Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • „Még mindig abban a lendületben vagyok…” – interjú Sebő Ferenccel Archívum
  • I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelye
    Az MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon
    Archívum
  • Ritka magyar Archívum
  • A Főnix és Magyarország Archívum
  • Az Aegon Művészeti Díj második kitüntetettje: Rakovszky Zsuzsa Archívum
  • Ügyeletben. Egy kezdő orvos feljegyzései Archívum
  • Egérodisszea, kalandregény gyerekeknek Archívum
  • Evelyn Waugh Archívum

A sivatag istene – Smith Taitája

Posted on 2023.12.20.2026.01.18. By admin Nincs hozzászólás a(z) A sivatag istene – Smith Taitája bejegyzéshez

Wilbur Smith: A sivatag istene

a papiruszportal.hu archívumából [2014]

Szerző: Szabó Ildikó

Wilbur Smith újabb kötete egyiptomi sorozatának folytatása, a korábban már megismert Taita életének újabb szeletét tárja az olvasó elé. Számtalan csavarral dúsítja az író az ókori történetet, szerelmi szálakkal, tünékeny árnnyal, csataleírásokkal, lányrablással, míg végül egy birodalom összeomlásával varrja el a szálakat.

Az ókori Egyiptomról szóló szépirodalom kapcsán óhatatlanul Waltari Szinuhéja jut az embernek először az eszébe, ott is a főhős közvetíti az eseményeket, az ő szemszögéből látjuk a történetet. Ott is megjelenik a bika, csatákat vívnak, Szinuhe ereiben is királyi vér csörgedez. Míg a Szinuhe lezárt, kerek egész, Smith egyiptomi történetei szinte folyammá olvadnak össze, adagolva az eunuch Taita életének darabkáit. A két főhős közt is nagy az ellentét, Szinuhe tisztában van tulajdonságaival, Taita viszont fennen hangoztatja magasabbrendűségét végig A sivatag istene kötetben.
A könyv érdekes, nemcsak a trónért folyó harcok, kalandregénybe illő epizódok, hanem a szerelmi szálak miatt is; a Taita által nevelt két fáraócsemete, Tenuti és Bekatha rangjukon aluli férfiba, katonába szeretnek bele. Mindkét lányt a krétai Minósznak ígérik feleségül, hosszú és viszontagságos úton jutnak el a forró sivatagon keresztül leendő otthonukhoz. Taita mint az uralkodó család ismerője, titkok tudója, esetenként a fáraó pecsétjének birtokosa – olyankor a birodalom első embere – segíti Bekatha és Zarasz szerelmét, talán ezek a szakaszok a legjobban kibontottak. Míg ez a vonal a nők érdeklődésére tarthat számot, a harcok, véres leszámolások a férfi olvasókat kötheti le elsősorban. És nem véletlen, hogy Smith egy letűnt világ ködébe burkolja a történetet, hiszen ki ne lenne kíváncsi az ókori nagy kultúrákra? Valahol ismeretterjesztő is a kötet, régen elfeledett szavakat hív életre az olvasóban, a történelmi események, a korabeli élet pillanatait, szokásait eleveníti föl bennünk.
Nehéz A sivatag istene műfaját meghatározni, az író ide is, oda is kikacsint, hol kalandregénynek – benne túlélési technikákkal –, hol történelmi, hol misztikus regénynek, hol naplószerűnek érezzük a kötetet. Az említett lányrablástól kezdve a Taita által elkövetett gyilkosságig, az evezősök iszonyatos munkájától a baljóslatú helyek leírásáig mindent megtalálunk. Nem érzem szoros egységben a szálakat, ráadásul rengeteg mellékszereplőt ismerünk meg. A főbb karakterek jellemzése némely esetben nagyon jó, máskor szeretnénk egy-egy figura több tulajdonságát is megismerni, talán Bekatha bemutatása a legkompaktabb. Zarasz esetében leginkább a hősi vonal a kiemelt, Atónt, Taita jó barátját és baópartnerét lekicsinylően kezeli az író, de indokolatlanul keveset tudunk meg például Loxiáról, aki fontos szerepet tölt be a történet végén.
„Azon gondolkodtam, miért is vagyok olyan elégedett magammal” – olvashatjuk Taita szavait, a nagyfokú önimádat, a tökéleteshez közelítő önkép, a mindent tudás, a kivételes megjelenés, a rengeteg találmány a korombeliek számára már-már egy letűnt korszak nagy alakját idézi, akinek a neve minden tankönyvben szerepelt (már Lenin is rámutatott arra, hogy…). Taita szégyentelenül öntelt, és az olvasó ezt nem mindig érzi humorosnak, ráadásul az ő szájából halljuk a történetet. Taita csak akkor válik esendővé, porszemmé, mikor a babiloni istennő (aki szegről-végről rokona is a kasztrált férfinak), Inana jelenik meg – ezek a szakaszok is gyönyörűek, álmok, vágyak keverednek.
Kicsit hosszúnak, túlságosan szerteágazónak érzem a történetet, de a könyv szórakoztató. Néha úgy tűnik, Smith számára egy ilyen regény megírása szinte ujjgyakorlat. Az olvasók azonban mindig örülnek az új kötetnek.
Itthon nagyon hamar jelent meg a világszerte ismert író új műve a Delej Kiadónál, a fordító Kovács Ágos. Dicséretes gyorsasággal készült el a magyar kiadás, azonban nem lehet elhallgatni a szöveggondozás hiányosságait. Alapvető helyesírási hibákat találhatunk (a számítógépes helyesírási ellenőrző program ellenére), számos vesszőhibát, a fordítás döccenései javítatlanok stb.; egyetlen utánaolvasással a hibák nagy részét javítani lehetett volna.

Delej Kiadó, Budapest, 2014
Kartonált, 476 oldal
ISBN 9789639124578

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Marék Veronika és Alföldi Róbert
Next Post: Rahmanyinov-ünnep

Related Posts

  • Busoni, Doktor Faust, Operaház Archívum
  • A jelnyelvi műfordítás lehetőségei Archívum
  • A kívülálló Archívum
  • Robert Schumann és a Genovéva Archívum
  • Nyomtattassék Archívum
  • A nyelv problematikája Kosztolányi Dezső Esti Kornéljában Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. október
  • 2026. július
  • 2026. április
  • 2026. március
  • 2026. február
  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Két koncert a Nemzetközi Kulturális Fesztiválon
  • Magyar kincsek – Kroó György emlékére
  • Dalok, Heine verseire
  • Gardiner és a BFZ a Müpában
  • Scott Yoo és a karmesteri véna

Legutóbbi hozzászólások

  1. „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!” szerzője Két koncert a Nemzetközi Kulturális Fesztiválon – papiruszportal.hu
  2. Kurtág100 – az 5. koncert. Ősbemutató a Müpában szerzője Magyar kincsek – Kroó György emlékére – papiruszportal.hu
  3. Szimfónia, versenymű, kantáta szerzője A harangok és a bábjátékos – papiruszportal.hu
  4. Két koncert, két hegedűművész a Zeneakadémián szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  5. Foster, Várdai és a Nemzeti Filharmonikusok szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  • November 16. Naptár
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – Fekete és fehér egy személyben Archívum
  • Július 2. Naptár
  • Médée, avagy Christie Archívum
  • Átképzett társítások Archívum
  • Indiánok a Capitoliumban Archívum
  • Nyár eleji Carmen Archívum
  • Március 23. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme