Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Sárkánytan – A nagy sárkányos könyv Archívum
  • Az éhes város, mely soha jól nem lakhat Archívum
  • A jóslat – a sztárkultusz előzményei Archívum
  • Olvas(s)atok – Švejk, a derék katona, és Hašek, a bohém Archívum
  • Száguldás az éterben – pálcával és zongorával Archívum
  • Dsida Jenő digitális világa Archívum
  • Zsuzsa néni Archívum
  • Világok találkozása: Savall, Figueras, Hesperion XXI Archívum

A Bókember és a jógi

Posted on 2023.05.08.2023.05.06. By admin Nincs hozzászólás a(z) A Bókember és a jógi bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: terminator

A Jaffa Kiadó kötete arról szól, hogy a sokat próbált B. B. (Besenyő Bókember) hogyan visz be minket paralel a sikátorba, málnásba, erdőbe, kit hova. Aki csak Tompika és Besenyő N. H. (Nagyon Hülye) István humoros, szívfacsaró és hátborzongató történeteit szeretné olvasni, az az ajánlásdömpingen átesve igencsak meg fog lepődni. Már az első írás megálljt parancsol: itt nem csupán felhőtlen röhörészésről lesz szó, hanem valami másról is.

A polgárpukkasztó

Húsz-huszonöt éve láttam a hajógyári szigeten a KFT zenekar tagjaként, amint arról énekelt holmi, akkor még mindenki által értett oroszos szójátékkal, hogy nem sikerült kikúrovaty magát, s ezért akkor még némi paradicsom is járt; majd jött az Elizabeth, Valéria meg a Műcsarnok. Láttam élőben a L’art pour l’lart kulturális rohamosztag fontembereként, amint énekelve, verselve, bebesenyőzve, kolbászospityuzva, denevér- és pókkedve figurázza ki magán/kívül az egész világot. És hallgatom az előadások cédéváltozatát (korábban kalózfelvételek magnószalagon), a versmondása egészen elképesztő (Kapunkon a veréb, Hogyha birka lennák… Forróvíz-visszatérő vezeték a fűtési ellenáramú vezetékhez stb.). Még a Laárt kevésbé szeretők is elismerik, hogy kivételes előadó.

Az abszurd humor gyógyszer

A sokat próbált egykori optikustanonc, kottagrafikus, majd újhullámos zenész, a buddhista filozófia tanára, Besenyőként továbbra is színpad- és szájhős – és még sorolhatnánk – ezúttal művészeti gyümölcsöskertjének éretlen, érett, ütődött, zaftos és tápláló terméseiből válogatott egy szaks(s)ajtóra valót. Szerencsére az abszurd humor szerelmeseinek manapság csak be kell menniük a könyvesboltba, s válogatni akár a magyar termésből is, vagy kígyóként rátekeredhetnek a Monty Python újravetített sorozatára (szilveszterkor rogyásig lehetett folyamatosan nézni, ha valakinek még nem volt meg).

A Bevezetőben a szerző elmeséli, honnan fakadt a verselgetése – a Zeneműkiadónál kottagrafikusként tevékenykedtek, közben jöttek az ötletek –, s méltatja Bornai Tibor és Orosz Barna inspirálását. A szolid és humoros felvezetés után egy komolyabb írás következik, mely az abszurd humor szerepét, létjogosultságát igazolja. Laár szerint az abszurd humor azért jöhetett létre, mert megbomlott a Szépség Szentséges Rendje, és az abszurd humor szentségtelen rendetlensége épp a Rend helyrebillentését szolgálja, azaz tulajdonképpen egy és ugyanaz a Szépség Szentséges Rendjével:
„Hiszen kiolthatatlanul él bennünk a Kezdetek Kezdetének Tündér-ragyogása, és mi csak elveszettségünkben nem találjuk, de bömbölve, röhögve oda igyekszünk vissza, vagy előrefelé – itt a dolgok vége felé mindegy is –, csak végre mindegyikük legyen már az, aki: Egy Ember!”

