Névnapok: Veronika, Csongor, Gotfrid, Hilmár, Hirám, Ivett, Ivetta, Judit, Jutka, Vera, Veron, Verona, Veronka, Vidor, Yvett, Zonga, Zongor
Meghalt id. Jan Brueghel (1568?-1625) elismert flamand festő, Pieter Bruegel fia.
1601-1602-ben a Szent Lukács-céh dékánja volt, később 1604-ben Prágába utazott, majd 1606-ban a németalföldi helytartók, Albrecht és Isabella főhercegi pár brüsszeli udvarában dolgozott, ahol első ízben nyílt alkalma tehetsége bizonyítására. Képességeiről ad bizonyságot számos tájképe, amelyeken miniatúrafestőhöz méltó finom kidolgozással festett mitológiai, bibliai vagy allegorikus jelenetek elevenednek meg. Aprólékosan kidolgozott virágcsendéletei is ismertek. Rubens számára is festett tájképi háttereket (Szent Antal megkísértése, Virágok egy fából készült edényben, Remete a barlang előtt).
Meghalt James Joyce (James Augustine Aloysius Joyce, 1882-1941) ír származású angol nyelvű író, költő.
Fő műve az 1922-ben megjelent Ulysses, amely az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 1936-ig be volt tiltva. 1898-tól a University College hallgatója volt, orvosnak készült. Rendkívüli nyelvtehetsége és nyelvszeretete arra vezette, hogy elsajátítsa a legfontosabb világnyelveket, holt nyelveket, továbbá megtanult szinte ismeretlen tájnyelveket is. Egyetemi évei alatt nagy hatással volt rá Ibsen, Aquinói Szent Tamás és Yeats. Első publikált írása egy Ibsen-esszé volt. Húszéves korában beállt színésznek. Ugyanakkor verseket is elkezdett írni. Első kötete, a Kamarazene című versgyűjtemény 1907-ben jelent meg. 1907-től huszonkét kiadó utasította vissza a Dublini embereket, míg végre 1914-ben Dublinban megjelent – a siker viszont elmaradt. Zürichben kezdte írni az Ulysses-t, ami aztán 1922-ben Párizsban jelent meg. A német megszállás miatt Párizsból 1941-ben ismét Zürichbe költözött, ahol rövidesen meghalt (Száműzöttek, Finnegan ébredése, A macska és az ördög).
Megszületett Szilvási Lajos (1932-1996) József Attila-díjas író, újságíró.
1953-ban, a Nagy Imre első miniszterelnöksége idején a korábbinál kissé merészebb hangvétellel próbálkozó Szabad Nép szerkesztőségébe helyezték. Nagy Imre 1955-ös leváltását követően azonban ő is áldozatul esett a klikkharcnak. A velencei állami gazdaságról írt, meg sem jelent cikke miatt fegyelmivel elbocsátották a laptól, majd a pártból is kizárták. 1956-ban pár nap késéssel csatlakozott az október 23-án alapított Igazság című lap szerkesztőségéhez. November 4. után pár hétig bujkált. Majd néhány hónapos hezitálást követően az MTI külpolitikai főosztályán lett rovatvezető és kiadványszerkesztő. Innen 1957 végén bocsátották el, mert az év nyarán Obersovszky Gyula perében Szilvási volt a mentőtanú. Romantikus-kalandos történetei, olvasmányos lektűrjei, melyek népszerűvé tették, saját megfogalmazásában „hobbi alkotások” voltak. A fennálló rendszert javíthatatlannak ítélve, nekilátott nagyívű történelmi tablója, a Jegenyék-ciklus megírásához, melyen egészen haláláig dolgozott (Appassionata, Albérlet a Síp utcában, Egymás szemében).
Ezen a napon született:
Beleznay Antal (1857?-1915)
karnagy, zeneszerző. Jászberényben Riszner József és Bastl József karmesterektől tanult. Egerben szerezte tanítói oklevelét, az 1870-es évektől szülővárosában tanított. 1888-ban került Jászberényből Nagyváradra, ahol polgári iskolai énektanár és 1897-től haláláig székesegyházi karnagy volt. Megzenésítette Endrődi Sándor kuruc dalait és több más magyar költő verseit. Ezen kívül két misét és néhány egyházi művet, valamint zongoraműveket és kórusműveket is írt (Sárga dinnye levele, Sóhajtva nézek az égre, Két gyöngye van a falunak).
