Hadd fusson a gyermek álmok fuvallatán
Csapongva illanó arany lepkék után!
Legyen, mint a tavasz, vidám tekintetű,
Kis ajka zendüljön, mint égi csöngetyű!
Harmatos bokrétát hadd tépjen a mezőn!
Hajolj le, csókold meg, öleld szívedre hőn!
Becéző szeretet övezze fürtjeit –
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) író, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző. —» A Pósa-szobor és a Pósa-asztal
Tudd meg: szeretni kell, a gúny fintora nélkül,
a púpost, a hülyét, a gonoszt, a szegényt,
hogy majd Jézus elé dús diadalmi ékül
jótetteid terítsd az út szőnyegeként.
Charles Baudelaire (Párizs, 1821. április 9. – Párizs, 1867. augusztus 31.) francia költő és művészeti esszéíró-kritikus, a világirodalom egyik jelentős alakja.
„Bizonyos koron felül már nem az a fontos, mit mondanak az emberről, hanem, hogy ő mit tart saját magáról. Legbelül, négyszemközt saját magával, ott, ahol semmiféle ripacskodással, semmilyen ledér mutatvánnyal nem lehet elkendőzni az igazságot.”
Rónay György (Morócz György József, Budapest, 1913. október 8. – Budapest, 1978. április 8.) József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész.
„Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat.”
gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”. —» Szereti ön Széchenyit?
Szomjan halok a forrás vize mellett;
Tűzben égek és mégis vacogok;
Parazsas kályhánál vad láz diderget;
Hazám földjén is száműzött vagyok.
François Villon (François de Montcorbier, 1431 vagy 1432 – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költőjét.
Ha nem ismered be a hibáidat, semmit sem ér a bűnbocsánat!
De kár bocsánatot kérni, ha újra vétkezel…
„Az egyszer elzálogosított gerincek kiváltására sohasem kerül sor.”
Osvát Ernő (Roth Ezékiel, Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író, 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője.
„Milyen jó lenne, ha az élet is olyan volna, mint a fekete palatábla az iskolában: ami velünk történik, azt mind krétával írná fel valami titkos kéz, és amikor visszatekintünk a múltra, egyszerűen letörölhetnénk azt, ami nem sikerült.”
Lakner Artúr (Zólyom, 1893. április 7. – Németország, 1944.) író, filmdramaturg, színházigazgató, Lakner Bácsi Gyermekszínházának alapítója.
Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb egyetemét IV. Károly cseh király (később, mint német-római császár megerősítette) alapította 1348-ban, április 7-én. Az alapítói Aranybullában kiváltságokat és mentességeket adott az intézménynek.
„Aki könyvet olvas, maga idézi fel a látványt, maga teremti meg a hangokat, maga alkotja meg a mozdulatokat, az arcvonásokat, az érzelmeket. Maga alkot meg mindent, ami több a puszta szónál. És aki a legcsekélyebb örömét leli az alkotásban, annak olyasvalamit nyújt a könyv, amit a televízió soha.”
Isaac Asimov (Iszaak Judovics Ozimov, Petrovicsi, 1920. január 2. – New York, 1992. április 6.) Hugo- és Nebula-díjas orosz származású amerikai író és biokémikus.
Heti találós kérdésünk
Jövő héten, április 11-én, József Attila születésének évfordulóján ünnepeljük a
Magyar Költészet Napját.
Felsorolunk hét idézetet és hét magyar irodalmárt.
A feladat, az idézetekhez kapcsolni a szerzők neveit.
1. Az a költészet funkciója, hogy megtisztítsa a szavakat, és újra felragyogtassa őket a saját jelentésükben.
2. Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen.
3. Matematika nélkül ma már nincs filozófia; filozófia nélkül nincs költészet, irodalom.
4. Mi az élet költészet nélkül, csontváz, melynek bíbor ajkai, igéző keble lerohadtak, melynek csontüregében a kajánság kígyója lappang.