A szakajtó gyümölcs

Egymást követik a könnyedebbnél könnyedebb versek, karcolatok, szösszenetek, Besenyő- és Tompika-betétek (nagyon jó grafikával), s amikor már a röhögéstől sírunk, hirtelen jön egy filozófiai vagy egy keserédes írás, s leránt a mélybe: ostorozza hülyeségünket, a pénz, a politikusok imádatát, a fogyasztói társadalom legjellemzőbb rákfenéit.
A Miért vagyok vegetárius? című írásban ecseteli többszöri nekifutását a vegetárius létnek, majd jött az 1999-es pockorongsérve, amikor is jógaoktató barátja segítségével sikerült kilábalnia a betegségéből – ettől kezdve visszavonhatatlanul „vegi”.
A nagyobbrészt humoros, olykor bosszantó, néha vérfagyasztó (Petike csokija) versikék, mesék, történetek és a lételméleti, filozófiai írások egyvalamiben azonban hasonlítanak egymásra: gondolkodásra sarkallnak, még akkor is, ha nem mindegyikkel értünk egyet fenntartások nélkül. Megállásra, fékezésre késztetnek, s már benn is vagyunk a sikátorban, málnásban vagy erdőben, ki hol.
Manapság ez nagy eredmény, amikor zsákszámra jönnek ki a sztároknak nevezett tévéshow-szereplők tollából (vagy megrendelésükre készült) semmiről sem szóló bestsellerek. Az igazán nagy elmék távol tartják magukat e mindent elborító megjelenési formától, s így igen nagy szükség van a Jaffa Kiadó Laár-könyvére és a hasonló kiadványokra. És ez nem Laári-fári.

Laár András: Laár pour Lart
Jaffa Kiadó, Budapest, 2005

Kötött, 142×197 mm, 230 oldal, 2690 forint
Szerkesztette Laár Györgyi és Laár András
Borító- és kötetterv Kecskés Zoltán
Nyomás és kötés Adu Print Nyomda
ISBN: 963 9604 05 4

„Ajánlás
Bölcs szeretettel ajánlom, hogy a könyvet ne rakják túl közel lekváros kenyérhez, mézes bödönhöz, olvadt csokoládéhoz vagy csupor kakaóhoz, mert félő, hogy egy figyelmetlen mozdulat következményeképpen összemocskolódik a fedőlap, vagy-ha nyitva tették le a könyvet -akár a belső vékony lapok valamelyike, esetleg több is. Ez esetben magukra vessenek, ha ragacsos a papír, vagy olvashatatlanná potymokolódik az írás.”

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Kitűnő művek kiváló előadásban
Next Post: Május 9.

Related Posts

  • Fűben, fában: Magyar irodalmi herbárium Archívum
  • A Goldberg-variációk és Glenn Gould Archívum
  • Jacob és Wilhelm Grimm: Az aranyhajú leány Archívum
  • Démon vagy szent? Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek -Vörösmarty Mihály és Orbán Ottó Archívum
  • A Körös–Maros Nemzeti Park Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban
  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici)
  • Június 2.
  • Újraolvasva – Szabó Magda: Abigél
  • Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel

Legutóbbi hozzászólások

  1. „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” szerzője Május 28. – papiruszportal.hu
  2. Ez a vár nem az a vár? o) szerzője Heti papiruszok (2321) – papiruszportal.hu
  3. Ne ess pánikba! – Törülközőnap szerzője Május 25. – papiruszportal.hu
  4. Rammstein – Egy ember ég szerzője Rammstein – tűz alatt – papiruszportal.hu
  5. Richard Wagner – Bayreuth varázslója szerzője Május 22. – papiruszportal.hu
  • Január 30. Naptár
  • Gigantikus méretű háromkerekű drótszamarak Archívum
  • Február 23. Naptár
  • Chopin, az örök Archívum
  • Robert Capa-kiállítás a Ludwig Múzeumban Archívum
  • Hattyúdalok – Mozart, Honegger Archívum
  • Dzsesszalbumok – John Brown Trio, Bob Shimizu Archívum
  • Heti papiruszok (2317) Egyéb kategória

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme