a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Szabó Ildikó A magyar és az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb hatású alkotója az 1881. március 25-én Nagyszentmiklóson született és 1945. szeptember 26-án, Nem Yorkban elhunyt Bartók Béla.Bartók Béla az egyik legnagyobb zeneszerzőnk, emberi helytállásával is kimagaslik. Már életében egyfajta példaképpé emelkedett a zeneszerzők körében, rengeteg komponista művében kimutatható a bartóki hangzásvilág….

Tovább… “Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)” »

a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Lehotka Ildikó Claude Debussy és César Franck szinte egy időben alkottak, mindkettőjük zenéje abszolút francia, ám mégis micsoda különbség van köztük! Egészen más szerkesztésmód, az egyikre az érzelmi túlcsordulás, Debussyre a néha szikár hangzás jellemző. Az elegancia a közös, ami annyira jellemző a francia művekre. A lemez összeállítása nagyon érdekes,…

Tovább… “Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában” »

a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: szabói Haydn és Mozart egy-egy szimfóniája, Beethoven utolsó vonósnégyesének két tétele, Paganini Moto Perpetuója, végül Rossini Tell Vilmos nyitánya hallható azon a lemezen, mely Arturo Toscanini felvételeit kínálja a Great Conductors sorozatban. Toscanini emblematikus karmester, bár sokan nem szeretik néha túl gyors tempóit. Politikai állásfoglalása (a fasizmus ellen, nem volt…

Tovább… “Toscanini és a sebesség” »

a papiruszportal.hu archívumából [2013] Szerző: szabói Csajkovszkij és Bruckner egy-egy művével zárta évadát a Budapesti Fesztiválzenekar, a műsort szokás szerint háromszor játszották. A karmester ezúttal Takács-Nagy Gábor volt, zongorán egy nagyon jó sajtójú fiatal orosz muzsikus játszott, figyelemre méltó versenyeredményekkel a háta mögött: a varsói Chopin-versenyen harmadik, a tel-avivi Rubinstein- és a moszkvai Csajkovszkij-versenyen első…

Tovább… “Csajkovszkij és Bruckner világa” »

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Az olasz származású Jean-Baptiste Lully 14 évesen táncosként, hegedűsként énekesként egy francia nemesi házba került, itt érte a szerencse, hogy XIV. Lajos felfigyelt rá. 1772-től, 30 korától már intendáns, annak ellenére, hogy a király igen nehezményezte férfikapcsolatait. A comédie ballet-k után Lully megpróbálkozott az operaírással is, leginkább a tragédie…

Tovább… “Lully és a szerelem, operában elmesélve: Armida” »

a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: Mika Róbert Andrew Lloyd Webber az angliai Dél-Kensingtonban született 1948. március 22-én. Szülei szoros kapcsolatban álltak a muzsikával, édesapja, William Lloyd Webber zeneszerző és zenetanár, édesanyja Jean Hermione csellista volt. Míg ő apja nyomdokaiba lépett, fivére, az 1951-es születésű Julian édesanyja csellószeretetét örökölte, és belekóstolt ő is a zeneszerzésbe. Webber…

Tovább… “Báró és lovag − Sir Andrew Lloyd Webber” »

Deutsche Grammophon 445 238-2 GH a papiruszportal.hu archívumából [2004] Szerző: Lehotka Ildikó Az orosz műzene a XVIII. században alakult ki. A semmiből előtűnő, minden előzményt nélkülöző művek és zeneszerzők rögtön a romantikus korszak kedvelt és világhírű képviselőivé váltak. Az orosz mesterek egy-két kivételtől eltekintve autodidakta módon képezték magukat, szinte mindegyiküknek volt polgári foglalkozása. Sokuk életében…

Tovább… “Mussorgsky: Pictures at an Exhibition” »

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov összes versenyművét tartalmazó lemezt adott ki a Warner, hiánypótló felvételeket, hiszen sem a zeneszerző műveit, sem azt az oroszoknál igen jelentős korszakot, a századfordulóét nem igazán ismerjük. Glazunov, Ljadov és Szkrjabin az a három zeneszerző, aki az orosz romantika középső periódusát képviseli, de árnyékban maradtak, Csajkovszkij,…

Tovább… “Versenyművek, karakterdarabok, Glazunov tollából” »

Richter in Hungary (1954–1993) a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Szvjatoszlav Richter kétségtelenül a legnagyobb zongoristák egyike, aki rengeteg koncertet adott élete során, 3589-et, évente körülbelül nyolcvanat-százat. Nem ragaszkodott a legfrekventáltabb koncerttermekhez, szeretett egészen kis helységekben is játszani. Zárkózott személyisége miatt vagy éppen ennek ellenére legendák keringtek róla, mely idősebb korára nagyon zavarta, ezért is…

Tovább… “Richter Magyarországon, 1954 és 1993 közt” »

a papiruszportal.hu archívumából [2015] Szerző: Lehotka Ildikó Az Operaház Faust225 sorozatának két premierje egy alig ismert, és egy annál inkább kedvelt (de nem túljátszott) darabja volt, Ferruccio Busoni Doktor Faustja mellett Gounod Faustja is színpadra került, ráadásul imponáló szereplőkkel – Rost Andreával és Bretz Gáborral. A rendezés Micha³ Znaniecki munkája, aki nem akart mindenáron rendezői…

Tovább… “Az ördög és a részletek – Gounod: Faust” »