5. Minden ember életében gazdag költészet rejlik, mely megfogalmazásra lenne méltó.
6. Mindenkit érnek traumák a mindennapokban, amelyeket valahogy fel kell dolgoznia. A költészet pedig pont erre van kitalálva. Egy művészetektől eltiltott társadalomnál rosszabb nincsen.
7. Tudomány és költészet. Egyik azzal foglalkozik, amit még nem ismer – a másik azzal, amit már ismer.
Karinthy Frigyes
Kosztolányi Dezső
Madách Imre
Nyáry Krisztián
Ottlik Géza
Tóth Krisztina
Váci Mihály
„A tojás a születés és az elmúlás egyszerre, a törékeny burokban múló idő. Egy tojásból minden lehet.”
Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, drámaíró, gyógyszerész, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. —» Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény
„Az ember annyi igazságra tehet szert, amennyit van bátorsága megközelíteni.”
Saul Bellow (Montréal, 1915. június 10. – Brookline, Massachusetts, 2005. április 5.) Nobel-díjas amerikai író.
Kezdetben az életképek, a portrék, a csendéletek, szimbolikus alkotások, később az ember épített környezete, lakóhelye, Budapest jelentette számára festészetének fő tárgyát. A szürnaturalista, fotórealista, hiperrealista festészet és az objektív kiemelés mögött emocionális indíttatás jellemzi művészetét (Pesti gang, Látomás, Téli vadászat).
„Voltak emberibb korok, amikor a haldoklót kézen fogva vezették át a túlvilágba az élők. A szerzetesek között ma is szokás, hogy az élők a haldoklóval a túlvilágról beszélgetnek szépen, csöndesen, nyugodtan, és közben fogják a kezét. Nem tekintik olyan nagy dolognak a halált, de becsülik annyira az életet, hogy az élő mellett legyenek az utolsó pillanatig. Amikor rájuk kerül a sor, az ő kezüket is fogja majd valaki. Amikor pedig sírniuk kell, sírnak.”
Spiró György (Budapest, 1946. április 4.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.
—» Spiró György: Kémjelentés
Előző heti találós kérdésünk helyes megfejtése:
4. Juhász Gyula
Versének címe: Április bolondja
„A művészet a XX. század második felében elveszítette a titkát. Napjaink művésze azonnali és teljes elismerést vár, gyors fizetséget azért, ami a lelkében zajlik.”
Andrej Tarkovszkij (Zavrazsje falu, Ivanovói ipari terület (ma Kosztromai terület), Szovjetunió, 1932. április 4. – Párizs, 1986. december 29.) szovjet-orosz filmrendező, forgatókönyvíró; a modern filmművészet korszakos, stílusteremtő alakja.
„Az igazi tekintélyt nem védi törvény parancsa, fegyverek hatalma, az igazi tekintély a maga erkölcsi erejével hat. A nézésével hat, egyéniségének kisugárzásával.”
Fenyő Miksa (Fleischmann, Mélykút, 1877. december 8. – Bécs, 1972. április 4.) író, a Nyugat alapító főszerkesztője, a GYOSZ-igazgatója, mecénás, országgyűlési képviselő.
A Kígyó dinasztia tagja, 686. április 4-én foglalta el a Kaan királyság fővárosában Calakmulban lévő trónját. Ez az időszak volt a mezoamerikai kultúra klasszikus korszaka.
„Semmi értelme féltékenykedni, mikor az ember úgysem védekezhet. Csalás ellen nincs barikád.”
Graham Greene (Berkhamsted, 1904. október 2. – Vevey, 1991. április 3.) angol író, drámaíró, kritikus.
Legnagyobb kints a’ szabadság!
Vérrel szerzik azt a’ nemzetek;
én is benned, szép szabadság!
véghetetlen kintset tisztelek.
Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.) író, költő, nyelvész, polihisztor, műfordító, irodalomszervező, énekes, hárfás és zeneszerző, esztéta.
