Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Joe Blessett és Alexis Parsons Archívum
  • Ian Bostridge és az Europa Galante Archívum
  • Brunszvik-kastély Archívum
  • A ceglédiből szegedivé lett író: Tömörkény István Archívum
  • Mendelssohn és az oratórium Archívum
  • Marék Veronika és Alföldi Róbert Archívum
  • Otthon a Kárpát-medencében Archívum
  • Haydntól Griegig az Engegård Quartettel Archívum

Heti papiruszok (2314)

Posted on 2023.04.09.2023.04.09. By admin Nincs hozzászólás a(z) Heti papiruszok (2314) bejegyzéshez

Hadd fusson a gyermek álmok fuvallatán
Csapongva illanó arany lepkék után!
Legyen, mint a tavasz, vidám tekintetű,
Kis ajka zendüljön, mint égi csöngetyű!
Harmatos bokrétát hadd tépjen a mezőn!
Hajolj le, csókold meg, öleld szívedre hőn!
Becéző szeretet övezze fürtjeit –
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!

Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) író, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző. —» A Pósa-szobor és a Pósa-asztal


Boldog húsvéti ünnepeket!

Tudd meg: szeretni kell, a gúny fintora nélkül,
a púpost, a hülyét, a gonoszt, a szegényt,
hogy majd Jézus elé dús diadalmi ékül
jótetteid terítsd az út szőnyegeként.

Charles Baudelaire (Párizs, 1821. április 9. – Párizs, 1867. augusztus 31.) francia költő és művészeti esszéíró-kritikus, a világirodalom egyik jelentős alakja.


„Bizonyos koron felül már nem az a fontos, mit mondanak az emberről, hanem, hogy ő mit tart saját magáról. Legbelül, négyszemközt saját magával, ott, ahol semmiféle ripacskodással, semmilyen ledér mutatvánnyal nem lehet elkendőzni az igazságot.”

Rónay György (Morócz György József, Budapest, 1913. október 8. – Budapest, 1978. április 8.) József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész.


A keresztény hit középpontjában Jézus kereszthalálát követő feltámadása, majd mennybemenetele és a világ végét követő feltámadás áll, amikor Isten mindenkit megítél az élete alapján. A keresztények, zsidók és a muszlimok szerint a végítéletkor minden valaha élt ember fel fog támadni.

„Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat.”

gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”. —» Szereti ön Széchenyit?


Szomjan halok a forrás vize mellett;
Tűzben égek és mégis vacogok;
Parazsas kályhánál vad láz diderget;
Hazám földjén is száműzött vagyok.

François Villon (François de Montcorbier, 1431 vagy 1432 – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költőjét.


A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek.
Ha nem ismered be a hibáidat, semmit sem ér a bűnbocsánat!
De kár bocsánatot kérni, ha újra vétkezel…

„Az egyszer elzálogosított gerincek kiváltására sohasem kerül sor.”

Osvát Ernő (Roth Ezékiel, Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író, 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője.


„Milyen jó lenne, ha az élet is olyan volna, mint a fekete palatábla az iskolában: ami velünk történik, azt mind krétával írná fel valami titkos kéz, és amikor visszatekintünk a múltra, egyszerűen letörölhetnénk azt, ami nem sikerült.”

Lakner Artúr (Zólyom, 1893. április 7. – Németország, 1944.) író, filmdramaturg, színházigazgató, Lakner Bácsi Gyermekszínházának alapítója.


Európa egyik legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme a Cseh köztársaságban működő Károly Egyetem (Univerzita Karlova, Universitas Carolina).
Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb egyetemét IV. Károly cseh király (később, mint német-római császár megerősítette) alapította 1348-ban, április 7-én. Az alapítói Aranybullában kiváltságokat és mentességeket adott az intézménynek.

„Aki könyvet olvas, maga idézi fel a látványt, maga teremti meg a hangokat, maga alkotja meg a mozdulatokat, az arcvonásokat, az érzelmeket. Maga alkot meg mindent, ami több a puszta szónál. És aki a legcsekélyebb örömét leli az alkotásban, annak olyasvalamit nyújt a könyv, amit a televízió soha.”

Isaac Asimov (Iszaak Judovics Ozimov, Petrovicsi, 1920. január 2. – New York, 1992. április 6.) Hugo- és Nebula-díjas orosz származású amerikai író és biokémikus.


Heti találós kérdésünk

Jövő héten, április 11-én, József Attila születésének évfordulóján ünnepeljük a
Magyar Költészet Napját.
Felsorolunk hét idézetet és hét magyar irodalmárt.
A feladat, az idézetekhez kapcsolni a szerzők neveit.

1. Az a költészet funkciója, hogy megtisztítsa a szavakat, és újra felragyogtassa őket a saját jelentésükben.

2. Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen.

3. Matematika nélkül ma már nincs filozófia; filozófia nélkül nincs költészet, irodalom.

4. Mi az élet költészet nélkül, csontváz, melynek bíbor ajkai, igéző keble lerohadtak, melynek csontüregében a kajánság kígyója lappang.

5. Minden ember életében gazdag költészet rejlik, mely megfogalmazásra lenne méltó.

6. Mindenkit érnek traumák a mindennapokban, amelyeket valahogy fel kell dolgoznia. A költészet pedig pont erre van kitalálva. Egy művészetektől eltiltott társadalomnál rosszabb nincsen.

7. Tudomány és költészet. Egyik azzal foglalkozik, amit még nem ismer – a másik azzal, amit már ismer.

Karinthy Frigyes
Kosztolányi Dezső
Madách Imre
Nyáry Krisztián
Ottlik Géza
Tóth Krisztina
Váci Mihály


„A tojás a születés és az elmúlás egyszerre, a törékeny burokban múló idő. Egy tojásból minden lehet.”

Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, drámaíró, gyógyszerész, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. —» Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény


„Az ember annyi igazságra tehet szert, amennyit van bátorsága megközelíteni.”

Saul Bellow (Montréal, 1915. június 10. – Brookline, Massachusetts, 2005. április 5.) Nobel-díjas amerikai író.


Mácsai István (Budapest, 1922. április 5. – Budapest, 2005. szeptember 16.) Munkácsy-díjas festőművész.
Kezdetben az életképek, a portrék, a csendéletek, szimbolikus alkotások, később az ember épített környezete, lakóhelye, Budapest jelentette számára festészetének fő tárgyát. A szürnaturalista, fotórealista, hiperrealista festészet és az objektív kiemelés mögött emocionális indíttatás jellemzi művészetét (Pesti gang, Látomás, Téli vadászat).

„Voltak emberibb korok, amikor a haldoklót kézen fogva vezették át a túlvilágba az élők. A szerzetesek között ma is szokás, hogy az élők a haldoklóval a túlvilágról beszélgetnek szépen, csöndesen, nyugodtan, és közben fogják a kezét. Nem tekintik olyan nagy dolognak a halált, de becsülik annyira az életet, hogy az élő mellett legyenek az utolsó pillanatig. Amikor rájuk kerül a sor, az ő kezüket is fogja majd valaki. Amikor pedig sírniuk kell, sírnak.”

Spiró György (Budapest, 1946. április 4.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.
—» Spiró György: Kémjelentés


Előző heti találós kérdésünk helyes megfejtése:

4. Juhász Gyula

Versének címe: Április bolondja

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) Baumgarten-díjas költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője. 1899-ben jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. 1905-ben megismerkedett Adyval, aki nagy hatással volt rá. 1918-ban tagja lett a szegedi Nemzeti Tanácsnak. Életét derékba törte a kommün bukása. Nyugdíjat nem kapott, verseivel, cikkeivel kereste kenyerét. Negyedszázados költői jubileumát 1923. május 20-án Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móra Ferenc köszöntötte. 1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal, 1930-ban és 1931-ben is megkapta. Egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának alaphangja a mélabú és a rezignált bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét, nyelve konkrétabb, reálisabb, érthetőbb. Az impresszionista hangulatlíra művelője volt. Mélyen hitt a szépségben és a művészetben, mely az elveszett Édent jelentette neki (Késő szüret; Fiatalok, még itt vagyok!; Szakállszárító).

„A művészet a XX. század második felében elveszítette a titkát. Napjaink művésze azonnali és teljes elismerést vár, gyors fizetséget azért, ami a lelkében zajlik.”

Andrej Tarkovszkij (Zavrazsje falu, Ivanovói ipari terület (ma Kosztromai terület), Szovjetunió, 1932. április 4. – Párizs, 1986. december 29.) szovjet-orosz filmrendező, forgatókönyvíró; a modern filmművészet korszakos, stílusteremtő alakja.


„Az igazi tekintélyt nem védi törvény parancsa, fegyverek hatalma, az igazi tekintély a maga erkölcsi erejével hat. A nézésével hat, egyéniségének kisugárzásával.”

Fenyő Miksa (Fleischmann, Mélykút, 1877. december 8. – Bécs, 1972. április 4.) író, a Nyugat alapító főszerkesztője, a GYOSZ-igazgatója, mecénás, országgyűlési képviselő.


Yuknoom Yichʼaak Kʼahkʼ („Jaguar Paw Smoke”, 649. október 6. – 698. március 31.) maja király halotti maszkja.
A Kígyó dinasztia tagja, 686. április 4-én foglalta el a Kaan királyság fővárosában Calakmulban lévő trónját. Ez az időszak volt a mezoamerikai kultúra klasszikus korszaka.

„Semmi értelme féltékenykedni, mikor az ember úgysem védekezhet. Csalás ellen nincs barikád.”

Graham Greene (Berkhamsted, 1904. október 2. – Vevey, 1991. április 3.) angol író, drámaíró, kritikus.


Legnagyobb kints a’ szabadság!
Vérrel szerzik azt a’ nemzetek;
én is benned, szép szabadság!
véghetetlen kintset tisztelek.

Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.) író, költő, nyelvész, polihisztor, műfordító, irodalomszervező, énekes, hárfás és zeneszerző, esztéta.

Egyéb kategória Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Egy évforduló ürügyén – Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok
Next Post: Április 10.

Related Posts

  • Heti papiruszok (2324) Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2303) Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2328) Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2316) Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2313) Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2302) Egyéb kategória

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Két mű, két világ
  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Szeptember 2. Naptár
  • KulTúra Északnyugat-Magyarországon V. Archívum
  • A semmi regénye
    Grendel Lajos: Négy hét az élet
    Archívum
  • Ne ess pánikba! – Törülközőnap Archívum
  • November 15. Naptár
  • Henry Purcell (1659, [?] London – 1695. november 21., [?] London) Archívum
  • Stanczik Edina: Közelstávol Archívum
  • UMZE-hangverseny Ligeti György tiszteletére Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme