Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Heti papiruszok (2306) Egyéb kategória
  • Bethlen Gábor ajándéka Archívum
  • Megzsarolva és élve eltemetve – Anna Ahmatova Archívum
  • Végh, Camerata Salzburg, Schubert Archívum
  • „A kommunizmus sűrű köde” Archívum
  • Rosszfiútól rosszfiúig Archívum
  • Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában Archívum
  • Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel Archívum

KulTúra Északnyugat-Magyarországon I.

Posted on 2023.08.21.2024.11.29. By admin Nincs hozzászólás a(z) KulTúra Északnyugat-Magyarországon I. bejegyzéshez

a tatabányai Turul-emlékmű és a vértesszőlősi Samu

a papiruszportal.hu archívumából [2007]

Szerző: korboncnok

Az üdülési csekk praktikus találmány, de van egy nagy hátránya: véges a felhasználhatósága. A június közepi fenyegető lejárat miatt a pünkösdi hétvégénket a kultúrának szenteltük, és most sem bántuk meg! Az 1-es és a 85-ös főúton haladva felkerestünk egyáltalán nem vagy már rég látott műemlékeket, múzeumokat, kulturális pontokat. Három nap kevés mindent megnézni, s a gyerekek is elfáradnak egy idő után, azonban Vértesszőlős, a komáromi Monostori erőd, Győr (ahol szállásunk vala), Eszterháza, Nagycenk és hazafelé Pannonhalma így sem kerülhette el, hogy meglátogassuk. Az 1-es főútról letérve első állomásunk Vértesszőlős volt, ahol Sámuel mésztufás (láb)nyomába eredtünk.

A tatabányai Turul-emlékmű

A Tatabánya melletti Kő-hegyen magasodik Európa egyik – egyesek szerint a – legnagyobb madárszobra, a millennium tiszteletére elkezdett, de csak mintegy tíz év múlva felavatott (a város honlapján 1905 és 1907 egymás alatt szerepel) Turul-emlékmű. Hatodikos, jó tanulónak tartott lányom megdöbbenésemre nem ismerte a turul szót! Amikor még történelmet tanítottam, soha nem maradt el a szűk órakeretben sem az Árpádok eredetmondája, s ennek kapcsán a turulra is kitértünk. Ma már, úgy tűnik, ez sem alap. A Feszty Árpád kezdeményezésére megalakított Emlékmű Bizottság Donáth Gyulát (1850–1909) bízta meg a szobor elkészítésével. A történelmi Magyarország területén a millennium tiszteletére hét emlékművet – Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony, Pusztaszer – állítottak. (Budapesten madárszobor látható a budai Várban, illetve millenniumi emlékmű a Hősök terén.) A tatabányai Turul-emlékművet 1992-ben felújították és másodszor is felavatták. Az 1947-ben kisebb települések összevonásával megalapított város címerében is szerepel. A szobor mérete lenyűgöző, még a főútról (autópályáról) nézve is, a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méter.

Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus

Az 1-es úton – bár nem 66-os hosszúságú, azonban lassú – pihenésképpen is beiktattunk egy vértesszőlősi megállót. A Tatabánya-Kertváros után mintegy 2 kilométerre lévő rendezett település a Gerecse-hegység lábánál, az őskori település kialakításában bizonyosan nagy szerepet játszó Által-ér mellett fekszik. Táblák segítenek eljutni az egykori kőbányába, a domboldalban elhelyezkedő völgybe. Azt tudtuk, hogy a szenzációs leletet nem itt őrzik, de kíváncsiak voltunk a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjára.
A budapesti születésű és a településsel csak névrokon Vértes László régész – nagyon sokszor kellett magyarázkodnia e véletlen egybeesés miatt – vezetésével 1963–68 között Európa egyik legidősebb, több száz ezer éves telephelyét tárták fel (erről szóló könyve: Kavics ösvény. Gondolat, 1969). Az ásatás során 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján napvilágra került a Samunak elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6–7 éves gyerek tejfogtöredékeire is. Az őstörténeti kutatás nagyon sok bizonytalanságot, feltételezést tartalmaz, egy-egy időnként felbukkanó lelet megalapozottnak tűnő elméleteket dobhat a sutba. Ma Sámuelt a kutatók a Neander-völgyi ősember elődjének tekintik – áll az idén a Kossuth gondozásában megjelenő ismeretterjesztő sorozat, a Világtörténelmi enciklopédia első kötetének (őstörténet és a korai civilizációk) magyar szakemberek által szerkesztett oldalain.

Ami kétségtelen tény, hogy a tarkócsont mellett a mésztufa (édesvízi travertin) az előember/ősember lábnyomát, csont-, kvarcit- és kovakavics eszközeit, Európa egyik legrégibb tűzrakó helyét, valamint bölényleletet, egy kardfogú tigris szemfogait és néhány ősnövényfajt is megőrzött. A séta során valódi bölényleletet láthatunk, s táblák segítenek eligazodni az őskori ember korszakolásában, a jégkorszak hőmérsékleti viszonyaiban, a növény- és állatfajok között. Az egyik tárlóban a mésztufa egymásra rakódó négy kultúrrétege látható. A sétát záró állomáson, a hétszögletű mésztufa épületben pedig az üvegen keresztül jól kivehetők a „tanúfalon” megőrzött lábnyomok, levéllenyomatok, láthatók eredeti, igen kicsi, átlag 3 centiméteres, kavicsból készült hasítóeszközök. Érdekes, hogy Samu közössége nem fával, hanem velős csonttal táplálta a tüzet, amely módszer azért előnyös, mert akár 2-3 napig is izzik. A majmokéhoz képest háromszorosára megnövekedett koponyájú homo erectusnak jelentős mennyiségű állati fehérjét kellett fogyasztania e nagy (szellemi) ugráshoz, illetve a felegyenesedéshez. A szemétgödrökben talált csontmennyiség alapján a kutatók úgy vélik, hogy rétegenként (településenként) 15–30 ezer kilogramm hús tartozhatott hozzájuk!
A vértesszőlősi séta érdekes, tanulságos, a bejáratnál kapott leporelló iránymutatásait követve fél-egy órás kiegészítő programnak kitűnő a környéken túrázók, áthaladók, érdeklődők számára.

*
Vértesszőlős
Arról híres, hogy itt találták meg Európa egyik legértékesebb őskori leletegyüttesét. A Komárom-Esztergom megyei község első írásos említése 1244-ből való, ekkor királyi vincellérek lakták, elnevezése is a szőlőművelésre és a közeli hegységre utal. A XV. században a tatai várhoz tartozott, majd 1543-ban a török korban teljesen elpusztult, s csak a XVIII. század elején kezdett benépesülni. A birtokos Esterházy család 1731-ben szlovákokat telepített be. 1878-ban tűzvész sújtotta, s újjáépítése során nyerte el mai arculatát. A ma közel 3 ezer lakosú település kőbányájában 1965-ben tárták föl az előember/ősember tarkócsontját, lakhelyét és pattintott kőeszközeit.

Archívum Tags:Korboncnok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: A38: After Crying SBB után
Next Post: Augusztus 22.

Related Posts

  • Cimbalom, zongora, Liszt és Richard Strauss Archívum
  • Pozsonyi papiruszok 13. Archívum
  • Téli utazás Schuberttel, Schreierrel és Schiff-fel Archívum
  • Gavrilov újra Archívum
  • Zehetmair Quartet, felsőfokon Archívum
  • Venezuelai gondolatok magyarságról, állampolgárságról Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Két mű, két világ
  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Korona: Római történeti kézikönyv Archívum
  • Két este Aimard-ral Papiruszportal
  • Május 20. Naptár
  • Március 1. Naptár
  • Komolyzenei kapocs Ciprus és Magyarország között Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui) Archívum
  • Április 7. Naptár
  • Február 19. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme