Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • ABC – Andersen, Benedek, Csukás… és a többiek Archívum
  • Sjón – a világ szeme Archívum
  • James Herriot: Az állatorvos is ember Archívum
  • A jó kalandregények nyomdokain Archívum
  • Sztravinszkij és a fekete zongora Archívum
  • Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel Archívum
  • Pillangókisasszony, civilben Archívum
  • Newbery Medal – Az ismeretlen Serédy Kató Archívum

Te is, fiam, Bluetooth?

Posted on 2023.09.16.2023.09.14. By admin Nincs hozzászólás a(z) Te is, fiam, Bluetooth? bejegyzéshez

Bódi Zoltán: Infoszótár. Informatikai fogalmak eredete, magyarázata és használata

a papiruszportal.hu archívumából [2011]

Szerző: l. user

Nyilván mindenki tudja, hogy Dánia viking (nem rokona VI. Leninnek) királya, Harald Blåtand (Harald Bluetooth) 940–981(/986) között uralkodott, s olyan jól párbeszélt politikai szövetségeseivel és ellenfeleivel, hogy tevékenysége folytán Norvégia és Dánia felvette a kereszténységet, illetve a két ország egyesült. De mielőtt Helsingørbe irányítva csónakunk elkalandoznánk, térjünk vissza az informatika hullámaihoz: innen ered az összekapcsolás kifejezés. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 13. darabját szedjük ízekre.

Már csak azért is, mert az informatikáról színesen írni nem olyan könnyű, sőt nehéz, hacsak a szerző nem viselkedik úgy, mint a plazmaképernyő akár kétmillió, gázzal töltött, piros, kék és zöld pixele. Két nagy lélegzetű szikár szakszöveg olvasása között vettem kezembe Bódi Zoltán Infoszótárát, és e kötetben sem csalatkoztam, ahogy annak idején a sorozat más darabjaiban, például a Divatszavakban vagy épp a Szlengszótárban sem. A maximum 5/c-es böngészésből trójai program lett: megfertőzött, s majd egy ültő helyben felfaltam, mintha cookie (netsüti) lenne.
A fülszöveget elolvasva (lentebb) érthető a színes ismertetés-mesélés: a nyelvész, főiskolai tanár régóta foglalkozik az informatika terminológiájával és nyelvhasználatával (vagy épp a blogolással). Pedig a hőskorban… Sok hullám verődött addig az Øresundnak, míg mi itthon küzdöttünk-küzdünk – lassan már évtizedek óta kisebb-nagyobb sikerrel – az angol informatikai-számítástechnikai kifejezések közül azokkal, amelyeket használnunk kellene, illene. Szerencsére egyre tisztul a képernyő, és a praktikus, bevett, lecserélhetetlen angol szakszavak mellett szellemes magyar kifejezések is születnek a szakemberek vagy akár az egyszerű felhasználók jóvoltából.
Jellemző screenshot a hőskorból: a család egyik tagjának a kilencvenes évek közepén – az első asztali számítógépet nyűttük – a munkahelyén meggyűlt a baja az adatátvitellel (a floppy azóta már flopi lett ugyan, s nem magyarult, minek is tette volna, már az ifjabb nemzedék nem is ismeri), próbáltak segítségére sietni, de ő felháborodottan kérte ki magának: hogy lenne winchester az otthoni gépünkön?! Ma már van. Merevlemezünk is.
Az Infoszótárban a szerző az angol (persze néha latin tövű, mint az internet vagy a monitor) szakkifejezések eredetének, jelentésének, olykor történetének (kék fogú/áfonyás Harald…) is utánanéz, majd rátér a kifejezések magyar használatára. Hogyan született a szó, mi lehet az oka az elterjedésének; az eredeti kifejezés frappáns jellege, telitalálata, a tükörfordítás szellemessége, illetve éppen a hangalak-hasonlóság (notebook-netbook-noteszgép) a döntő. Vagy miként segít a magyar nyelv az időnként előálló mássalhangzó-torlódáson (guglizik). Nem kerüli meg a nyelvhasználati, helyesírási kérdéseket sem (Internet-internet, boksz-box), leteszi a garast a szerinte helyesnek vélt változat(ok) mellett, de nem köti az ebet a karóhoz, például köznevesülést jósol jó érzékkel a ma még „akadémikus” formában SMS-nek, MMS-nek helyes mozaikszó üzeneteknek.
BitTorrent, chat/cset, bit és byte, dpi, EeePC, iPad, POP3, SSD, e-ziner és természetesen számos magyar szakkifejezés. Szabatos infokommunikációs és nyelvészeti barangolásban lehet részünk, miközben az aha effektus dörömböl a fejünkön: hát persze…, logikus…, erre miért nem jöttem rá eddig? stb. Bódi Zoltán mind a haladó, mind a kezdő felhasználó barátja lesz ezzel a könyvvel. A lehető legjobb stílusban, szórakoztatva ismertet. És hogy annyira azért ne vegyük komolyan magunkat, két betűszófeloldás között ilyen kultúrkincsre/levélszemétre is találni a kötetben, mint a spam esetében: a Monty Python hetvenes évekbeli éttermi húskonzervéig vezeti vissza a szó eredetét.
Asszem bodizo Infoszótára user friendly, rulez, sőt tutez 5let és helpdesk (oldások és kötések a kötetben).

Füles
Infokommunikációs eszközök vesznek körül, az egyszerű polgárból az internet előtt ülve már felhasználó lesz, és rögtön olyan nyelvi-technológiai közegbe kerül, ahol számtalan új kifejezés, nyelvhasználati forma ismeretét követeli meg tőle a környezet. Az Infoszótár felvillantja az informatikai szaknyelv szépségét, érdekességeit, néhol meglepő és gyakran kreatív nyelvi megoldásait.
A kötet újdonsága a személetmódja: megteremti a kapcsolatot az informatika, a nyelvtudomány és a felhasználók között, vagyis közérthetően, tudományos pontossággal és érdekesen kíván magyarázatot adni a kifejezések jelentésére, a technológiai háttérre és a nyelvi, nyelvhasználati, szükség esetén a helyesírási háttér bemutatására. Így egyaránt használható értelmező szótárnak, olvasmányos, tájékoztató, ismeretterjesztő munkának és tudományos továbbgondolásra is alkalmas adattárnak. Megtudhatjuk például, mit jelent a podcasting, kit nevezünk geeknek, mire való az EeePC, vagy mit rövidít a TFT. Választ kapunk arra is, hogy a software nálunk miért lett szoftver, vagy hogy miként írjuk a képüzenetet: MMS, mms, netán ememes?
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén. A Magyar Rádió Netidők (korábban Modem idők) című digitális kultúrával foglalkozó műsorának 1995-től, a kezdetektől fogva állandó szereplője, nyelvész szakértője. Kutatási területe az informatika nyelvhasználata és terminológiája.
A kötet megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

Bódi Zoltán: Infoszótár
Informatikai fogalmak eredete, magyarázata és használata
Ékesszólás kiskönyvtára sorozat, 13.
Tinta, Budapest, 2010

Kartonált, A/5, 232 oldal
Lektor Minya Károly
Szakmai lektor Spányik Balázs, Szilágyi Árpád
9789639902626

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: A negyven legszebb ária
Next Post: Öt Bach

Related Posts

  • Mahler „Pán-szimfóniája” Archívum
  • Karácsony a Warnertől Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – Fekete és fehér egy személyben Archívum
  • „Véres víziókban és verziókban” Archívum
  • Don Giovanni, a szédítő Archívum
  • Foster, Várdai és a Nemzeti Filharmonikusok Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  2. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  4. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  • Szerencsés tévedés Archívum
  • Prokofjev, a háborús zeneszerző Archívum
  • Kortársak és klasszikusok, klasszikusok és kortársak Papiruszportal
  • Kiszin és Szkrjabin Archívum
  • Május 5. Naptár
  • Január 25. Naptár
  • „Isten és sátán közötti alku” Archívum
  • „…csendes, meditáló ember” Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme