a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: Lehotka Ildikó
1791. december 5-én Bécsben elhunyt az egyik legnagyobb zeneszerző. Elevenítsük föl e kivételes művész életpályáját! Wolfgang Amadeus Mozart 1756-ban született Salzburgban. Édesapja, Leopold Mozart maga is zenész, a salzburgi hercegnél udvari zeneszerző és másodkarmester volt. Leopold Mozart nevét hegedűiskolája és szimfóniái tették ismertté, valamint természetesen fia, Wolfgang Amadeus.
A nagyon beteges kis Mozartnak egyetlen testvére maradt életben a hat közül, Nannerl, aki szintén csodagyereknek számított. (Ráadásul lány volt, pedig a korszak nem kedvezett a női művészeknek – majd csak a 19. században jön el ez az idő. Manapság egy kiváló együttesben komoly gondot okozott, hogy klarinétos nőt vettek föl a férfiak közé.) Az édesapa két gyermekével 1762-ben hangversenykörútra indult, mely meghozta számára az anyagi és erkölcsi sikert. Ezt a koncertkörutat sok másik is követte, így Mozart befolyásos személyekkel, zeneszerzőkkel, az angol királlyal, a császári család tagjaival is megismerkedett.
Rómában emlékezetből leírt egy Misererét, amiért a pápa az Aranysarkantyú Renddel ajándékozta meg, s a későbbiekben előszeretettel nevezte magát Cavaliere Mozartnak. Ekkorra már több művet komponált (Bastien és Bastienne, La finta semplice). Ne felejtsük el, hogy még csak tizenhárom éves!
1769-ben, követve az apai példát, a salzburgi hercegérsekhez szegődött koncertmesternek. (Mozart egyformán jól hegedült és zongorázott.) Ám a sok külföldi koncertút miatt (amit nehezen engedélyezett az érsek) végső szakításra került sor 1781 nyarán. Ettől kezdve Mozart a tanításból, koncertezésből és művek írásából élt. Már nem (csak) megrendelt műveket kellett írnia, hanem azt komponálta, amihez ihletet érzett. (Nem is írt 104 szimfóniát, mint Haydn.)
1782-ben feleségül vette Konstanze Webert (első szerelmének a testvérét, Carl Maria von Weber zeneszerző unokatestvérét), házasságukból hat gyermek született, kettő maradt életben.
Ekkortájt barátságot kötött Haydnnal, kölcsönösen tisztelték egymást. Mozart különösen a vonósnégyes műfaját kedvelte és leste el Haydntól. 1787-ben egy rövid időre a fiatal Beethoven is Mozart tanítványává lett. Még ebben az évben császári kamarakomponista címet kapott.
Utolsó éveiben rengeteg művet írt, és sokat betegeskedett. Születésétől kezdve számos testi és lelki bajjal küszködött. A gyermekkori turnék sem voltak rá jó hatással. Egy koncertkörútján, Hágában négy hónapig nyomta az ágyat.
Sokan úgy tartották, hogy Mozartot Salieri mérgezte meg a Requiem írása közben, és magának akarta a művet tulajdoníttatni, de ez legenda. A legolcsóbb temetéssel búcsúztatták, a szegények sírjába temették. Sírhelye ismeretlen.
Művei
Mozart a zenei műfajok mindegyikében alkotott. Köchel állította össze a Mozart-művek jegyzékét, ezért Köchel-számokkal kell műveit jelölnünk.
Legjelentősebb műfaja az opera, ebből az öt legnagyobb, legismertebb: Szöktetés a szerájból, Cosi fan tutte (Mind így csinálják), Figaro házassága, Don Giovanni (az operák operája), A varázsfuvola.
Szimfóniái közül 47-et emlegetnek, de ez forrásmunkánként más és más szám. A leggyakrabban játszott szimfóniái: kis g-moll KV 183., D-dúr (Párizsi) KV. 297., D-dúr (Haffner) KV. 385., C-dúr (Linzi) KV. 425., D-dúr (Prágai) KV. 504. és a három legnagyobb: Esz-dúr KV. 543., g-moll KV. 550., C-dúr (Jupiter) KV 551.
Kamarazenéi közül elsőként a zongoraszonátákat kell kiemelni, majd a hegedű-zongora szonátákat. Vonósnégyesei, -triói, -ötösei is jelentősek, bár ezeket manapság nem játsszák gyakran. Ide tartoznak a divertimentók, szerenádok is.
Versenyműveiből a zongora- és hegedűversenyeket kell említeni, de simfonia concertante megnevezésű (több különféle hangszer játssza a szólót) darabjai is kedveltek.
Requiemen kívül miséket, oratóriumot, vesperásokat, kantátákat komponált.
Comments on “Mozart, a csodafelnőtt”