Gubányi Károly (1867-1935)
vasútmérnök, földrajzi utazó, író. tanulmányait a Budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1890-ben szerzett oklevelet. Néhány évig idehaza dolgozott vasútépítéseken, majd 1896-ban, Lóczy Lajos biztatására Mandzsúriába utazott. Részt vett a Mandzsu-vasút építésében, ezt követően pedig Vlagyivosztok kikötőjének építkezésénél vállalt munkát. Élete során számos helyen, több kontinensen is jelentős földtani vizsgálatokat folytatott. Több útirajza, műszaki, gazdasági és gazdaságpolitikai tárgyú tanulmánya jelent meg. Szépirodalommal is foglalkozott, több elbeszélésgyűjteménye is megjelent (Öt év Mandzsuországban, Itthon és a nagyvilágban, Tengerentúli történetek).
Békefi Lajos (1873-1953)
színész, népszínműénekes, színházi rendező. 1890-ben lépett színipályára. Öt évig a Népszínház énekkarában működött, majd elvégezte a Solymossy-féle színész iskolát. Járt külföldön is, majd a Magyar Színházhoz szerződött tenoristának. 1905-ben szerződött Szegedre, ahol a közönségtől ezüstözött babérkoszorút kapott. 1927. december 1-jén vonult nyugalomba.
Baghy Gyula (1891-1967)
színész, költő, eszperantó nyelven alkotó író, műfordító. A családi hagyománynak megfelelően a színészi és a rendezői pályára lépett 1910-ben. 1911-ben kezdett az eszperantó nyelvvel foglalkozni. Az I. világháborúban szibériai fogságba esett, hat év után került haza a fogságból és teljesen az eszperantónak szentelte idejét. Több regényt és novellát fordított eszperantóra, szép számmal vannak eszperantó nyelven írt költeményei, regényei (Eszperantó nyelvkönyv, Vándortoll, Áldozatok).
Román György (Roth, 1903-1981)
író, festőművész. Azon képzett festőművészek egyike, aki világlátása, érzékenysége folytán a naiv művészethez áll közel. Olvasmányélményei hatására kezdett el írni, de próbálkozásait maga is kudarcnak érzi, ekkor, abban bízva, hogy a kép jobban áttekinthető, mint az írásmű, a festéssel próbálkozott. 1921 októberében az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola festőszakán Réti István növendéke lett. 1928-ban befejezte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Festői, írói munkássága az 1940-es évek második felében vált termékennyé és sikeressé (Álomkompozíció, Téli vadászat, A fekete hegyek lakói).
Ábel Olga (1905-1987)
író, újságíró, műfordító. Tanulmányait Marosvásárhelyen és a kolozsvári Marianum felső tagozatán végezte. 1934-ben Budapestre költözött (A modern irodalmi műveltség kézikönyve, Egy újságírónő magánjegyzetei, Tanulságos utak 3 kontinensen).
Gyarmathy Mihály (Ehrenfeld Miklós, 1908-1996)
magyar származású francia rendező, jelmez- és díszlettervező, festő, grafikus, költő, színházigazgató. Tanulmányait za Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában végezte el 1929-ben. Karrierje a budapesti Király Színházban kezdődött. 1933-ban Párizsba emigrált; rendező, jelmeztervező és műszaki igazgató volt a világhírű Folies Bergère revüszínházban. A rendező, akit Franciaországban Monsieur Michel néven ismertek, olyan verseket is közzétett, amelyek többször is megemlékeznek egykori hazájáról, Magyarországról, vagy korábbi barátairól.
