egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Franz Schubert Bécs külvárosában, Lichtenthalban született 1797. január 31-én. Apja is kedvelte a zenét, egy népiskolában volt tanító. A kis Franz kiemelkedő zenei tehetsége hamar megmutatkozott, nyolcéves korától énekelt, hegedült, orgonált és zongorázott. Tizenegy évesen felvették a bécsi udvari énekkarba, tanárai Wenzel Ruzicka orgonista és Antonio Salieri (udvari karmester),…
a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: Lehotka Ildikó Úgy hozta a véletlen, hogy rövid időn belül két olyan zenekari estet kínáltak, melyekben francia szerzők művei szólaltak meg. Míg a Budapesti Fesztiválzenekar Marc Minkowski vezényletével mutatott be eleddig jószerivel ismeretlen műveket a Művészetek Palotájában (magam a november 2-i koncerten voltam), a Pannon Filharmonikusok vezető karmesterükkel a már…
Szerző: Lehotka Ildikó2022.10.02. Kísértethistória, szellemtörténet, horroropera és hasonló elnevezések olvashatóak a Henry James kisregénye alapján komponált Benjamin Britten opera ismertetése kapcsán. A történet továbbgondolásra érdemes, hiszen nem tudjuk, hogy a Nevelőnő vagy a gyermekek képviselik-e a (Fischer Iván szavaival) objektív világot. Két alkalommal szólalt meg a darab a Müpa nagytermének színpadán (szeptember 9-10.). Benjamin Britten…
Verdi: A szicíliai vecsernye a papiruszportal.hu archívumából [2011] Szerző: Lehotka Ildikó Nem a legismertebb, de a szerző művei közt előkelő helyet foglal el A szicíliai vecsernye, a magyarországi, 1856-os bemutatón még a Guzman Johanna címre hallgató opera. A Vecsernye Párizs számára komponált mű, a párizsi világkiállításon hangzott fel először, 1855. június 15-én. Sem a közönség,…
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó 1791. december 5-én Bécsben elhunyt az egyik legnagyobb zeneszerző. Elevenítsük föl e kivételes művész életpályáját! Wolfgang Amadeus Mozart 1756-ban született Salzburgban. Édesapja, Leopold Mozart maga is zenész, a salzburgi hercegnél udvari zeneszerző és másodkarmester volt. Leopold Mozart nevét hegedűiskolája és szimfóniái tették ismertté, valamint természetesen fia, Wolfgang Amadeus. A…
a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: szabói Brahms barátai javaslatára kezdett a szimfóniaírásba, ekkorra már jó néhány műve sikert aratott, többek között a Variációk egy Haydn-témára című darabja, a két zenekari szerenád. Hosszan dolgozott az I. szimfónián, örökösen azt érezte, hogy Beethoven után szinte nem lehet folytatni a műfajt. Talán ezért sem véletlen, hogy a szimfónia…
a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Szabó Ildikó Verdi fiatalkori, Ernani című operája nem tartozik az ismert, gyakran játszott művei közé. Pedig a zene szenvedélyes, nagy, színes tablók szerepelnek az énekkar jóvoltából. A viszonylag rövid áriák csak a mű javára válnak. Ezek közül nem sok ária és együttes szerepel a Népszerű operaáriák sorozatban, pedig kellemesek a…
a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: szabói Lassan véget ér a Puccini-év, melyet világszerte ünnepeltek, december 22-én, 150 éve született a melódiagazdag operáiról ismert zeneszerző. Talán az ő operáit játsszák a legtöbbet, egy-egy áriája reklámokban is feltűnik. A Plácido Domingo Sings Romantic Puccini című Sony-lemez nagy sikerre számíthat, hiszen mindkét név garancia a minőségi zenére, az…
Tovább… “Romantikus Puccini, romantikus Domingo
Plácido Domingo Sings Romantic Puccini” »
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Míg az I., Brahms negyvenes évei derekán írt szimfónia a küzdelmet állítja előtérben, addig a II., D-dúr szimfónia a szelídséget, népi hangvételt, a természeti képeket sem nélkülöző, az egyszerűbb zenei anyagot mutatja. Nem is véletlen, hiszen Brahms alig egy hónap alatt készült el a darabbal, a Wörthi-tó mellett –…
a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: szabói Bakfark Bálint hazánkon túl jóval ismertebb, kétség nem fér hozzá, hogy a reneszánsz egyik legnagyobb képviselője volt. Lantvirtuózként egész Európát bejárta, királyok, főurak kegyeltje, dicsőítő énekeket írtak hozzá. Hogy nálunk születésének 500. évfordulója elkerülte a figyelmet, ezen már nem is csodálkozunk. Bár 1506-ban vagy 1507-ben született Bakfark Bálint, az…
