egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Az olasz származású Jean-Baptiste Lully 14 évesen táncosként, hegedűsként énekesként egy francia nemesi házba került, itt érte a szerencse, hogy XIV. Lajos felfigyelt rá. 1772-től, 30 korától már intendáns, annak ellenére, hogy a király igen nehezményezte férfikapcsolatait. A comédie ballet-k után Lully megpróbálkozott az operaírással is, leginkább a tragédie…
a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: Mika Róbert Andrew Lloyd Webber az angliai Dél-Kensingtonban született 1948. március 22-én. Szülei szoros kapcsolatban álltak a muzsikával, édesapja, William Lloyd Webber zeneszerző és zenetanár, édesanyja Jean Hermione csellista volt. Míg ő apja nyomdokaiba lépett, fivére, az 1951-es születésű Julian édesanyja csellószeretetét örökölte, és belekóstolt ő is a zeneszerzésbe. Webber…
Deutsche Grammophon 445 238-2 GH a papiruszportal.hu archívumából [2004] Szerző: Lehotka Ildikó Az orosz műzene a XVIII. században alakult ki. A semmiből előtűnő, minden előzményt nélkülöző művek és zeneszerzők rögtön a romantikus korszak kedvelt és világhírű képviselőivé váltak. Az orosz mesterek egy-két kivételtől eltekintve autodidakta módon képezték magukat, szinte mindegyiküknek volt polgári foglalkozása. Sokuk életében…
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov összes versenyművét tartalmazó lemezt adott ki a Warner, hiánypótló felvételeket, hiszen sem a zeneszerző műveit, sem azt az oroszoknál igen jelentős korszakot, a századfordulóét nem igazán ismerjük. Glazunov, Ljadov és Szkrjabin az a három zeneszerző, aki az orosz romantika középső periódusát képviseli, de árnyékban maradtak, Csajkovszkij,…
Tovább… “Versenyművek, karakterdarabok, Glazunov tollából” »
Richter in Hungary (1954–1993) a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Szvjatoszlav Richter kétségtelenül a legnagyobb zongoristák egyike, aki rengeteg koncertet adott élete során, 3589-et, évente körülbelül nyolcvanat-százat. Nem ragaszkodott a legfrekventáltabb koncerttermekhez, szeretett egészen kis helységekben is játszani. Zárkózott személyisége miatt vagy éppen ennek ellenére legendák keringtek róla, mely idősebb korára nagyon zavarta, ezért is…
a papiruszportal.hu archívumából [2015] Szerző: Lehotka Ildikó Az Operaház Faust225 sorozatának két premierje egy alig ismert, és egy annál inkább kedvelt (de nem túljátszott) darabja volt, Ferruccio Busoni Doktor Faustja mellett Gounod Faustja is színpadra került, ráadásul imponáló szereplőkkel – Rost Andreával és Bretz Gáborral. A rendezés Micha³ Znaniecki munkája, aki nem akart mindenáron rendezői…
Zenekari szvitek a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Igazán izgalmas az orosz zene fejlődése, berobbanása az egyetemes zenetörténetbe, majd jobbnál jobb művek megjelenése, ez utóbbi töretlenül zajlik. Az orosz romantika első fecskéi, a XIX. század elején alkotó Mihail Ivanovics Glinka és Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij után az orosz Ötök időszaka következett, már az európai és orosz…
Szerző: Lehotka IldikóFotó: Zentai Lázár A Budapesti Fesztiválzenekar francia darabokat tolmácsolt február 10-11-12-i koncertjein. A 19-20. század fordulójának két kiemelkedő zeneszerzője, Ravel és Saint-Saëns művészete állt a középpontban. A francia műveket bemutató koncert karmestere és zongoraszólistája – Louis Langrée és Jean-Efflam Bavouzet szintén francia volt. Magam az első koncertet hallgattam. A macskakedvelő és japánkertjét gondozó…
Tovább… “Színek és hangok – a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje” »
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Nevét elsősorban filmzeneírói munkássága miatt ismerjük, nem ő az egyetlen, akinek a karrierje ezzel forrt össze, holott művei nagyobb figyelmet érdemelnének. Talán Korngold a másik jó példa erre a kettősségre, ő is megmaradt a filmzeneírók skatulyájában. Rózsa 1907-ben született, a lipcsei tanulóévek után Párizsban, majd Londonban élt. 1940-től Hollywoodba…
a papiruszportal.hu archívumából [2013] Szerző: szabói A Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája közös produkciójaként szólalt meg Giuseppe Verdi A kalóz című operája április 25-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A művet először hallhattuk Magyarországon, bár a szerző 1848-ban fejezte be 13. operáját, a bemutató is ebben az évben volt Triesztben. A műnek nem volt…
