a papiruszportal.hu archívumából [2005]
Szerző: szabói
Miért van az, hogy nem ismerjük az operák tartalmát? Ha ismerjük, miért tartjuk sokszor értelmetlennek? Miért gondoljuk, hogy a komolyzene, azon belül az opera egy érthetetlen, misztikus műfaj, melyet lila köd borít, és csak néhány ember kiváltsága az operák átfogó ismerete?
Az Operamesék című könyv Tótfalusi István tollából annak idején nagy siker volt, Új operamesék címmel kiadták az addig hiányzó, de természetesen élvonalbeli művek történeteit. Most – kihasználva a technikai lehetőségeket – több oldalról ismerhetjük meg a darabokat. Kikereshetjük a librettókat, hallgathatunk ismert és kevésbé slágerjellegű zenei részleteket. Kapunk az idegen nevekről kiejtési útmutatót – nem járhatunk úgy, mint egy rádiós irodalmi műsorvezető a minap, aki Gilda nevét csak úgy, magyarosan ejtette –, és természetesen a történeteket, szüzséket is ízlelgethetjük. A lemez név- és szómagyarázatokat tartalmaz. Egyszóval alapművel találkozunk. Üdvözöljük az Arcanum kiadó cédéjét, amellyel közelebbről megismerkedhetünk az Operamesékkel.
A lemezen Tótfalusi István hatvanhárom opera történetét meséli el, melyeknek túlnyomórészt dráma vagy egyéb irodalmi mű az alapja. Gluck Orfeuszától Bartók A kékszakállú herceg váráig terjed a művek válogatása, felölelve az összes stíluskorszak zenedrámáit. Az író figyelembe veszi a történet mélységét, a mese-, történetszövés követi az adott mű könnyedségét, adott esetben drámaiságát. Ezért minden korosztály – kisiskolások is – haszonnal kattintgathat a CD-ROM menüpontjaira, operáira, keresőjére. Ha a történet mellé ajánlott zenei részletet is meghallgatjuk, kedvet kapunk az opera megnézéséhez (ha éppen műsoron van). Az operák cselekményük szerinti sorrendbe vannak szedve.
A librettóknak külön örülök, mert régebben volt egy kis füzetekből álló sorozat, amely a szövegeket tartalmazta magyarul (libretto sorozat, Zeneműkiadó), később kötetben is megjelentek, olvashattuk a bakelitlemezek mellékleteként, de ilyen átfogó gyűjtemény még nem jelent meg. Az operaház pedig a műsoron szereplő darabok elemzését nyújtotta a zenehallgató közönségnek (a szinopszis angolul, németül és franciául is megtalálható). Az operákat elemző kötetek mellett is nagyon hasznos az új kiadvány a történetszövés miatt. Ott általában a cselekmény csak a leglényegesebb elemeket tartalmazza (bár az ismertebb áriák kezdősorát – vagy eredeti nyelven, vagy magyarul, szerencsés esetben mindkettőn – feltüntetik). A cédé azonban az opera keletkezésének körülményeire, a bemutató adataira, a zeneszerzőre és a korszakban elfoglalt helyére is kitér.
Néhány apró hiba természetesen akadt, de nem ez volt a jellemző: pl. az ’obsit’ szót kétszer magyarázza a szerkesztő, Lammermoori Lucia neve a zenehallgatási jegyzéken Lamermooriként szerepel. Szintén elírás a kiejtési magyarázatok fejezetben: Kerubivó, Cose fan tutte.
A zenei illusztrációk előadói közt a mai ismert énekesek nevét nem találom. Nagyon szeretem a régi idők és a közelmúlt művészeit, de – ahogy a cédé is egy átfogó mű – szerencsésnek tartottam volna több énekest több korból hallani. Nagyon jónak tartom viszont, hogy csak magyar előadóművészek felvételei szerepelnek – így az operát megkedvelő olvasó a művészek hangjával, nevével is megismerkedhet.
Mivel a felvételek viszonylag régiek, bakelitlemezről írták át, ezért gyakran kattog, pattog a zenei részlet, sokszor a hangerő és a hangmagasság is ingadozik.
A legnagyobb hiány azonban, hogy a duettől a szextettig csak egy énekes neve szerepel. Kik lehetnek a többiek? A lemez raktári számát ugyan feltüntették, de kinek vannak meg (néhány kivételtől eltekintve) a régi lemezek, és ha mégis, utánanéznek-e? Egyszóval, kíváncsiak lettünk volna a partner, mint ahogy a kíséretet adó zenekar nevére és a karmesterre is.
Ám ezektől a hiányosságoktól eltekintve nagyon jól használható kiadvány, hallgathatjuk akár egyvégtében a nyolcórányi felvételeket.
Kellemes bogarászást, zenehallgatást!
Fülszöveg
A Tótfalusi István kétkötetes könyvéből készült CD-ROM az operák világába kalauzolja az érdeklődőt. A szerző a 63 legismertebb klasszikus operát dolgozza fel. Élvezetes irodalmi stílusban meséli el az operák cselekményét. Ezzel visszatér a „forráshoz”, mert a librettó alapja igen gyakran egy-egy mese, elbeszélés, novella, avagy dráma volt. A történetek nemcsak az operaelőadásra segítenek felkészülni, hanem önmagukban is érdekes olvasmányok. Az olvasó észrevétlenül megbarátkozik a legjobb és legismertebb operák meséjével. Ha előadáson, képernyőn, vagy zenehallgatás során találkozik az „eleven” operával, alakjait már jó ismerősként köszöntheti. Még ha nem érti is az énekes minden szavát, mindig tudni fogja, „miről van szó” a színpadon.
A kiadvány röviden kitér az operák szerzőire, keletkezésük körülményeire, a bemutatókra és egyéb érdekességekre. Ezek mellett megtalálhatjuk a fontosabb idegen szavak és nevek magyarázatát, helyes kiejtését is. A legtöbb opera eredeti nyelvű librettója is helyet kapott a CD-n.
A lemez 8 órányi hanganyagot is tartalmaz, melyek az egyes darabok néhány jellemző részletével teszik teljessé az operával való ismerkedést. A CD-ROM segítségével az olvasó nem fogja magát elveszettnek érezni az opera nézőterén, zavartalanul figyelhet arra, ami az operában a legfontosabb: a zenére.
A hanganyag mp3 formában van a lemezen, csak számítógépen lehet meghallgatni, audiolejátszón nem.
Tótfalusi István: Operamesék
63 opera meséje, 8 óra hanganyag, eredeti nyelvű librettók
Arcanum Adatbázis
A CD elkészítésében közreműködött:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény
Gócza Julianna
Hungaroton
Herke Péter
ISBN 963 9374 45 8
