ismeretében nem nagy az eltérés a szlovák és más együttesek előadása között.
Antonín Dvořákot leginkább az Újvilág-szimfónia utolsó tételének főtémája miatt ismerik, holott a korábbi szimfóniái is izgalmasak. Az V., F-dúr szimfóniája majd húsz évvel korábbi, mint az utolsó; már érett, kiforrott zeneszerzőként mutatkozik be Dvořák. Jellegzetesen elégikus dallamvezetése, indulatkitörései az V. szimfóniában is szerepet kapnak. Az Allegro ma non troppo nyitó tétel pasztorális idillje, majd az ujjongás megjelenítése, később a szinkópák zakatolása a szimfónia szép pillanatai közé tartozott. A második tétel a cseh népi dallamok közül a dumkát csempészte a szimfóniába. Dvořák maga is írt szláv táncokat (Brahms magyar táncai mintájára), a dumka feliratot egyik triója viseli. Nem idegen tőle más népek dallamainak használata, az Újvilág-szimfóniában is szerepelnek. A borongós, édes-bús dallam először a csellókon hangzott fel, a hangszerhez méltó gyönyörű hangszínen, de a hegedűk játéka is szép volt. Az oboa és a klarinét újabb témája sem maradt el a vonósokétól. Nagyszerű példát hallhattunk Dvořák magába forduló, melankolikus, merengő dallamvilágáról, melyet a zenekar teljes odaadással, átérzéssel nyújtott át nekünk. A harmadik, Scherzo tétel oldja ezt a busongást, Dvořák ritkán írt ennyire elementáris erejű zenét. Leginkább Beethoven VII. és VIII. szimfóniája villan meg előttem, a nagy német mester életműve sem a kirobbanó vidámságról szól. A zenekar sziporkázott, kiélvezte a tétel minden egyes hangját, örömmel játszották, felszabadultan, ahogy az utolsó tételt is. Bár a drámai erejű indításnál a csellók nem egyszerre játszottak, az érzelmek ábrázolása terén talán legtovább jutó tétel méltó zárása volt a szimfóniának.
Leoš Janáček Sinfonietta című darabja a szerző 72 éves korában keletkezett. Ha Janáček életrajzából keresünk párhuzamot, egy nagy szerelmet találunk, a nős zeneszerző szerelembe esett egy nála 37 évvel fiatalabb, szintén házas hölggyel. Az inspiráló érzelem hatására több mű is született. A Sinfonietta ötletét egy katona-zenekari koncert adta, ezért is szerepel (talán egyedüliként a zeneirodalomban) 12 trombita, ebből kilenc játssza a fanfárokat, és két basszustrombita. A bemutatón még a Katonai Sinfonietta címet viselte a mű, majd a tételcímek sem maradtak meg (Fanfárok, A kastély, A kolostor, Utca, Városháza). A művet nyitó fanfárokat a rezesek állva játszották, Vladimír Válekígy a mű atmoszférája sem lehetett kétséges. Az első tétel másik témája ellentétes, ötlet és humor váltja a néha himnikus, néha középkori toronyzenére hasonlító sok trombitás részt. A lírai(bb) második tétel vége is él a fanfárral, de szordinált hangszereken, a tétel elején a fuvola és a piccolo dúsításával halljuk. A harmadik tétel népdalszerű intonációja belesimul a vad harsonás-trombitás részek közé, az utolsó tételben nyílik ki a népzenei utalás.
Lenyűgöző hanghatást ért el a zeneszerző a trombiták hangjával, megpróbálta a katona-zenekari hangszínt és a szimfonikus zenekart ötvözni. A kísérlet tetszetős, csak meg kell találni a 14 trombitást hozzá. Ez sikerült Vladimír Váleknak, aki mindvégig kézben tartotta az előadást. A Smetana-mű végére oldódott csak fel a dirigens, aki a pontos, precíz beintéseket a Dvořák- és Janáček-műben sokszor túl egyenes, de ezért világos mozdulatokkal oldotta meg. Zenekara Szlovákia egyik vezető együttese, sok nagyon fiatal taggal. Üde színfolt volt a zenekar és a művek találkozása. Hogy másképp játsszák-e ezeket a műveket? Döntse el mindenki, aki ott volt.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2007. május 23.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Krúdy Gyula szerelmeskönyve
Next Post: Május 13.

Related Posts

  • Bach-kantáták Vashegyi Györggyel Archívum
  • Az ismeretlen Berlioz
    Roméo et Juliette, Les Nuits d’été
    Archívum
  • Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II. Archívum
  • Nemzeti Filharmonikus Zenekar Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – A 11. Doktor Archívum
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York) Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban
  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici)
  • Június 2.
  • Újraolvasva – Szabó Magda: Abigél
  • Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel

Legutóbbi hozzászólások

  1. „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” szerzője Május 28. – papiruszportal.hu
  2. Ez a vár nem az a vár? o) szerzője Heti papiruszok (2321) – papiruszportal.hu
  3. Ne ess pánikba! – Törülközőnap szerzője Május 25. – papiruszportal.hu
  4. Rammstein – Egy ember ég szerzője Rammstein – tűz alatt – papiruszportal.hu
  5. Richard Wagner – Bayreuth varázslója szerzője Május 22. – papiruszportal.hu
  • Dixie-kocsmán túl, Ferencvárosi Fesztiválon innen – Benkó Sándorral egy dzsesszhajón Archívum
  • Május 10. Naptár
  • Május 1. Naptár
  • Kis nép, kis lélek? – Tahiti Archívum
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York) Archívum
  • Az ismeretlen Berlioz
    Roméo et Juliette, Les Nuits d’été
    Archívum
  • Február 8. Naptár
  • Lemezek a tengerentúlról: Catie Curtis és Diane White Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme