A Móra Ferenc Múzeum Kass Galériájának kiállítása a szegedi Kass Galériában
a papiruszportal.hu archívumából [2015]
Szerző: Heiner Lajos
Kass János egyike azoknak a képzőművészeknek, akikre nagy hatással volt egy másik művészeti ág, a komolyzene. Kass zenei ihletésű művei az ouvre csak kis részét teszik ki (a legismertebbek talán Tragédia-rézkarcai, de talán művészettörténészek közül is csak kevesen tudják, hogy Sartre Barjona című egyfelvonásosához is készített egy sorozat tusrajzot.)
Szegedi lévén, azt hittem, jól ismerem a Mester zenei témájú opusait (anno kézfogásával is megtisztelt), de hic et nunc tudtam meg, hogy Mozart igen ritkán előadott darabjához, a Thamos, Egyiptom királya című művéhez is készített illusztrációkat.
Kicsi ez a kiállítás, gyakorlatilag egyetlen terem, gyönyörűen berendezve, míves brosúrával. Fél óra alatt bejárható, de aki Szegedre vetődik, semmiképpen se hagyja ki.
Kedvcsinálónak idemásolnám Kass zenéről írt sorait: „Életünk sokszínűségét, a változatosságot, a gondolatcsere impulzusainak egyikét a műveltség, a művészet, a muzsika adja. Történelmünk során gyakran segített a művészet – és a zene is – az emberek számára érthetővé, talán inkább élhetővé tenni a velünk történteket. A zene az emberi élet vitaminja, akinek a zene öröme nem adatott meg, talán egy kicsit a színvakság börtönében szenved.”
Számos zenei témájú alkotása körül a legismertebb talán az 1970-es Kékszakállú-sorozat, kék-vörös-fehér-fekete színeivel. Óriási a stílusváltás a hét évvel későbbi Psalmus-illusztrációknál, szenvedélyesebbek, keserűbbek ezek az alkotások – „A Psalmus Hungaricus eleven tűz, nem melegít, de perzsel, húsunkba égeti üzenetét.” S ismét egészen más a hangulata az 1982-es Háry-szériának, szinte népnemzeti, számomra olyan a sorozat, mint a „matyó fekete-fehérben”.Kasst Kurtág György néhány műve is megihlette.
A kiállításon látható néhány bélyegterve is.
Kass János 1927 december 6-án született Szegeden. Nagyapja – akkor meg Kasch néven – bő háromnegyed évszázaddal korábban költözött Szegedre, s a századforduló táján megépítteti a ma is álló, hányatott sorsú (története külön fejezetet érdemelne) Kass-szállodát. Az étteremként és kávéházként is üzemelő szálloda tönkrement, a család Budapestre költözött. Kass tizennégy évesen kezdett el gipszöntőként, majd keramikusként dolgozni. A második világháború során tehetségét kihasználva különböző pecséteket, dokumentumokat készített a viharok elől menekülők számára.
1946-49 között az Iparművészeti Főiskolán tanult, ezután a Képzőművészeti Főiskola következett. Kanyargós életútja Lipcsébe is elvezette, de pár évig az Új Írás művészeti főszerkesztőjeként is tevékenykedett. Megszámlálhatatlan mennyiségű könyvillusztrációt készített egyedi stílusában, melyeken nemzedékek sora nőtt fel. Műveit számos európai országban, de Sydneyben, vagy az Egyesült Államokban is kiállították.
Nevéhez fűződik a világ első számítógépes animációs filmje, melyet Halász Janossal (akkor mar John Halas) hozott létre 1981-ben, Londonban.
Munkásságát Kossuth- és Munkácsy díjjal is jutalmazták, Szeged díszpolgárának is megválasztották, nevét 1985 óta viseli a Kass Galéria a szegedi belvárosban.
Hosszas betegség után 2010 március 29-en hunyt el.
A mintegy fél évtizede elhunyt mester Szeged díszpolgára volt, s művészeti életének emblematikus figurája.
A tárlat ez év december 20-ig tekinthető meg.
Köszönetet mondunk a Móra Ferenc Múzeum, Szeged munkatársainak a beszámoló létrejöttében nyújtott segítségéért és a fényképek közlési jogának átengedéséért.
Comments on “Kass János és a zene”