Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • ABC – Andersen, Benedek, Csukás… és a többiek Archívum
  • A Zongora – ifj. Balázs János koncertje Archívum
  • Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós Archívum
  • Sírj, vagy nevess… Sanzonok Archívum
  • Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa Archívum
  • Zsuzsa néni Archívum
  • Állatnevek enciklopédiája Archívum
  • Nyugtalan ragyogás: Rudolf, Bruckner, Brahms, Freud, Herzl, Klimt, Schnitzler, Strauss Bécse Archívum

Ábrándozás Ivesszal, Debussyvel és Richard Strauss-szal

Posted on 2023.04.25.2023.04.23. By admin Nincs hozzászólás a(z) Ábrándozás Ivesszal, Debussyvel és Richard Strauss-szal bejegyzéshez

Vagy Don Quijotéval

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: Lehotka Ildikó

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar ismét izgalmas műsorral várta az érdeklődőket május 26-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az est különlegessége egy Ives-mű volt, a III. szimfónia, tőle már a második darab ebben az évadban. A zenekar korábbi koncertjein is játszott amerikai zeneszerzőktől (Copland, Bernstein) néhány darabot, külön fejezetet érdemelne a körülbelül 130 éves amerikai műzene összehasonlítása a nagy hagyományokkal, zeneszerzőkkel, előadókkal fémjelzett európaival.

Az első mű Charles Ives háromtételes (I. Old Folks Gatherin’ II. Children’s Day III. Communion) III. szimfóniája volt, mely – ahogy az ismertetőben áll – a szabadtéri vallásos összejövetelek zenei lenyomata. A szimfóniában több himnusz szerepel, a hangszerelés sem megszokott, a vonóskar mellett csak fuvola, oboa, klarinét, fagott, harsona és két kürt szerepel.
Maga a szimfónia nem a hagyományos értelemben vett műfaji jegyeket viseli: a tételek tempója és zenei szövete, felépítése hasonló, erre a zenére nem kapjuk fel a fejünket. Mindhárom tétel lezárása – fokozatos, a semmibe vesző halkítás – szintén azonos.
Az est karmestere a magas, vékony, magyar származású Mischa Santora volt, aki jelenleg Mischa Santora az Egyesült Államokban él. Ezért gondoltam, hogy az európai fültől, mentalitástól kicsit idegen művet – mint Európában született, de Amerikában dolgozó zenész – közel tudja hozni a közönséghez. A zenekar a karmesteri utasításokat többé-kevésbé pontosan tolmácsolta, de a belépések és zárások nem mindig sikerültek egységesen. A vonóshangzás szép, telt volt, különösen a kissé gyorsabb tempójú, mozgalmasabb, dúsabb hangszínű középső tételben. A fúvósok sokkal nagyobb szerepet kaptak, mindegyikük szépen játszott.
Mischa Santora nem nagyon tudott mit kezdeni a szimfóniával. Kissé egysíkú dinamika jellemezte a művet, a tételeken belüli sokféle téma, dallam, himnusz nem különült el egymástól, nem éreztem, hogy valami új, fontos, a darabon belül lényeges zenei anyag következne. Vezénylésének, mozdulatainak nem volt igazi súlya, még a nagy ütéseknél sem. Egy szó, mint száz, Ives szimfóniáját nem tudta mélységében megismertetni, megszerettetni a közönséggel.

Debussy Noktürnök című, szintén háromtételes (I. Felhők, II. Ünnepek II., Szirének) zenekari képsorozata a zenei impresszionizmus magasiskolája, a pillanatnyi érzések, benyomások sokszor ködszerű ábrázolása jellemzi a ciklust. Maga Debussy adta meg a programot mindhárom tételnek/tételhez. Nos, éppen a tételek lényege, a gyorsan változó hangulati elemek, az apró, de fontos ritmusok, egyszóval az impresszionizmus, a lélek hiányzott az előadásból. Az, amiért íródott. Hiába illett jobban a karmesterhez a gyorsabb tempó, hiába hallottunk gyönyörű fuvola- és angolkürtszólót az első, trombitaszólót a második tételben, a darabot inkább csak eljátszva, s nem előadva hallhattuk. A harmadik tételben a Nemzeti Énekkar Nőikara énekelt. Néha soknak éreztem a kórust, nem volt arányban a zenekari hangzással, a szirének egyébként sem hangosan énekelnek, de ez nem a kórus hibája, ők a karmesteri intésnek tesznek eleget.