Beck András (1911–1985)
Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész. Tanulmányait előbb apja, Beck Ö. Fülöp szobrász, majd a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond mellett végezte. 1929-ben rövid ideig Bécsben tanult. 1933-ban baloldali beállítottsága miatt kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról és börtönbüntetésre ítélték. Kmetty Jánossal 1946-ban megalapította a Derkovits Kollégiumot a Magyar Képzőművészeti Főiskolára fel nem vett munkás és paraszt származású fiatalok számára. A börtön, háború és az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt számos műve elpusztult. 1957-től Párizsban élt (Bartók kút – Székesfehérvár, József Attila szobor – Budapest, Természetjárók – Budapest).
Dömötör Tekla (1914-1987)
néprajzkutató, néprajztudós, a történelem (néprajz) tudományok doktora. Kutatási területe elsősorban a magyar néphit, népszokások, népköltészet, népi színjátszás, de rendszeresen kitekintett más népek hiedelemvilágára, néprajzára is (A passiójáték, A népszokások költészete, Táltosok Pest-Budán és környékén).
Madaras Vilma (1920-2008)
színésznő. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában 1939-ben kapott színészi oklevelet. 1948-ban tánctanári diplomát is szerzett. Pályáját vidéki társulatokban kezdte. 1951-től a Vidám Színpad népszerű művésznője volt. Szubrettként indult, majd prózai szerepek következtek. Kiváló komikai képesség, tánctudás, robbanó temperamentum, kitűnő énektudás jellemezte. Kolléganőivel, a Vidám Színpad két művésznőjével, Balogh Erzsivel és Járai Katival alkották a népszerű Ricsaj-triót, mellyel a hatvanas években blüetteket, vidám, zenés egyvelegeket adtak elő (Fel a fejjel, Hattyúdal, Vakáció a halott utcában).
Csákányi László (Zsigovits, 1921–1992)
Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész. A Nemzeti Színháznál kezdett, azonban 1945-ben hadifogságba esett, és csak 1948-ban térhetett haza. 1963–1971 között a Vígszínház, 1971–74 között a József Attila Színház, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpad művésze volt. Sokoldalú jellemábrázoló tehetségét számos filmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt (Alázatosan jelentem, Hahó, Öcsi!, Egy erkölcsös éjszaka).
Barnassin Anna (1923)
író, dramaturg. Dramarturgként Leningrádban végzett. Tagja a Magyar Írószövetségnek (degen partok előtt, Messze még a holnap, Nehéz nőnek lenni).
Ian Hendry (1931-1984)
angol színész. Nevezetes mozifilm-szerepei Williams törzsőrmester A domb című 1965-ös filmdrámában, Michael az 1965-ös Iszonyatban és Eric az 1971-es Öld meg Cartert!-ben. Szerepelt az első Bosszúállók sorozatban is.
Medgyesi Mária (1935)
Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Operettszínház örökös tagja. 1957-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tanszakán. A debreceni Csokonai Színházban kezdte a pályafutását. 1966 óta a Fővárosi Operettszínház tagja, kiváló drámai és operettszínésznő. 1990–1999 között a Budapesti Operettszínház zenés színészképző stúdiójának beszédtanára, majd 1992-től a Ferencvárosi Művelődési Központban működő Szivárvány Színiiskola színészmesterség és beszédtanára. 2003 őszétől a Shakespeare Színiakadémia művészi beszéd tanára (Hintónjáró szerelem; Vivát, Benyovszky!; Rab ember fiai).
Tatay Éva (1936)
Kazinczy-díjas színésznő, előadóművész, tanár. Makay Margit színiiskolájában szerzett színészi oklevelet 1957-ben. Színészi pályáját a Madách Színházban kezdte. 1958-tól a Békés Megyei Jókai Színházhoz szerződött. 1959-től az Állami Déryné Színház társulatának tagja volt. 1967-ben filozófiai diplomát szerzett. 1967-től szabadfoglalkozású színművésznő, vers- és prózamondó előadóművész. prózamondótanárként oktatott a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Előadóművészi tapasztalatairól írásai, cikkei jelentek meg nyelvészeti folyóiratokban.
Veress Miklós (1942-2019)
József Attila-díjas költő, műfordító, kritikus, szerkesztő. 1960-1965 között végzett a Szegedi Tudományegyetem magyar-orosz szakán. 1965-1966 között elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. Felkészültsége, a magyar költői hagyományhoz való visszanyúlása, a költő-szerep etikai meghatározása különböztette meg líráját nemzedéktársaiétól. A rapszódiák, hosszú-versek zaklatottsága később ironikus, kiábrándult hangra változott. Költészetében hangsúlyos a szerelem mint alapérték, mint a belső szabadság területe (Bádogkirály, Csalogató, Csodák és micsodákok).
Baranyay László (1946)
Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és -tanár. 1964-ben lett a budapesti Zeneakadémián Ungár Imre tanítványa. Az 1969-es végzés után három évre a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban Sztanyiszlav Genrihovics Neuhaushoz került posztgraduális képzésre. Ezt több mesterkurzus, egyéni tanulmány követte. 1972-től koncertező művész, 1973-tól a Zeneakadémia adjunktusa. Zongoraművészként repertoárjának középpontjában a 20. századi és kortárs művek állnak. Több ősbemutató fűződik nevéhez.
Dér András (1954)
Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr. 1974–1976 között fényképészként dolgozott a Főfotónál. 1978–1980 között a Mafilm rendezőasszisztens-gyakornoka volt. 1980–1984 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televízió operatőr szakán tanult. 1984-től a Mafilm operatőre. 1987–1989 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt. 1991-ben rendezte meg első színházi darabját.
Patrick Dempsey (Patrick Galen Dempsey, 1966)
amerikai színész. Elsősorban a Grace klinika című tévésorozatból ismerhetjük, amelyben Dr. Derek Shepherd idegsebészt alakítja. Legjelentősebb filmjei a Mindenütt nő, a Császárok klubja, a Saját szavak, a Bűbáj, a Boldogító talán, a Valentin nap és a Transformers 3. – A hold sötétsége.
Mesterházy Gyula (1974)
Soós Imre-díjas színész. Több mint 30 reklámot forgatott Magyarországon és külföldön egyaránt. Miközben a színi pályára készült, olyan neves világcégek szerződtették, mint a Coca-Cola, Schlossgold, Raiffeisen Bank (Magyarország), Renault. Számos nemzetközi divat kampánynak is főszereplője. Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió, majd a József Attila Színház Stúdiójának elvégzése után a Győri Nemzeti Színházhoz szerződött. Színházi és filmszerepei mellett sokat szinkronizál (Redline, Eichman, A rossz árnyék).
Orlando Bloom (1977)
angol színész. Miután a Gyűrűk ura-filmekben Legolas szerepével ismertté vált, további fantasy és történelmi témájú művekben szerepelt. Legolasként feltűnt A hobbit-trilógia két részében is, valamint ifjabb William Turnert alakította A Karib-tenger kalózai filmsorozatban. A 2004-es Trója című filmben Parisz herceget formálta meg. 2009-től az UNICEF jószolgálati nagykövete, 2015-ben Britannia-díjat kapott (A Sólyom végveszélyben, Mennyei királyság, Élesítve)
Ezen a napon halt meg:
Maria Sibylla Merian (1647-1717)
német természetkutató, tudományos illusztrátor. Részletes ábrákat készített az általa tanulmányozott növényekről és rovarokról. A lepkék fejlődésének megfigyelésével és dokumentálásával lényegesen hozzájárult az entomológia tudományához. Három könyvet adott ki növények metszeteivel: 1675-ben, 1677-ben és 1680-ban. Ezután a rovarokat kezdett tanulmányozni és rajzolni.
Kovacsóczy Mihály (1801-1846)
ügyvéd, lapszerkesztő. Főúri háznál mint nevelő működött, már ekkor írt és fordított. Egy ideig érintkezett Kisfaludy Károly írói körével és magára vonta Kazinczy Ferenc figyelmét is, de igazi írói működése Kassán kezdődött, ahová akadémiai helyettes tanárnak nevezték ki. Abaúj megye megbízásából a Magyar Színház igazgatóságát is átvette, ekkor több színdarabot fordított. 1841-ben Pestre költözött és itt szerkesztette a Közleményeket a Literaturai Lapokkal. Költeményei és elbeszélései, saját lapjaiban németből és angolból fordított beszélyek, aesthetikai, paedag. s vegyes tartalmú cikkek, könyvismertetések, szini kritikák, polemiák jelentek meg (Sonettek, Jeruzsalemi sz. János lovagrendje története, Magyarkák 1845-ből).
