Háromszor veri vissza

Lúdas Matyi a Budapest Bábszínházban

a papiruszportal.hu archívumából [2012]

Szerző: PP

Harmadszor írunk a hét végi népmese napja kapcsán a mese, a jó történet fontosságáról. Szeptember 30-án tartotta az évad első bemutatóját a Budapest Bábszínház. Egy klasszikust vettek elő, ám Fazekas Mihály művéből Tasnádi István új, friss darabot írt. Alapmű, a mindig aktuális történetet jó olvasni, és hálás játéklehetőséget kínál színen, filmen is. A bábszínészeknek szemmel láthatóan a Lúdas minden perce jutalomjáték, és ezt a közönség is így érezte.

Talján kend, vagy nem talján? Szegezte neki a kérdést és a kardot a hajdú minden Lúdas-gyanúsnak a ma már szintén klasszikusnak számító animációs mozgóképen, bár azt akkor még nem tudhatta, hogy mindig az a gyanús, aki nem gyanús. Feledhetetlen jelenetek tömkelege látható a rajzfilmen, mint ahogy gyerekkorom egyik kedvenc diafilmje is a Lúdas Matyi volt, a fontosabb kockákra és a zanzás szövegre ma is emlékszem. Örök történet, amit az is bizonyít, hogy 1949-ben első színes filmjében a proletárdiktatúra saját nagyszerűségét éppen ezzel akarta demonstrálni.

A Budapest Bábszínház idei első bemutatóját Fige Attila végzős bábrendező szakos hallgató rendezte a Játszó-térre. Nem paraván mögött, rejtve helyezkedtek el a színészek, együtt éltek a történettel. A kutatók éjszakáján az Ódry Színpad előtermében a dramaturg Gimesi Dóra épp arról beszélt – a BB két színésze pedig nagyszerű játékkal támasztotta alá –, hogy milyen lehet báb és bábos viszonya egy darab során. Most a jóval nagyobb hatást keltő változatot élvezhettük, báb és játékos összeforrt, a színészek teljes mell- stb. (NB nem utolsósorban kar)szélességgel, derekasan szolgálták a produkciót.

Fontos szerepe lett Klárának, akit nevelt lányából feleséggé akart tenni Döbrögi, ám valahogy mégis Matyi felé hajlott Kláris mézeskalács szíve. Ahogy a sztereotip „buta” lúdnál több színt kapott a Liba is, aki egy szótagú megszólalásai ellenére néhol igen értelmes állat benyomását keltette. Tetszett a nem mindig lojális Ispán figurája és a doktor bábja, de a leginkább hagyomány-/formabontó fizimiskája az uraságnak volt. Döbrögi modern kori trollos arcába mindenki beleképzelheti saját disznófejű nagyurát, a fej és a szépen felöltöztetett, korhű ruhás tor ellentéte egészen egyedi összhatást vált ki.

Matyi bábja alapesetben nem annyira izgalmas, de neki módja van átváltozni Vajákos Biri néne formájú javasasszonnyá vagy éppen piperkőc olasz építésszé. Schneider Jankó nagyszerűen alakítja a főhőst, a kitűnő játék azonban az egész stábra elmondható. A díszlet amilyen minimális, olyan praktikus, és magára a játszásra irányítja a tekintetet.
Az előadás tempója giusto, ahogy hallottuk az erdőben olasz-nemzetközi nyelven Matyit instrukciókat osztani, egy pillanatnyi figyelemlankadást sem enged rendező és dramaturg. A zene az erős szöveg alá simul, számomra olyan volt, mint egy jó játékvezető (ahogy a díszlet sem terjeszkedik túl önmagán). A szöveg és a történet adta feszes ritmust Tasnádi legnagyobbrészt szellemes szövege és az akció akció hátán cselekmény biztosítja.

Az író könnyen érthető és színes, képes nyelvet teremt, néhol kultúrtörténeti barangolásra csábít. Az archaikus nyelvet itt-ott oly módon spékeli meg, hogy az a felnőtt fülnek szól. A padlássöprés nyilván az idősebbeknek jelent csak valami többletet, mint ahogy a Klárikám becenév és a „megadja” kifejezés is egészen más asztalokhoz visz. Ám a kikacsintás nem jellemző a darab egészére. A nyelvi humor pedig a széles kísérő gesztusok miatt a kisebbek számára is érthető.
Az olasz álépítész remek keverék nyelvénél felötlött A koppányi aga testamentuma filmes változatának megfelelő jelenete. Ül, illetve fekszik az a poén is, amikor az igazi orvos a tüsszentés után intelligens danke köszönettel árulja el ágy alatti rejtekhelyét, ez is olyan helyzetkomikum, mint a Stirlitz-viccben, amikor daszvidányja köszönéssel búcsúzik a Fehér Házban. Ez a fajta humor jól illik a Lúdashoz, és Tasnádinak a kisujjában van.

Összességében pörgő, egy svunggal végigjátszott egyórás darabot láthatott a hálás publikum, kitűnő alakításokkal. Igazi családi program lehet Fazekas bábos örökbecsűje, amelyen a szülők sem bóbiskolnak el. Érdemes lesz az Andrássy útra látogatni egy kis igazságért, ahol a léhűtő lélekben megnemesedik, majd jóként elnyeri méltó jutalmát.

Lúdas Matyi
Bábjáték 5 éves kortól

Fazekas Mihály műve alapján írta: Tasnádi István
Dramaturg: Gimesi Dóra
Tervező: Miareczky Edit
Zene: Nyitrai László
Rendező: Fige Attila e. h.
Szereplők:
Matyi: Schneider Jankó m. v.
Döbrögi: Pethő Gergő
Liba: Rusz Judit
Klára: Karádi Borbála
Matyi anyja: Kovács Katalin
Ispán: Kemény István
Doktor: Szolár Tibor e. h.