Szünet után Richard Strauss Don Quixote – Fantasztikus variációk egy lovagi jellegű témára, zenekarra alcímű szimfonikus költeményét játszotta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Perényi Miklós és Bársony László közreműködésével. A bevezetést és az azt követő tíz variációt a zeneszerző Miguel de Cervantes jól ismert története alapján komponálta. A programot Richard Strauss aprólékosan megadja a bevezetés és minden variáció előtt, bár a zenéből szinte mindig kiderül, hol tart a történet (a második variáció, a harc a birkákkal különösen remekbe szabott részlet). Egyedi Don Quixote és Sancho Panza zenei ábrázolása: míg a hórihorgas búsképű lovag – aki ábrándokba menekül – megszemélyesítője a cselló (Pjatigorszkij, a minden értelemben nagy orosz csellista a magány kifejezőjének értelmezte hangszerét), addig a tömzsi Sancho Panza megtestesítője a brácsa, basszusklarinét és tenortuba.
A szimfonikus költemény vagy variációsorozat igazán élvezetes volt. Mindkét szólistáról csak a legjobbakat mondhatjuk el: Perényi Miklóst sokszor (de nem elégszer) hallhatja a közönség itthon és külföldön, koncertek, fesztiválok megbecsült és szívesen látott szereplője. Gyermekkorától kezdve a lehető legmagasabb nívón teljesít nemcsak szólistaként, de kamarazenészként is. Don Quixote „szerepét” is a legnagyobb alázattal, ha kell, humorral játszotta, a búsképű lovag halálát nemcsak zenével, de csellóra hajtott fejével is jelezte. Bársony László a brácsa avatott képviselője – bár hangszere miatt nem szerepel annyit, mint Perényi Miklós. A muzsikálásban a két művész egymásra figyelése és a darab minél meggyőzőbb tolmácsolása felülmúlhatatlan volt (cédén is megjelent a mű kettejük előadásában, Ferencsik János vezényletével, az ÁHZ-val). Nem törekedtek szólistaallűrökre, csak a szimfonikus költemény által kívánt nem csekély feladatot teljesítették. Méltó partner volt ebben Mischa Santora és nem utolsósorban a zenekar.

Bevezetés: Don Quijote lovagregény-olvasmányai hatására, elveszítvén józan ítélőképességét, elhatározza, hogy maga is kóborló lovag lesz.
Téma: Don Quijote, a búsképű lovag (szólócselló), Sancho Panza (basszusklarinét, tenortuba, szólóbrácsa).
I. variáció: A különös pár kilovagolása, a szép Dulcinea del Tobosóról való ábrándozás és kaland a szélmalmokkal.
II. variáció: Győzedelmes csata a nagy Alifanfaron császár serege ellen (harc a birkákkal).
III. variáció: Beszélgetések a lovag és szolgája között: az elégedetlen Sancho szólásmondásokkal tarkított kérdései, melyekre Don Quijote csitítóan, kioktatóan válaszol, és az elhivatott lovagi szolgálatról elmélkedik.
IV. variáció: Szerencsétlen kaland a zarándokokkal.
V. variáció: Don Quijote őrségben. Forró üdvözlete a távoli Dulcineának.
VI. variáció: Találkozás a parasztlánnyal, akit Sancho elvarázsolt Dulcineának nevez.
VII. variáció: Lovaglás a légben.
VIII. variáció: Szerencsétlen utazás az elvarázsolt csónakon (Barcarola).
IX. variáció: Harc a vélt varázslók ellen: két szerzetes szamárháton.
X. variáció: Párbaj a Fehér Hold lovagjával, aki legyőzi Don Quijotét. Don Quijote elbúcsúzik a fegyverektől, s elhatározza, hogy visszamegy pásztornak a falujába.
Finálé: Józan eszét visszanyerve utolsó napjait csendes szemlélődéssel tölti. Don Quijote halála.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Mikrocsodák tömkelege – az ember néha belül ír
Next Post: Alexandra David-Neel – Jongden láma: Az öt bölcsesség lámája

Related Posts

  • Csajkovszkij kétszer a Nemzeti Filharmonikusokkal Archívum
  • A sokarcú David Niven Archívum
  • Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce) Archívum
  • BMC: Satie és Liszt egy lemezen Archívum
  • George Lucas és Robert Zemeckis – párhuzamos életrajz Archívum
  • Lajtha László és a titkos szoba – Solymosi Tari Emőke: „…magam titkos szobája” Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban
  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici)
  • Június 2.
  • Újraolvasva – Szabó Magda: Abigél
  • Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel

Legutóbbi hozzászólások

  1. „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” szerzője Május 28. – papiruszportal.hu
  2. Ez a vár nem az a vár? o) szerzője Heti papiruszok (2321) – papiruszportal.hu
  3. Ne ess pánikba! – Törülközőnap szerzője Május 25. – papiruszportal.hu
  4. Rammstein – Egy ember ég szerzője Rammstein – tűz alatt – papiruszportal.hu
  5. Richard Wagner – Bayreuth varázslója szerzője Május 22. – papiruszportal.hu
  • Május 13. Naptár
  • Guinness Rekordok könyve és a Biblia Archívum
  • Chopin, az örök Archívum
  • December 29. Naptár
  • Képzett társítások Harasztÿ Istvánnal és Petőcz Andrással Archívum
  • December 13. Naptár
  • Rameau és a humor Archívum
  • Valóság, só – Karthágó Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme