Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Életútban, elbeszélésben és alkotásban megjelenő párhuzamok Archívum
  • „Még mindig abban a lendületben vagyok…” – interjú Sebő Ferenccel Archívum
  • Sebő József: A Bakony-mítosz
    A Bakony a magyar irodalomban
    Archívum
  • Heti papiruszok (2310) Egyéb kategória
  • Egy legenda alkonya − Verdi: Ernani Archívum
  • A reneszánsz ember – Matthew Landrus: Leonardo da Vinci hagyatéka Archívum
  • Dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében Archívum
  • A puszta vándorainak képes krónikája – Országjelkép lehetne Archívum

Heti papiruszok (2311)

Posted on 2023.03.19.2023.03.19. By admin Nincs hozzászólás a(z) Heti papiruszok (2311) bejegyzéshez

„A gonosz embereket elpusztíthatják, de a félrevezetett jó emberekkel semmit sem lehet kezdeni.”

Arthur C. Clarke (Sir Arthur Charles Clarke, Minehead, 1917. december 16. – Srí Lanka, 2008. március 19.) angol író, sci-fi író, mérnök.


„Isten valamennyi teremtménye közül egyedül az ember az, akit általános gyűlölet és félelem övez; és nem csupán az alacsonyabb rendű állatok részéről, hanem a saját faján belül is, mert olyan, aki örömét lelné mások halálában, nincs más, csak az ember, ez a gyávák gyávája, aki minden teremtmények közül a legjobban fél a haláltól.”

Edgar Rice Burroughs (Chicago, Illinois, 1875. szeptember 1. – Encino, Kalifornia, 1950. március 19.) amerikai író, aki elsősorban Tarzan-regényeivel lett világhírű.


A láncinges John Cleese újságot olvas, míg Graham Chapman csendesen pipázik a Gyalog- galopp forgatásán.

„Ebben a bűnbe esett világban normálisnak lenni és jól lenni, nem egy és ugyanaz.”

John Updike (Reading, Pennsylvania, 1932. március 18. – Danvers, Massachusetts, 2009. január 27.) amerikai regényíró, költő, novellista, irodalom- és műkritikus.


„A természettudomány szolgál az emberiség fejlődésének legjobb mércéjéül; csak amennyire az ember a természetet ismeri, annyira ismeri önmagát.”

Friedrich Hebbel (Christian Friedrich Hebbel, 1813. március 18. – Bécs, 1863. december 13.) német író, drámaíró.


„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/

Van a ritmusban valami varázslat: már-már elhiteti velünk, hogy miénk a magasztos.
/Johann Wolfgang von Goethe/
A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.
/Yehudi Menuhin/

„Ha egy ország törvényeit a helyzete alakítja, akkor annak az országnak nincsenek törvényei és hamarosan megszűnik országnak lenni.”

William Ford Gibson (Conway, Dél-Karolina, 1948. március 17.) amerikai–kanadai író. Írói hírnevét az 1980-as évek közepén tudományos-fantasztikus irodalomban szerezte meg mára már kultikusnak számító regényével, a Neurománccal.


„Csak amiben mi magunk hiszünk, azt hiszik el nekünk mások.”

Karl Gutzkow (Berlin, 1811. március 17. – Sachsenhausen, 1878. december 16.) német költő és író.


Ami egy gyerek agyában, lelkében zajlik, a mérhetetlen kíváncsiságot a világ iránt, ezt nem lehet elvenni tőle.
/Csukás István/

„A szerelem olyan, mint a halál. Tudjuk, hogy eljön értünk, csak azt nem tudjuk, mikor.”

Bernardo Bertolucci (Parma, 1941. március 16. – Róma, 2018. november 26.) Oscar-díjas olasz filmrendező, forgatókönyvíró, költő.


„Amíg a szegény embernek is van egy kunyhója, addig úgy érzi, hogy olyan, mint a többi. De akinek már az sincs, az nem érzi magát többé embernek.”

Selma Lagerlöf (Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf, Svédország, Mårbacka, 1858. november 20. – Mårbacka, 1940. március 16.) Nobel-díjas svéd írónő. Nemzetközi sikert a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című gyermekkönyvével ért el.


Heti találós kérdésünk

Sir Andrew Lloyd Webber 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a magyar kultúra támogatásáért, nemzetközi hírnevének öregbítéséért és műveinek magyar feldolgozására biztosított egyedi lehetőségekért.

Melyik musical zenéjét NEM ő komponálta?

1. A Szépség és a Szörnyeteg
2. Az operaház fantomja
3. Dilettáns zsaroló
4. Evita
5. Jézus Krisztus szupersztár
6. Macskák


Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)

„Az emberiség legősibb és legerősebb érzése a félelem, a legősibb és legerősebb félelem pedig az ismeretlentől való rettegés.”

