Az ohiói földalakzatok virtuális archeológiai rekonstrukciói
(a papiruszportal.hu archívumából [2004])
Szerző: ITTK
A Cincinnati Egyetem régészekből és építészekből álló kutatócsoportja immár öt esztendeje munkálkodik azon, hogy a digitális technológiák segítségével elvégezze a virtuális rekonstrukcióit azoknak a hatalmas kiterjedésű, földből épített geometriai alakzatoknak, amelyeket évszázadokkal ezelőtt az őslakos amerikai népek emeltek a mai Ohio, Kentucky, Indiana és Illinois államok területén.
Az adena és hopewell indiánok figyelemre méltó csillagászati ismereteiről is árulkodó földdombok csaknem két évezredet vészeltek át, amíg a 19. században fel nem szántották, a 20. században pedig le nem aszfaltozták az érintett földterületek egyes részeit. Az EarthWorks mind a digitális újraalkotás, mind az eredeti archeológiai formák méretbeli jellemzői terén a legkiterjedtebb virtuális rekonstrukciónak számít, amit régészeti maradványok esetében valaha végeztek.
Great Hopewell Road
„Ahhoz, hogy az ősi kultúrák kiemelkedő helyet foglalhassanak el az emberek képzeletében, élénk képi ábrázolásra van szükség. A földdombok titkainak számítógépes leképezése lehetőséget ad a modern képzelet számára, hogy meglássa és megértse azt, ami már 200 éve elpusztult” – mutatott rá John Hancock projektvezető.
A legelső földdombok még egyszerű, nagyméretű kúpformák voltak, a későbbi építmények azonban már geometriai alakzatokká, végül különböző állatok (kígyó, oposszum) rajzolataivá fejlődtek. A Hold járását jelölő földalakzatok korántsem voltak olyan díszes-mutatós építmények, mint a hasonló korban épült maja vagy római templomok, mégis elképesztő technikai teljesítménynek számítanak. A Great Hopewell Road néven ismert egyik domb a mai Newark és Chillicothe között húzódó mintegy 60 mérföld hosszú ősi útvonalat jelölte ki.
A High Banks Works egykor 320 méter hosszan követte a Scioto folyó partját, mértani pontossággal igazodva a holdciklus megfelelő csillagászati pontjaihoz. Ma már ennek is csak nyomai maradtak meg. A Stubbs Earthworks, amelyet ma farmterületként használnak és amelyre nemrég iskola épült, egykor egy szabályos távolságokban elhelyezkedő 10 méter magas földoszlopok alkotta 73 méter átmérőjű, gyűrű formájú templom volt.
A Serpent Mound, Edwin Davis és Ephriam Squires 1848-ban megjelent könyvében
A Serpent Mound 1070 körül létrehozott, 415 méter hosszú kígyóképmása ma is látható. Az alakzat olyan hatalmas, hogy az építmény a földről teljes egészében nem is tekinthető át. A kígyó feje abba az irányba mutat, amerre a nyári napforduló idején a nap nyugszik. Roger Kennedy, a National Museum of American History tiszteletbeli igazgatója Eltűnt Városok (Hidden Cities) című könyvében arról ír, hogy az ohiói földalakzatok a világ csodáiként tarthatók számon, és az amerikai múlt megértése szempontjából is kiemelkedő fontosságúak.
Hancock és kutatócsoportja a föld felszíne alá is „betekinteni” képes távérzékelők, infravörös légi felvételek és műholdfelvételek révén összegyűjtött archeológiai információk alapján igyekezett meghatározni, hogyan helyezkedhettek el a földépítmények, és milyen alakzatokat öltöttek. Munkájukat eredeti térképek, feljegyzések és más források is segítették. A kutatók ezután a régészek és művészek által is használt szoftverek segítségével gyakorlatilag újjáépítették a struktúrákat.
Hopewell Culture National, Historical Park
A rekonstrukciós munkálatoknak a földdombokat emelő népek kultúrájának feltérképezése is fontos részét képezi: a kutatók igyekeznek az építményeket a törzsi kultúrák csillagászati felfedezéseinek és művészeti alkotásainak a kontextusába is elhelyezni. A munkálatok alapján hamarosan elkészül egy interaktív videó-anyag, amely azt mutatja, hogyan nézhettek ki a Középnyugat folyóvölgyei, amikor a földalakzatok még újak voltak. Az EarthWorks egy része március elejétől Chillicothe-ben, a Hopewell Culture National Historical Parkban is megtekinthető.