Görgey István (1825-1912)
honvéd százados, történetíró. Az 1848. március 15-ei forradalom alatt még Bécsben élt, de rövidesen Pesten kezdett ügyvédkedni és a szabadságharc kitörésekor önkéntesként jelentkezett a nemzetőrségbe. A világosi fegyverletétel után büntetésképpen közlegényként besorozták, 1853-ban váltságdíj ellenében elhagyhatta a hadsereget. Versei megjelentek több irodalmi lapban, de történetírói munkássága jelentősebb. A szabadságharcról szóló műveiben igyekezett cáfolni a bátyját illető vádakat (Miért nem Bécsnek. Miért Budára?, Kossuth és Görgey, A Görgey–nemzetség története).
Szabó Dezső (1879-1945)
író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott. 1907 októberétől a székesfehérvári gimnáziumban tanított. Ebben az időszakban heves hangvételű klerikális és antiszemita cikkeket publikált, melynek kritizálóit pedig párbajra hívta. Az ezt kísérő botrány miatt fegyelmivel bocsátották el az intézményből. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is (A magyar káosz, Nemzeti állam – politikai nemzet, A Mélymagyarhoz).
Patrick McGoohan (1928-2009)
amerikai születésű angol–ír színész, forgatókönyvíró és rendező, aki Írországban és Nagy-Britanniában nevelkedett, ahol létrehozta kiterjedt színpadi és filmes karrierjét. Színpadi vezetőként a sheffieldi Repertory Színházban dolgozott, amikor az egyik szereplő beteg lett, beállt a helyére, így indult el színészi karrierje. Filmes pályafutása 1955-ben vette kezdetét (Holdfényháború, Száguldás gyilkosságokkal, Ha ölni kell).
Fenákel Judit (1936-2022)
író, újságíró. Számos hangjáték, tárca, újságcikk szerzője. Legfontosabb műfaja a novella. Figyelmét elsősorban a kiszolgáltatott kisemberek hétköznapjai, a kisvárosi lét világa kötötte le (Két utca lakója, Bolondériából Harmóniába, K-vonal).
Varga Károly (1951-2005)
színész. Pályáját az Egyetemi Színpadon kezdte 1970-ben. 1972-től a Bartók Gyermekszínházban szerepelt. 1977-ben diplomázott színészként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1979-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1985-től a Szegedi Nemzeti Színház művésze volt. 1985-től a budapesti Arany János Színházban játszott. 1995-től szabadfoglalkozású színművész volt (Zendül az osztály, A Pogány Madonna, Képvadászok).
Vass Gábor (1956-2021)
színész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1974 és 1978 között végezte el. 1979 és 1984 között a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. Ezt követően tíz évig volt a Madách Színház tagja, ezután szabadúszó lett. Jellegzetes hangja miatt szinkronszínészként is gyakran foglalkoztatták.
Fehér Sándor (1973-2012)
hegedűművész, a Magyar Civil Becsületrend 2013-as díjazottja. 5 éves korától hegedült, zenei általánosba és zeneiskolába járt hegedű, zongora és szolfézs órákra. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán hegedűművészként, tanárként szerzett oklevelet. Eközben mesterkurzust végzett Bécsben, Keszthelyen. 2011 őszén oktatói meghívást kapott az Amerikai Egyesült Államokba, e közben még a Costa Concordia hajón dolgozott. Már zenéltek, miközben a hajó ütközött, a liftaknába tóduló víz magával sodorta az embereket, köztük Fehér Sándort.
Esemény:
1888 – Washingtonban megalakul a National Geographic Society, a világ egyik legnagyobb non-profit tudományos és oktatási szervezete.