H. P. Lovecraft (Howard Phillips Lovecraft, Providence, Rhode Island, 1890. augusztus 20. – Providence, Rhode Island, 1937. március 15.) amerikai író, költő, publicista. Leginkább egyedi hangulatú horror novelláiról vált ismertté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak.


03.14 – Nemzetközi π-nap (Pi-day)

„Megvallom, hogy nekem az egyik legszebb képzelődéseim közül való, ha valamely szép leánykát valami szép könyvvel a kezében gondolok magamnak.”

Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) író. Fő műve, a Fanni hagyományai napló- és levélformában írt szentimentális regény rendkívül finom lélektani elemzésével tűnik ki.


„Pusztulj innen a pokolba” ordítottam fuldokolva,
„Szállj a károgó viharba, vár a bús Éj Partja lenn!
Egy tollad se hagyd itt, vidd el, és ne ölj kétségeiddel!
Károgásodat te hidd el! Ne maradjon nyoma sem!
Tépd ki csőröd a szivemből, ne maradjon nyoma sem!
Szólt a Holló: „Sohasem.”


Allan Edgar Poe: A holló, részlet,
fordította: Kosztolányi Dezső

„Az új hatalom képviselői, mind a katonaiak, mind a polgáriak, többségükben nem értették az országot, és ügyetlenül bántak a néppel; önmagukban jelentéktelenek voltak, de minden lépésükön érezni lehetett, hogy egy nagy gépezet apró részei, s mindegyikük mögött hosszú sorokban és számtalan lépcsőzetben ott állnak a hatalmasabb emberek és a nagyobb intézmények. Ez adott nekik olyan tekintélyt, amely messze túlhaladta személyiségüket – s olyan mágikus befolyást, amelynek mindenki behódolt.”

Ivo Andrić (1892. október 9. – Belgrád, 1975. március 13.) boszniai származású jugoszláv Nobel-díjas író, költő, közéleti személyiség.


„Ha nem követeljük magunknak az örökkévalóságot, elveszítjük a mát is.”

Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.


Előző heti találóskérdésünk helyes megfejtése:

4. Thomas Mann

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és vezérmotívumaihoz kapcsolódik. Prózájára jellemző az irónia és a kétértelműség, az allegóriákat és mitológiai motívumokat művészileg egyre érettebb módon használta fel. Mellékmondatokkal és betoldásokkal bonyolított elbeszélésmódja ritmusos és kiegyensúlyozott, a beszédstílust a mindenkori tematikához igazította. A jelentéstartalmat a szavak tudatos megválasztásával gazdagította. Első regényéért, az 1900-ban írt, 1901-ben kiadott A Buddenbrook házért 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Az 1933. május 10-i könyvégetés műveit ugyan megkímélte, de amikor a Porosz Művészeti Akadémia Irodalmi Szekciójának minden egyes tagját felszólították, fogadja el az új hatalmi viszonyokat, és nyilvánítsa ki hűségét a nemzetiszocialista kormány iránt, önként visszalépett hivatalától, később elítélően beszélt a holokauszt eseményeiről. Ő és felesége már korábban eldöntötték, nem térnek vissza Németországba. Műveinek hatását néhány szóban összefoglalni lehetetlenség.

A felsoroltak közül – Mihail Afanaszjevics Bulgakov, Anton Pavlovics Csehov, Abe Kóbó és William Somerset Maugham – Thomas Mann kivételével, mindannyian orvosi pályára készültek.
Thomas Mann a Müncheni Műszaki Főiskolán tanult.

Egyéb kategória Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Az ördög és a részletek – Gounod: Faust
Next Post: Március 20.

Related Posts

  • Heti papiruszok (2306) Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2303) Egyéb kategória
  • Ez a vár nem az a vár? o) Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2309) Egyéb kategória
  • Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében. /Fekete István/ Egyéb kategória
  • Heti papiruszok (2307) Egyéb kategória

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Beethoven D-dúrban
  • Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk
  • Március 26.
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)
  • Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában

Legutóbbi hozzászólások

  1. William Somerset Maugham (1874–1965) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  2. A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  3. Abe Kóbó (1924–1993) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  4. Valóság, só – Karthágó szerzője A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… – papiruszportal.hu
  5. „Isten és sátán közötti alku” szerzője Március 5. – papiruszportal.hu
  • Január 20. Naptár
  • A Kalevala napja Archívum
  • December 18. Naptár
  • Február 2. Naptár
  • Emily Brontë Archívum
  • „Az a fontos, hogy terjesszük a zűrzavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.” Archívum
  • Rimszkij-Korszakov mesél Archívum
  • Január 2. Naptár

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme