Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • „Mindenki ismeri a játékszabályokat”
    Ex-kódex: előhívás Müller Péter Sziámival
    Archívum
  • Malom-harc Archívum
  • Heti papiruszok (2304) Egyéb kategória
  • Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág Archívum
  • Chopin, az örök Archívum
  • Wagner, Wagner – a Művészetek Palotájában Archívum
  • Valóság, só – Karthágó Archívum
  • Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Archívum

Brahms háromszor – a Nemzeti Filharmonikusokkal

Posted on 2023.04.03.2023.04.01. By admin Nincs hozzászólás a(z) Brahms háromszor – a Nemzeti Filharmonikusokkal bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2007]

Szerző: Lehotka Ildikó

Nagy fába vágta a fejszéjét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar, mikor Brahms két vokális művét is műsorára tűzte, ráadásul egy szintén nem igazán vidám nyitánnyal vezették be az estét. Brahms művei nem tartoznak a könnyen emészthetők közé, e három darab, a nyitány, az Altrapszódia és a Német requiem, különösen tépelődő, komor színeket hangsúlyoz, a filozofikus gondolatok bőségesen jellemzik a műveket. Adott tehát egyetlen zeneszerző, szinte azonos gondolati töltésű darabokkal, adott egy kiváló zenekar és énekkar, szólisták és Kovács János karmester.

Kocsis Zoltán fő-zeneigazgató kedves kötelességének tett eleget, amikor bejelentette, hogy Bodor János hegedűst választották meg az év hangszeres művészének, illetve Széll Cecíliát az év énekesének a zenekari és énekkari tagok.
Brahms Tragikus nyitánya (Op. 81.) az Akadémiai ünnepi nyitány után készült, mintegy társdarabként. „Az egyik sír, a másik nevet” – írja egy levelében. Hogy miért érezte szükségét egy komor nyitány megírásának, drámai vénájának köszönhető. Mindenképp szeretett volna valami olyat írni, ami az emberi tragikumot, a végzetet mutatja a zene által. Sokan a Faustra gondolnak mint irodalmi példa. A nyitány kezdő taktusai a küzdelemről harsogtak, a főtémacsoport heroikusan szólt a vonósok telt tónusa, magvas hangja, a rézfúvósok támasza felett. A ritmika Brahmsnál kritikus dolog: ha rövid, nem érvényesül a karakter, ha hosszú, nehézkessé, vastaggá válik a zene. A hegedűk triolái, a nyújtott ritmusok, a nyolcadok kellő erővel, hosszúsággal sorjáztak, a dinamikai ívek minden szólamnál csodálatosan rajzolódtak ki. A lágyabb kezdetű melléktéma hangszerelése jól szólt, a hangszerszólók szinte elomlottak. Kitűnő aránnyal megformált nyitányt hallottunk, aprólékosan kidolgozott részletekkel, karaktermegjelenítésekkel.
Az Altrapszódia (Op. 53.) ritkán hallható a koncerttermekben. A kantátaszerű mű Goethe Téli utazás a Harz-hegységben című költeményének három versszakát használja szövegként. A hosszabb-rövidebb zenei anyagokból összekovácsolt zenekari bevezető a hős belső vívódását vetíti ki. A recitativo jellegű énekszóló a komorságot, tanácstalanságot állítja előtérbe, a különleges fejdíszt viselő szólista, Kovács Annamária nem igazán tudta elképzeltetni ezeket az érzéseket, inkább a habozást lehetett kivenni énekléséből. A második versszak széles dallamát nem pontosan intonálta, vibratója túl sűrű volt. A csodálatos, megkockáztatom, különleges hangi adottságú énekes a harmadik versszak mondanivalójával teljesedett ki. A férfikar ritka szépen énekelt, a mű himnikus része felejthetetlen marad.
A Német requiem (Op. 45.) keletkezése körül még mindig nem jutottak egyezségre a kutatók. Mindenesetre Brahms a requiemmel egyöntetű elismerést vívott ki a művészetét hol rajongva, hol lesajnálva fogadók között. A szöveget a szerző maga szerkesztette a Biblia soraiból. A héttételes mű a német nép lelkivilágához szól leginkább, ezért is a német szöveg. A requiem szólistája Kálmándi Mihály volt, már az első hangjával rendkívüli atmoszférát teremtett. Orgánuma meleg, fényes, jól kiegyenlített. A művet úgy énekelte, hogy a legkényesebb ízlésnek is megfelelt. Fodor Beatrix csak az ötödik tételben énekelt, a karzatról, hangja csengő, szárnyaló. A zeneszerző édesanyja halála után, emlékezésként írta a tételt, utólag került a requiembe. A kórus kisebb-nagyobb intonációs hibái (szoprán, tenor) és néhány kiszóló hang ellenére aktívan vett részt a mű megszólaltatásában.
A zenekar az est folyamán nagyszerűen játszott Kovács János vezényletével. A mostanában rendkívül sok feladatot teljesítő karmester világos intéseivel, kiforrott elképzelésével uralta az előadást. Az általam hallott koncerteken, melyeket nem Kocsis Zoltán dirigált a Nemzeti Filharmonikusok élén, ez volt az egyik legjobb.
Kifogástalan koncertet hallottam – az alténekesnő szereplésétől eltekintve; a drámai darabok – feltételezésem ellenére – nem voltak nyomasztóak, nem tornyosultak szürke tömbként a hallgatók fölé. Kifejezetten érdekes volt, kuriózumszámban ment a három mű egymás utáni megszólaltatása, a súlyos érzelmek szintjeinek, rétegeinek sorakoztatása, így egyfajta képet kaphatott a hallgató a brahmsi lélek önábrázolásáról.

Művészetek Palotája, 2007. november 30.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Április 3.
Next Post: Az utolsó tangó

Related Posts

  • Képzett társítások: Szabó T. Anna, Dragomán György és Kenyeres Bálint Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek Archívum
  • Szerencsés tévedés Archívum
  • Mecseki orrfű: Orfűi medvehagyma kincseskönyv Archívum
  • A semmi regénye
    Grendel Lajos: Négy hét az élet
    Archívum
  • Könyv a könyvben – Thomas Wharton: Szalamandra Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Miklósa Erika és vendégei gálakoncertje
  • Cserna-Szabó András – Darida Benedek: Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan
  • Carl Nielsen zenekari darabjai, lemezen
  • Június 9.
  • Gyöngyösi Levente szerzői lemeze a Hungarotontól

Legutóbbi hozzászólások

  1. Robert Schumann és a Genovéva szerzője Június 8. – papiruszportal.hu
  2. Dsida Jenő digitális világa szerzője Június 7. – papiruszportal.hu
  3. Antonín Dvořák és Aram Hacsaturján évfordulójára szerzője Június 6. – papiruszportal.hu
  4. Olvas(s)atok – „Kétsíkú valóság”, Franz Kafka művészi kifejezőeszközei szerzője Június 3. – papiruszportal.hu
  5. „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” szerzője Május 28. – papiruszportal.hu
  • Április 29. Naptár
  • Március 28. Naptár
  • Mozart, a csodafelnőtt Archívum
  • Heti papiruszok (2307) Egyéb kategória
  • Március 1. Naptár
  • Szereti ön Széchenyit? Archívum
  • Private View, magánvélemény Archívum
  • Heti papiruszok (2306) Egyéb kategória

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme